Ezért nem érdemes a 100 évesek étrendjét követni

Sokakat foglalkoztat a hosszú élet titka, így aztán gyakran kiemelt figyelemmel hallgatjuk, hogy mit tanácsolnak, akik maguk is 100 év feletti kort értek meg. A szakember szerint nem szabad azonban túl komolyan venni az ilyenkor elhangzó tippeket.

Megannyi sajtóhírrel lehet találkozni, amelyek közös pontja, hogy az újságírók arról kérdezik a centenáriusokat, szerintük mi áll szokatlanul hosszú életútjuk hátterében. Ilyenkor pedig el-elhangzanak váratlanabb válaszok is, különös tekintettel a táplálkozásra. Idén áprilisban például egy 111 angol férfi nyilatkozott úgy a The Guardiennek, hogy minden pénteken bundában kisütött halat eszik sült krumplival. Egy 114 éves venezuelai szintén áprilisban napi egy pohár rövidital elfogyasztására esküdött, de pár évvel korábban volt olyan centenárius is, aki 116 évesen a reggelire sütött bacont emelte ki. Egy tavaly januárban 118 évesen elhunyt francia apáca, André nővér pedig a munka szeretete mellett a mértékletes bor- és csokoládéfogyasztásra hívta fel a figyelmet.

„Noha ez népszerű téma a hírekben, közben viszonylag értelmetlen kérdés is, amely igazából nem visz közelebb ahhoz, hogy megértsük, egyes emberek miért élnek olyan sokáig” – mutat rá a The Conversation oldalán megjelent cikkében Bradley Elliott, a Westminsteri Egyetem emberi élettanra szakosodott oktatója. Szerinte puszta elfogultságból hisszük úgy, hogy egy-egy ilyen példával általánosan érvényes igazságra lelhetünk. Csakhogy eközben számos nagyon lényeges szempontot figyelmen kívül hagyunk.

étkezés, időskor, ebéd
A centenáriusok étrendje sem feltétlenül jelent egyenes utat a hosszú élethez. Fotó: Getty Images

Mit tanulhatunk a világháborús bombázók esetéből?

Elliott a probléma mibenlétét egy második világháborúból hozott példával igyekszik megvilágítani. A szövetséges hatalmak statisztikusaik tudását hívták segítségül, hogy mérsékelni tudják az ellenséges vonalak mögött elszenvedett veszteségeiket a bombázó repülőgépek terén. A kutatók részletesen kielemezték, milyen sérülésekkel tér haza a legtöbb repülő a küldetésekről. Az így feltárt mintázat alapján pedig meg tudták határozni, hogy hova lehet érdemes felszerelni a gépekre egyébként igen drága nehéz páncélzatot annak érdekében, hogy költséghatékonyan lehessen javítani a védelmüket.

Vajon logikus volt a statisztikusok felvetése? Kétségtelenül annak hangzik. Végül azonban mindannyiukat megkérdőjelezte egy másik statisztikus, Abraham Wald. Nem értett egyet ugyanis azzal, hogy célszerű lenne olyan gépek vizsgálatára alapozni a következtetéseket, amelyek komoly sérüléseket szenvedtek ugyan, de visszatértek küldetésük teljesítése után. Hol maradnak akkor a számításból azok a gépek, amelyek lezuhantak az ellenség támadása következtében? Elvégre éppen ezt akarták megelőzni a szövetségesek. Wald így amellett érvelt, hogy a páncélzatot ott lenne érdemes inkább megerősíteni, ahol a visszatérő gépek sértetlenek maradtak. Azok a bombázók ugyanis, amelyeket ezeken a pontokon találtak el, sosem tértek haza, ennél fogva nem is kerülhettek a kutatók látóterébe a vizsgálatok során.

