Pszichiátriai betegségek : Anorexia nervosa
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Anorexia nervosa tünetei és kezelése
Mi az anorexia nervosa?
Az orvosok anorexia nervosának nevezik a lelki eredetű kóros lesoványodást. Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb szinten van.
Tünetek
Ezek az emberek látható soványságuk ellenére folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak. Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak.
A nők esetében ebben a stádiumban általában elmarad a menstruáció.
Az anorexia többnyire 12-18 éves korban kezdődik.
Az anorexia nervosa előfordulása és okai
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az anorexia nem szervi eredetű betegség. Habár bizonyos jelek az éhség és a jóllakottság szabályozását végző hipotalamusz működési zavarára utalnak, ez közvetetten, lelki hatásokra következik be. Ebben nem kis szerepe van a társadalmi-kulturális környezetnek, például annak, hogy manapság a vékony testalkatú nő a szépségideál. A statisztikák szerint a fejlett nyugati országokban szaporodik az anorexiások száma.
A 16 és 25 év közötti nők egy százaléka anorexiás, s a 10 százalékuk úgynevezett szubklinikai (a betegség nyílt megjelenése előtti) eset. A páciensek több mint négyötödének a havi vérzés megindulását követő hét éven belül alakul ki a betegsége, és elsősorban azok a magasabb társadalmi státusú nők hajlamosak rá, akik olyan családban nőttek fel, ahol az eredmény, a siker hajszolása mindennapos dolog. A túlságosan magas elvárások vagy az olyan családi háttér, amelyben nem érzik magukat a fiatalok biztonságban, ugyancsak anorexia nervosához vezethet.
Az érintettek 95 százaléka nő, a leírások szerint a férfiak körében a testépítők és a homoszexuálisok között fordul elő ez a betegség. A táplálkozási zavar kialakulásában az életkor is szerepet játszik. A leggyakoribb a kamasz- és huszonéves korban, de a középkorú emberek is hajlamosabbak rá. Veszélyeztetettebbek azok, akiknek a családjában előfordul valamilyen táplálkozási zavar, ezért örökletes tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában.
Az anorexia általában jellemzőbb a depresszióra, szorongásra, egyéb hangulati zavarokra hajlamos emberek között. Lelki beállítottság szerint a táplálkozási zavarok között az anorexia inkább a maximalisták betegsége, míg a bulimia hullámzó a hangulatú, impulzív emberekre jellemző.
Bizonyos sportágaknál, különösen a versenysportban, követelmény a vékony testalkat. Ha ezt csupán helytelen diétával tudják elérni, könnyen vezethet táplálkozási zavarhoz.
Az anorexia nervosa tünetei és diagnózisa
Az anorexia nervosa syndroma tünetei:
- nagymértékű fogyás,
- testképzavar,
- a kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem,
- a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul előnytelen hatása, valamint
- a havi vérzés zavara jellemző.
Tünetei általában serdülőkorban jelentkeznek, a kezdet kapcsolódhat valamilyen traumatikus életeseményhez (például a szülők válása, súlyos testi betegség, iskolaváltoztatás stb.), de a betegség kifejlődhet fokozatosan, akár korai gyermekkortól kezdve is.
A betegség lefolyása lehet egyenletes, de megjelenhet időszakosan is, gyakran válik krónikussá és legsúlyosabb formájában az életet közvetlenül is veszélyeztetheti. Az anorexiások 50 százalékában bulimiás tünetek is kialakulnak, illetve a kezdetben bulimiás betegek jelentős részénél anorexiás tünetek fejlődhetnek ki.
A diétázó betegek az energiafelvételt akár napi száz kilokalóriára is korlátozhatják, gyakran előfordul, hogy csak bizonyos ételt fogyasztanak (pl. fagylalt, szénhidrát, vagy gyümölcsök), és legtöbbször kényszeres tüneteik is vannak. Bármelyik csoportba tartozó páciensek órákon át végezhetnek testgyakorlatokat naponta, gyakran öndestruktívak, szociálisan izolálódnak, szexuális érdeklődésük csökken, teljesítményük romlik, állandóan fáradtak, hangulatuk nyomott, deprimált. A vézna testet fedő bőr petyhüdt, gyakran száraz tapintású és általában sárgás színű. A páciensek vérében a rendesnél több koleszterin kering, ami előnytelen a szív és az érrendszer épsége szempontjából. Kétötödük arcán, a hátán, a karjain és a lábain fokozottan nő a piheszőr, aminek a hátterében alighanem valamilyen hormonális változás húzódik meg. Anorexia esetén a legtöbb gond a nemi mirigyek nem megfelelő működéséből származik. Ha ugyanis a petefészekben nem érik tüsző, akkor a teherbe esés lehetősége és a havi vérzés egyaránt elmarad, s a nemi hormon termelődésének visszaszorulásával a hüvely hámbélése is sorvadásnak indul. A férfiaknak viszont kisebbedhet a nemi mirigye (heréje), ráadásul csökken a férfihormon elválasztása, következésképp a nemi vágy.
A női nemi hormon termelődésének visszaszorulása hátrányos a csont rendes szerkezete szempontjából is. A serdülőkorban emiatt károsodik a csontépülés, ekképp gyengébb csontozat alakul ki, s mert a csont növekedési porczónái idő előtt elcsontosodnak, ez beleavatkozik a végleges testmagasságba. Későbbi életkorban viszont csontritkulás indul meg. A megcsappant csontanyag miatt a csontok sűrűsége csökken, s így törékennyé válnak. Ez súlyos sérülésekre vezethet.
A vizelet-visszatartásban (-visszaszívásban) fontos szerepű antidiuretikus hormon, más néven vazopresszin hiánya vagy hatástalansága esetén a rendesnél több vizeletet ürít a beteg - az anorexiások kétötödének van ilyen betegsége. Ezeken kívül csökken a vörösvérsejtek száma (vérszegénység lép fel), s kevesebb lesz a fehérvérsejt is, aminek a védekezési rendszer ereje látja kárát.
Kisebbé válik a szív, a rendesnél lassabban ver, s az EKG-görbén megfigyelhető csúcsok magassága (amplitúdója) is csökken, a folyadékháztartás egyensúlya felborul. Mindezekhez alacsony vérnyomás, ritmuszavar, a bal szívpitvar és -kamra közötti billentyű mozgási rendellenessége és szívizombántalom is társulhat. Nem véletlen, hogy a nagyon lesoványodott betegekkel leggyakrabban szív eredetű hirtelen halál végez.
Az anorexia nervosa kórlefolyása
A bulímia és az anorexia nervosa lefolyása krónikus, általában a kezelési programokat teljesítők 70 százaléka évek múlva meggyógyul, vagy a tünetek lényeges csökkenéséről számol be.
Az ambulánsan kezelt betegeknél a tüneti javulás akár 6 évnél hosszabb követés után is folytatódni látszik.
Az enyhe tüneteket mutató esetek prognózisa jobb, mint a súlyos, testi komplikációkat mutató pácienseké. Az anorexia nervosa mortalitása a testi komplikációk, valamint az öndestruktív, suicid tendenciák (öngyilkossági hajlam) miatt eléri a 8-9 százalékot.
Az anorexia nervosa kezelése
Habár számos példa van arra, hogy az anorexiás ember családi környezetben is úrrá lehet a betegségén, jobbára csak szakember(ek)től remélheti a gyógyulását. Ha a baj kialakult, a szövődmények megelőzése végett sem nélkülözhető az orvos közreműködése. A nagyon lesoványodott, legyengült beteg okvetlenül kórházi kezelésre szorul. Nagy szerep hárul azonban a pszichológusra is, hiszen lelki eredetű betegségről van szó, s ez aligha gyógyítható meg a páciens bajának a hátterében meghúzódó lelki ok kiiktatása nélkül. De nem elhanyagolható a dietetikus szerepe sem. Az anorexiás beteg kezelése akkor vezet a legbiztosabb sikerre, ha az orvos, a pszichológus és a dietetikus összehangoltan tevékenykedik a cél érdekében.
Az evési zavarok pszichoterápiás kezelésének alapelve és célja az egészséges testsúly visszanyerése (amelynél a menzesz általában visszatér), az egészséges táplálkozási szokások helyreállítása, a testi szövődmények kezelése, a testsúlyról, testalakról vallott torzult gondolkodási sémák, érzések, hiedelmek korrigálása. A feltáplálással kapcsolatban a sietség nem vezet jóra, nem egy pácienst elvesztettek emiatt. Az energiában (szénhidrátban és zsiradékban) gazdag, ám ásványi anyagokban szegény étrend, valamint a bőséges folyadék ugyanis megterheli a legyengült szívet. Ezért az anorexiás betegek étrendi kezelése során, történjen az szájon át, szondán vagy intravénásan, fontos szabály, hogy kis (600-1000 kilokalóriás) adagokkal való kezelés után csak lassan növekedjen a napi bevitt energiatartalom. Egyidejűleg arra is ügyelnek, hogy a vérnek a lesoványodás alatt megcsappant kalcium-, kálium-, magnézium- és foszfáttartalma szintén rendessé váljék.
Minthogy az anorexiás beteg gyomrából a kelleténél lassabban továbbítódik az emésztődőfélben levő táplálék, s renyhe a bélmozgása is, a páciens már néhány falat után úgy érzi, hogy jóllakott, tele van a tápcsatornája. A gyomor és a nyombél kitágulása miatt az étkezés után hányingere támadhat, sőt hányhat is. Ezért a kezelése során nemcsak az étel kis adagjára kell ügyelni, hanem arra is, hogy bőségesen tartalmazzon emészthetetlen növényi rostanyagot, mert az megszünteti a székrekedést . Ezzel egyidejűleg a tápcsatorna mozgását fokozó gyógyszer és az enyhe hashajtás is kedvező hatású lehet.
Általában mindig szükség van a viselkedés és az érzelmi élet egyidejűleg fennálló szabályozási zavarainak rendezésére is, valamint a társuló pszichológiai zavarok és interperszonális nehézségek javítására. A család bevonása a terápiába legtöbbször elengedhetetlen, a visszaesés megelőzésében a hozzátartozók informálása és felkészítése alapvető fontosságú. A pácienst meg kell győzni arról, hogy hosszas kezelésre van szüksége, amely ambulánsan legalább fél-egy évig, de néha évekig is eltarthat, és ezalatt gyakran előfordulhatnak visszaesések. A pszichoterápiás eszköztár változatos: a kognitív-viselkedésterápiás, a hipnobehaviorális, a dinamikus feltáró pszichoterápia és a családterápia módszerén kívül számos más megközelítés is szóba jöhet. A terápia kezdetén minden esetben hasznos a beteg saját kontrollját fokozó étkezési napló vezetése. Gyógyszeres kezelésként általában antidepresszánsokat és benzodiazepineket használnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
