A vashiány egy tünet: ilyen betegségek okozhatják

Vashiányt számos olyan betegség okozhat, ami befolyásolja a szervezetbe kerülő vas felszívódását, tárolását. Sok esetben ezért a vaspótlás önmagában nem feltétlenül elegendő, szükség lehet a hátterében álló okok feltérképezésére és kezelésére is.

Szervezetünk egészséges működéséhez számos esszenciális nyomelemre alapvető szükségünk van, ilyen egyebek mellett a vas is. Ennek ellenére a hiánya általános problémát jelent, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Hogyha nem juttatunk eleget a szervezetünkbe, az számos panaszt okozhat, többek között romlik testünk oxigénellátása, és sem az izomrendszerünk, sem pedig a sejtjeink, szerveink nem képesek megfelelőképpen ellátni a feladataikat. A vashiányra ugyanakkor nem érdemes különálló betegségként tekinteni, maga is csupán egy tünet, amely az egészségünket veszélyeztető, más problémákra hívhatja fel a figyelmet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy bizonyos élethelyzetek vagy a táplálkozásunk megváltozása eredményezi ezt az állapotot. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen okok állhatnak a hátterében.

Egyoldalú táplálkozás

A vashiány egyik legalapvetőbb oka a nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás, amelynek során nem jut a szervezetünkbe megfelelő mennyiségű ebből a nyomelemből. Érintheti például a vegetáriánus, valamint a vegán életmódot követőket, a növényekben ugyanis csak kisebb mennyiségben, illetve kevésbé hasznosuló formában van jelen a vas, így más forrásból, például táplálékkiegészítők segítségével is pótolni kell azt.

saláta
A vashiány fokozott veszélyt jelenthet a vegetáriánus, valamint a vegán életmódot követőkre. Fotó: Getty Images

Vérveszteség

Sok esetben a vashiány hátterében vérveszteség áll, gyakran okoz gondot például azoknak a nőknek, akiknél rendszeres az erős menstruációs vérzés. Fontos tudni, hogy vasat a szervezetből nemcsak vérzéssel veszítünk, hanem napi szinten a verejtékkel, vizelettel, széklettel, de hajhullással vagy körömvágáskor is.

Emésztőrendszeri megbetegedések

Lehet, hogy megfelelő mennyiségű vasat juttatunk be a szervezetünkbe, valamilyen okból azonban nem tud kellően hasznosulni. Ennek oka lehet például a cöliákia (ismertebb nevén lisztérzékenység), amelynek hatására a bél nyálkahártyája olyan módon károsodik, ami akadályozza a vas felszívódását is. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (ilyen például a Crohn-betegség) szintén gátolhatják a hasznosulást. Több más betegség, például krónikus szívelégtelenség és krónikus veseelégtelenség is okozhat vashiányt.

Fokozott vasbevitelt igénylő élethelyzetek

Terhesség alatt a magzat fejlődése miatt a nőknek fokozott vasbevitelre lehet szükségük. Aktív életmódot élőknek és versenysportolóknak szintén fontos lehet az átlagosnál nagyobb mértékű vaspótlás.

A gyerekek és serdülők intenzív fejlődése miatt a szervezetük vasigénye megnő – ilyenkor különösen veszélyes lehet, ha valaki nem jut elég vashoz. Szerencsére könnyen pótolhatjuk a szükséges mennyiséget.

Vashiányos vérszegénység alakulhat ki

Amellett, hogy a vashiány utalhat bizonyos egészségi állapotra, önmagában is betegségek kialakulását eredményezheti. Mivel a vasnak fontos szerepe van az immunrendszer működésében, ha nincs belőle elég, kevésbé leszünk ellenállóak a kórokozókkal, fertőzésekkel szemben. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor a vörösvértestek száma és mérete lecsökken, mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és így a sejtek sem jutnak elegendő oxigénhez. Ha hosszabb ideig nem kezeljük megfelelően, a vashiányos vérszegénység komoly szövődményekkel járhat.

Ahhoz, hogy a vashiányt meg lehessen szüntetni, mindenekelőtt ki kell deríteni, mi idézi elő. Fontos ugyanakkor, hogy tápláló, egészséges étrendet alakítsunk ki. Sok vas található meg például a vörös húsokban és belsőségekben (különösen a májban, a lépben és a velőben), emellett a halakban és a tenger gyümölcseiben is. A normál esetben ajánlott napi 12-15 mg vasbevitelnél (amelynek nagyjából tizede szívódik csak fel) vashiány esetén jóval nagyobb a szervezet szükséglete, amit csak táplálékvassal, alacsony vastartalmú étrend-kiegészítőkkel már nem lehetséges pótolni. Ilyenkor már magas – legalább 60-100 mg – vastartalmú vaspótló gyógyszer szedésére van szükség legalább 3-6 hónapon át.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!