Amikor megsérül egy agyterület - például egy fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében -, akkor rengeteg idegsejt szenved károsodást. Ezeket helyre kell állítani vagy - ha ez már nem lehetséges - el kell tüntetni. Ezt a munkát az agy fő immunsejtjei végzik, amelyeket mikrogliasejteknek neveznek. Ezek az agyi immunsejtek állandóan járőröznek az agyban és figyelik az idegsejtek állapotát. Sérüléskor akár percek alatt körbeveszik a károsodott agyterületet, és bekebelezik a már elhalt vagy halálra ítélt idegsejteket.
Korábban kiderült, hogy a mikrogliasejtek rendszeresen lecsipkedik az idegsejtek nyúlványainak végződéseit (a szinapszisokat, amelyekkel egymáshoz kapcsolódnak). Ez segíti a kapcsolatok karbantartását és megújulását. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy kertész rendszeresen megmetszi egy fa ágait. A kérdés az volt, hogy vajon az idegsejtek belső állapotát is ezzel a "kertészkedéssel" mérik-e fel a mikrogliasejtek.
A forró pontok jelentik a kulcsot
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Neuroimmunológia Kutatócsoportjának tudósa, Dénes Ádám és kutatótársai is erre voltak kíváncsiak. Abból indultak ki, hogy az idegsejtek nyúlványainak végei túl messze vannak a sejt központi részétől - a sejttesttől, ahol a sejt sorsát meghatározó folyamatok zajlanak. A magyar kutatók azonban az idegsejtek sejttestének membránján apró "forró pontokat" találtak, amelyeken keresztül fokozottan szabadulhatnak fel kis buborékokban különféle anyagok az idegsejt környezetébe. Azt is megfigyelték, hogy a mikrogliasejtek sok időt töltenek ezeknél a forró pontoknál.
A forró pontok ideálisak az idegsejtek és mikrogliasejtek közötti kommunikációra, a mikrogliasejtek ugyanis itt folyamatosan nyomon követhetik az idegsejtek állapotát - vélik a kutatók. A mikroglia tehát a most felfedezett új kommunikációs útvonalon lehet képes érzékelni az idegsejtek sérülését, majd segíteni regenerációjukat. Mindez új alapokra helyezi a mikroglia és az idegsejtek közti kommunikációról alkotott eddigi ismereteket.
Új terápiás irányok nyílhatnak
A kísérleteket egér stroke-modellben végezték, azonban a most felfedezett idegsejt-mikroglia kapcsolat nagy valószínűséggel más idegrendszeri betegségekben is fontos szerepet játszhat. A tudósok a következőkben azt vizsgálják, hogy a mikroglia és az idegsejt kommunikációja miként változik meg például Alzheimer-kór, epilepszia vagy érrendszeri eredetű demencia esetén.
A most felfedezett kapcsolat az emberi agyban is működik, így a tudósok reményei szerint új terápiás irányok nyílhatnak meg. A cél, hogy a mikroglia minél korábban észlelje, ha az idegsejttel baj van. Ezt követően lehetne gátolni azokat az útvonalakat, amelyeken fokozódik az idegsejtek sérülése, illetve segíteni azokat, amelyeken keresztül a mikroglia képes az idegsejtek működését regenerálni. Az új felfedezés megmentheti a sérült idegsejteket, és kikövezheti a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításának útját.
