Legyen szó a sejtek oxigénellátásáról, a vérképzésről, az immunrendszer, a váz- és a szívizomzat vagy éppen az agy működéséről, egy biztos: mindegyikhez nélkülözhetetlen nyomelem a vas. Testünk vasszükségletének biztosítására a kiegyensúlyozott, vegyes étrend azonban nem mindig elegendő. Vannak ugyanis olyan állapotok, betegségek, amelyek meggátolhatják, hogy a szervezetünk megfelelő módon hasznosítsa a vasat, ez pedig hiányállapothoz vezethet.
Mi állhat a vashiány mögött?
1. Elégtelen vasbevitel (például túl szigorú diéta, vegetáriánus vagy vegán étrend)
2. A vasfelszívódás zavara (különféle betegségek vagy ételérzékenység miatt)
3. Megnövekedett vasigény (rendszeres, intenzív sport, várandósság vagy szoptatás esetén)
4. Fokozott vasvesztés (vérző aranyér, gyomorfekély, műtét, erős menstruáció)
Ezek mindegyike vashiányos állapothoz vezethet, ami kezelés nélkül a szervezet vasraktárainak kimerülésével vérszegénységgé súlyosbodhat. Aranyszabály, hogy először – ha lehet – mindig az alapbetegséget kell kezelni, amely mellett el lehet kezdeni a vaspótlást, de a felépülést követően mindenképpen szükség van a vasháztartás rendezésére.
Glutén- és laktózérzékenység
A liszt- vagy gluténérzékenységként is emlegetett cöliákia olyan autoimmun betegség, amely a vékonybél bolyhainak pusztulását okozza éppen azon a bélszakaszon, amelyen a vas szívódna fel. Emellett a szintén gyakori hasmenéssel járó laktózérzékenység is kiváltó oka lehet a különféle hiánybetegségeknek, így a vashiánynak is. Ilyenkor a tápanyagokból a vas sem tud megfelelően felszívódni, emiatt pedig csökken a szövetek oxigénellátását biztosító egészséges vörösvértestek száma.
Gyulladás, fertőzések, reflux, gyomorfekély
A vasraktárak kiürüléséért a gyulladásos bélbetegségek (például Crohn-betegség) vagy a hányással és hasmenéssel járó fertőzések is felelősek lehetnek. Érdemes reflux vagy gyomorfekély esetén is gondolni a vashiányra, ugyanis a problémák kezelésére használatos gyógyszerek akadályozhatják a vasfelszívódást. Továbbá a művesekezelésben részesülőknél szintén kialakulhat vashiány.
Bármilyen eredetű vérzés, például túl erős menstruáció
Mivel a szervezet vaskészletének nagy része a vér oxigénszállító molekulájában, a hemoglobinban található, a vérvesztés elkerülhetetlenül a vasszint csökkenésével jár. Vagyis rendszeres vagy nagyobb vérzés után a szervezet vasraktárai kiürülhetnek. Gondoskodni kell a vérveszteség miatti vashiány rendezéséről bármilyen eredetű vérzés (például vérző aranyér, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések) esetén, illetve műtéteket követően. Fokozottan veszélyeztetettek azok a nők is, akiknek erős vérzésük van a menstruáció idején.
Daganatos megbetegedések
Daganatos megbetegedésekhez is társulhat vashiány, ami a vérképzés zavarához, a vörösvérsejtek számának csökkenéséhez és vérszegénységhez vezethet. Ez pedig drámaian befolyásolhatja az alapbetegség kezelésének hatékonyságát: akár 40 százalékkal is ronthatja a túlélés esélyeit. Nemcsak a rákbetegség, hanem a kezelésére használt terápiák is előidézhetnek olyan változásokat a szervezetben, amelyek a vasraktárak kimerüléséhez vezethetnek.
Étkezési zavarok
Vashiányos állapotot okozhatnak olyan betegségek is, amelyek során az érintett egyáltalán nem visz be elegendő vasat. Ilyenek az étkezési zavarok, például az anorexia vagy a bulimia. Először itt is az alapbetegséget kell kezelni, amely mellett már el lehet kezdeni a vaspótlást.
Elhízás
A túlsúlyos embereknél 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki vashiány, mivel az elhízáshoz társuló kisfokú gyulladás folyamatosan gátolja a nyomelem hasznosulását. Ilyenkor ugyanis a szervezetben a krónikus, gyulladásos betegségekhez hasonlóan a vasfelvételt szabályozó fehérje mennyisége megemelkedhet, ez pedig csökkenti, illetve gátolja a vas felszívódását a belekből.
A vashiány tünetei és kezelése
A vashiányra leginkább a krónikus fáradtság, a sápadt bőr, a körmök töredezése, a hajhullás, a gyakori fejfájás, az általános gyengeség, a szédülés és ájulás, a koncentrációs problémák, illetve a terhelhetőség csökkenése hívhatja fel a figyelmet. Jellemző panasz lehet még a szaporább szívverés és az alacsony vérnyomás, valamint a torokban jelentkező gombócérzés és a nyelési nehézség is. Ha ezek bármelyikét hosszabb távon tapasztalod, fordulj orvoshoz!
A vasraktárak újratöltését megtehetjük az étrendünk megreformálásával, valamint vaspótló gyógyszer szedésével. Vaspótlásra már enyhébb mértékű vashiány esetén is szükség van a vashiányos vérszegénység megelőzése érdekében, kialakult vashiányban akár több hónapos magas vastartalmú vaspótló kúra indokolt. A súlyos vashiányos állapot gyors rendezéséhez pedig intravénás vaspótlásra is szükség lehet.
