Miért ébredünk fel az éjszaka közepén?

Az éjjeli ébredések sok ember életét megkeserítik, emellett számos különböző egészségügyi problémára utalhatnak. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb állapotokat, amelyek még nem betegségek, de azokba torkollhatnak, és a gyakori felébredés az egyik tünetük.

A gyakori éjszakai felébredés rendkívül kellemetlen dolog. Nem tudjuk magunkat kipihenni, gyengül az immunrendszerünk, az anyagcserénk, a koncentrációs képességünk. Az állandó kimerültség miatt csökkenhet a munkahelyi teljesítményünk, illetve védtelenebbé válunk a bakteriális vagy vírusos fertőzések ellen. Extrém példa, de a súlyos alvásmegvonás halállal is járhat. A szakemberek azt javasolják, hogy akkor érdemes orvosi segítséget is kérni az éjszakai ébredések megoldásához, ha hetente minimum háromszor megtörténik, legalább harminc perc telik el, mire vissza tudunk aludni, és ez a probléma legalább négy hete fennáll. Orvosi segítséggel kideríthető az alapbetegség, leváltható az esetleg problémát okozó gyógyszer, de akár a stressz kezeléséhez is támogatást kaphatunk.

Számos krónikus betegség okozhat gyakori éjszakai ébredést. Ezek nagyjából fele pszichiátriai eredetű, vagyis főként a krónikus stressz, szorongás, depresszió miatt ébrednek az emberek éjjel. Gyakori még az alvási apnoé , a krónikus fájdalom és az azzal járó egyéb betegségek miatti felébredés is, például a fibromyalgia, arthritis, asztma, egyes ráktípusok, de a sort még hosszasan lehetne folytatni. Ezeken kívül léteznek olyan alváshiányos állapotok is, amelyek kiváltó okai „rejtettek”, így alig észrevehetők. Ilyen például a vércukor- és a kortizolszint-ingadozás vagy a különféle epe- és májproblémák. Az alábbiakban ezekkel foglalkozunk, mert olyan határterületeket képviselnek, amelyek még nem betegségek, de könnyen betegségbe torkollhatnak, ha nem kezelik őket, és egyik jelük a gyakori felébredés, amit ezek okoznak.

éjszakai felébredés, alvászavar
A gyakori éjszakai felébredés rendkívül kellemetlen dolog. Fotó: Getty Images

A vércukorszint ingadozása

Cukorbetegek a megmondhatói, hogy a jó alvás egyik feltétele a megfelelően beállított vércukorszint. A hajnali 2-3 óra körüli ébredés összefüggésben lehet a vércukorszint leesésével, ami attól is előfordulhat, ha valaki túl sok szénhidrátot eszik lefekvés előtt, és nem egyensúlyozza ki fehérjével és zsiradékkal. A vércukormélypont veszélye nő, ha a szokottnál kevesebbet eszünk, napközben nagyon aktívan dolgoztunk-mozogtunk vagy este alkoholt fogyasztunk. Ezek általában egészséges emberekkel fordulnak elő, ezért rendszeres éjjeli felébredés esetén érdemes kivizsgáltatni a vércukorszintünket. A panaszok hátterében akár inzulinrezisztencia is állhat, amely – feltéve, ha nem kezeljük – könnyen cukorbetegséggé fejlődhet. Ne feledjük, hogy az alvás szempontjából az is baj, ha vércukorszintünk túl magas. Egyrészt kellemetlen belső feszültséget okoz, másrészt gyakori vizelési inger zavarja meg az alvást.

Kortizol túl- vagy alultermelés

Az alvás hormonális folyamat: ha a hormonháztartás felborul, vele borul a pihenésünk is. A kortizol hiánya és többlete is megzavarhatja az alvást, álmatlanságot, gyakori felébredéseket okozva. A kortizol ugyanis az ébrenlét hormonja, egyfajta ébresztőhormon, amelynek szintje reggel a legmagasabb. Ha a kortizol stressz hatására tartósan megnövekedett szintet mutat, a szervezet nem lesz képes megnyugodni: éjjel is „becsenget”, mert azt hiszi, itt az ideje a felébredésnek. Jó hír, hogy ha képesek vagyunk csökkenteni a stresszt, kiegyensúlyozottan táplálkozunk és sportolunk, a kortizolszint is beáll. Ha viszont a fő probléma továbbra is az álmatlanság, akkor érdemesebb ebbe az irányba elmozdulni.

Pajzsmirigyproblémák

A csökkent kortizoltermelés ugyanis pajzsmirigyproblémákra utalhat. Ilyenkor gyakori tünet az álmatlanság, levertség, erős hangulatváltozás, az éjszakai szívdobogás és/vagy izzadás, amely szintén ébren tartja a szervezetet. A kortizolt a mellékvese termeli, és ha nincs jelen elégséges mennyiségben, akkor a pajzsmirigyhormon felgyülemlik a vérben és nem hasznosul. Vagyis, aki rosszul alszik, annak különösen fontos ellenőriztetni a kortizolszintjét, mert kiderülhet, hogy probléma van a pajzsmirigyével. Mivel ez a probléma meglehetősen összetett, gyakran az orvosok sem ismerik fel, hogy az álmatlanság, levertség hátterében pajzsmirigyprobléma és nem például major depresszió áll.

Epe- és májproblémák

Alváskutatók szerint aki éjszaka 11 és 1 óra között gyakran felébred, nagy valószínűséggel epehólyag-működési zavarban szenved. Aki 1 és 3 óra között sűrűn ébred, annak pedig különböző szintű – általában enyhe – májproblémái lehetnek. Ezek a problémák a szervezet napi működési zavarához kapcsolódnak, és általában nyom nélkül elmúlnak. Például, ha abbahagyjuk a túl sok zsíros étel fogyasztását, vagy ha kevesebb alkoholt iszunk, egészen biztosan jobban fogunk aludni.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)