Mint azt Elliott írja, e példa is jól tükrözi azt a jelenséget, amelyet a tudományban túlélői torzításnak neveznek. Torzítja a statisztikát, ha csak a túlélőket vesszük számításba. Mindez pedig egészen extrém következtetésekhez is vezethet. Képzeljünk el száz embert, akik egész életükben dohányoztak. Valószínű, hogy egy részük korán meghal rák, illetve tüdő- vagy szívbetegségek következtében. Lehetnek közöttük is azonban kisebb számban, akik akár száz évig is elélnek. Mi történne, ha nekik tennénk fel a kérdést, hogy szerintük mi a hosszú élet titka? Aligha hangzana jól, hogy napi egy doboz cigaretta – hangsúlyozza Elliott.

Nyilván ez egy nyakatekert példa, de a túlélői torzítás társadalmunk sokkal hétköznapibb momentumaiban is tetten érhető. Szinte biztosan mindannyian hallottunk már olyan sztárokról, akik a viszontagságok ellenére is sikeressé és híressé tudtak válni. Keményen dolgoztak, hittek magukban, egy napon pedig célba értek. Olyan emberekről viszont nem olvasunk vagy hallunk híreket, akik szintén mindent beleadtak, mégsem tudtak kitörni, hiszen az ő esetük nem lenne különösebben izgalmas sztori a médiában. Mindebből kialakul egy olyan környezet, ahol elsősorban a sikerek jelennek meg, a bukások sokkal ritkábban. Tévesen tehát azt gondolhatnánk, hogy a sikerhez vezető út nem is lehet olyan rögös.

Ne ítéljünk túl hamar

„Számos idős emberrel dolgozom együtt, beleértve olyanokat is, akik extrém hosszú kort érnek meg. Jelenleg 65 év felettieket vizsgálunk, akik korukhoz képest szokatlanul aktívak maradtak fizikálisan, illetve kiváló egészségi állapotban vannak. Nagyszerű példával járnak elöl: sokuk gyorsabb, fittebb és erősebb nálam is a laborban mért teljesítményük alapján, dacára annak, hogy közel kétszer idősebbek, mint én” – írja Elliott. Hozzáteszi, habár ismert, hogy az élethosszig tartó mozgás összefüggésbe hozható az időskori jó egészséggel, mégsem lehet közvetlenül kijelenteni, hogy egyikből következne a másik. Előfordulhat, hogy a nagyon aktív emberek valóban védelmet élveznek olyan krónikus betegségekkel szemben, mint a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek. De éppúgy az is lehetséges, hogy azért tudtak aktívak maradni, mert nem léptek fel náluk betegségek életük korábbi szakaszában.

„Még az sem zárható ki, hogy van egy harmadik, egyelőre ismeretlen tényező, amelyet mindeddig nem sikerült beazonosítunk, illetve amely egészségesen és sportosan tartja az embereket” – mutat rá a szakértő. Elliott is elismeri, hogy azért akadnak olyan tényezők, amelyekről a hozzá hasonló tudósok úgy sejtik, valószínűleg segítik meghosszabbítani az életet. E körbe tartozik a rendszeres testmozgás, a mértékletes táplálkozás, valamint a dohányzás kerülése. Ugyancsak előnyös hatással lehet a pozitív életszemlélet, és persze nem lehet szó nélkül elmenni a szülőktől, nagyszülőktől öröklött gének szerepe mellett sem. „Ezzel együtt az összefüggés nem azonos az ok-okozati kapcsolattal – mondja Elliott. „Csupán így működik az emberi agy. Látunk egy mintázatot két változó között, és rögtön arra következtetünk, hogy valamilyen módon kapcsolatban állhatnak egymással. Gyakran azonban, ahogy az a túlélői torzítás esetében is látható, nem veszünk számításba minden adatot, így olyan mintázatokat vélhetünk valódinak, amelyek nem azok.”

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30 °C
Minimum: +15 °C

Napos időben lesz részünk, legfeljebb kevés fátyol- és gomolyfelhő lehet az égen. Csapadék nem valószínű. A déli szél döntően mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között alakul. Késő estére 19 és 25 fok közé hűl le a levegő. Fronthatás napközben nem okoz kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra