Mit tanulhatunk a bhutániaktól a boldogságról?

Egészen más dolog tudni, mi teszi boldoggá az embereket, mint valóban boldog életet élni. Legalábbis ezt mondja a pszichológus, aki egy évtizedet töltött a boldogság titkának tudományos kutatásával, mielőtt mindent maga mögött hagyva beutazott volna egy apró ázsiai országot, Bhutánt.

Christopher Boyce pszichológus a skóciai Stirlingi Egyetem tiszteletbeli kutató munkatársa. Korábban több mint tíz éven át folytatott boldogsággal kapcsolatos tudományos kutatásokat különböző egyetemeken, mint azonban azt a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, a boldogság valódi ízébe csak akkor kóstolhatott bele, amikor akadémiai munkájából kilépve elindult, hogy kerékpárral járja be Bhutánt. Egy mindössze 800 ezres lélekszámú monarchiáról van szó, amely egy alig fél magyarországnyi területen fekszik a Himalájában. Az ország igazán érdekes vonása, hogy nemzeti törekvéseinek alapját mindenkor a boldogság keresése jelenti.

Bhután
Bhután egy apró ország a hatalmas India és Kína között, a Himalája lábánál. Fotó: Getty Images

Többet tudtam meg ott a boldogságról, mint akadémikusként. Nem úgy értem, hogy meg kellene tagadni a könyvek és betűk által megszerezhető tudást. De sok olyan dolog van, amelyet csak az életünkben szerzett közvetlen tapasztalataink nyomán érthetünk meg” – húzta alá Boyce. Cikkében a szakember pontokba szedve összefoglalta, milyen tanulságokkal tért haza utazásáról, amelyek mások is segíthetnek elérni a boldogságot a mindennapokban.

Mit is jelent a boldogság?

A pszichológus szerint rossz úton járunk, ha a boldogságot azzal azonosítjuk, hogy az emberek folyton mosolyognak és nevetnek. Bár kétségkívül nagyon kellemes mosolyogni, nevetni, valójában nemcsak nem reális, de még csak nem is kívánatos, hogy ez töltse ki minden pillanatunkat. A nehezebb érzelmek éppúgy az élet természetes részét képezik. Igenis néha jóleshet sírni, illetve a szorongás sem olyasmi, ami elől állandóan menekülnünk kellene, inkább legyünk nyitottak, igyekezzünk megérteni, mit jelez. „Az én szememben a valódi boldogság sokkal mélyebb fogalom – kapcsolatokon, jelentőségen és reményen alapul, miközben éppúgy helye van benne a szomorúságnak és a szorongásnak is. Tulajdonképpen ez a fajta boldogság az, amelynek elérésére egy olyan ország is törekszik, mint Bhután, és szerintem még több országnak (és embernek) is hasonlóan kellene tennie” – hangsúlyozta Boyce.

Nem az egyéni célok a legfontosabbak

Mindenképpen hasznos, ha vannak céljaink, hiszen azok kijelölik előttünk a követendő utat, ahogy nap nap után éljük az életünket. Könnyű azonban abba a hibába esni, hogy boldogságunkat is az adott cél elérésétől tesszük fejben függővé. Ahelyett, hogy megélnénk a flowt, a létezés egy, az adott pillanatra koncentrálva megélhető formáját, inkább gőzerővel rohanunk előre céljaink felé. Csakhogy önmagában az, hogy elérjük vágyainkat, még nem feltétlenül hozza el magával a boldogságot. „Amikor Bhután felé tekertem a biciklimmel, számtalanszor lemondtam róla, hogy valaha is elérjek oda. Ezáltal azonban az utam végig jelentőségteljes és élvezetes maradt. Amikor aztán megérkeztem, bármennyire is gyönyörű volt Bhután, a kimerültség és a honvágy dominált bennem. A lényeg, hogy ha nem vagyunk boldogok a céljaink felé vezető út során, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy egyáltalán megéri-e megtennünk” – fogalmazott a szakértő.

Ne hagyjuk magunkat megvezetni

Habár számos feltevés kering a köztudatban arról, mi kell a boldog élethez, valójában ezek nem mindig alapulnak megbízható bizonyítékokon. Jó példa lehet erre a fentebb már részletezett "ha ezt meg azt elérem, boldog leszek" típusú felfogás. Hasonlóképpen népszerű történet, hogy pénzzel akár boldogságunkat is megválthatjuk. Boyce akadémiai évei jelentős részét ennek kutatására fordította, mielőtt 18 hónapos utazásra indult volna. Mindent egybevetve pedig úgy látja, hogy pusztán abból, hogy mind több pénzt halmozunk fel (az alapvető szükségleteink finanszírozásához szükséges összeg felett), nem következik, hogy a társas kapcsolataink minősége, mentális és fizikális egészségünk javulna, illetve egy jelentőségteljes életet élnénk, amely összhangban van vágyainkkal és saját értékrendünkkel. Mi több, gyakran éppen ezeket kell feláldoznunk, ahogy a pénz hajszoljuk. Boyce szerint „e történetek célja, hogy egy olyan gazdasági rendszert támogassanak, amelyet a GDP növelésére terveztek, nem pedig az emberek és a bolygó jóllétének erősítésére.”

Tanuljunk meg kapni

A szeretetteljes kapcsolatok nélkülözhetetlenek egy boldog élethez. Ezzel együtt nem mindig jönnek létre könnyen. Boyce már kutatóként is jól látta a vizsgálati adatokból, mennyire fontosak az emberi kapcsolatok a boldogsághoz. Hasonlóan azonban másokhoz, neki is nehézséget jelentett, hogy felismerje ezeket a saját életében. „Nem erre neveltek minket, és az emberek gyakran úgy hiszik, hogy csak akkor fogják őket szeretni, ha teljesítenek bizonyos feltételeket, nem pedig pusztán azért, akik ők valójában” – emelte ki a pszichológus. „Ami leginkább meglepett a kerékpártúrám során, az az emberek kedvessége és nagylelkűsége volt. Behívtak az otthonukba, az életükbe, ételt adtak és szállást, még ha nem is volt sok vagyonuk. Amikor elindultam, vagy túl gyanakvó voltam a nagylelkűségük kapcsán, vagy túl gyorsan tovább is léptem, mintsem megfontoltam volna, hogy maradjak. Idővel viszont megtanultam beengedni az embereket az életembe, ez pedig mélyebb kapcsolatokhoz és nagyobb boldogsághoz vezetett.”

Minden krízisen túl fogunk jutni egyszer

Időről időre mindenki átél nehéz élethelyzeteket. Ilyenkor egy ideig csak a sebeinket nyalogatjuk, aztán újra visszaülünk a nyeregbe. Ahhoz azonban, hogy pszichológiailag is túljussunk a krízisen, szükségünk van mások támogatására. Emellett időt is kell adnunk magunknak ahhoz, hogy felmérjük, mi is történt, és hogy megbizonyosodjunk arról, hogy céltudatosan tudunk haladni tovább. Mindez egyaránt elengedhetetlen a megfelelő ellenálló képesség, reziliencia kialakításához. Boyce maga is így tört keresztül azokon a kríziseken, amelyek a Bhutánba vezető útján álltak elé.

A milliócsillagos hotel

„Semmi sem fogható ahhoz, amikor az ember egy egész napos tekerés után elfekszik a földön a csillagok alatt a hegyekben. Az ember természeti lény, mégis rengeteg időt töltünk épített, gyakran mesterkélt, szociális terekben, amelyek nem felelnek meg alapvető szükségleteinknek. A természet létfontosságú jóllétünkhöz – nem csak ahhoz, hogy egy pillanatig nyugodt és békés környezetet teremtsen, hanem ahhoz is, hogy fenntartsa az emberi életet az elkövetkező generációk számára” – zárta gondolatait Boyce.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +2 °C

A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű. Késő estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra