A vashiány egy tünet: ilyen betegségek okozhatják

Vashiányt számos olyan betegség okozhat, ami befolyásolja a szervezetbe kerülő vas felszívódását, tárolását. Sok esetben ezért a vaspótlás önmagában nem feltétlenül elegendő, szükség lehet a hátterében álló okok feltérképezésére és kezelésére is.

Szervezetünk egészséges működéséhez számos esszenciális nyomelemre alapvető szükségünk van, ilyen egyebek mellett a vas is. Ennek ellenére a hiánya általános problémát jelent, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Hogyha nem juttatunk eleget a szervezetünkbe, az számos panaszt okozhat, többek között romlik testünk oxigénellátása, és sem az izomrendszerünk, sem pedig a sejtjeink, szerveink nem képesek megfelelőképpen ellátni a feladataikat. A vashiányra ugyanakkor nem érdemes különálló betegségként tekinteni, maga is csupán egy tünet, amely az egészségünket veszélyeztető, más problémákra hívhatja fel a figyelmet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy bizonyos élethelyzetek vagy a táplálkozásunk megváltozása eredményezi ezt az állapotot. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen okok állhatnak a hátterében.

Egyoldalú táplálkozás

A vashiány egyik legalapvetőbb oka a nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás, amelynek során nem jut a szervezetünkbe megfelelő mennyiségű ebből a nyomelemből. Érintheti például a vegetáriánus, valamint a vegán életmódot követőket, a növényekben ugyanis csak kisebb mennyiségben, illetve kevésbé hasznosuló formában van jelen a vas, így más forrásból, például táplálékkiegészítők segítségével is pótolni kell azt.

saláta
A vashiány fokozott veszélyt jelenthet a vegetáriánus, valamint a vegán életmódot követőkre. Fotó: Getty Images

Vérveszteség

Sok esetben a vashiány hátterében vérveszteség áll, gyakran okoz gondot például azoknak a nőknek, akiknél rendszeres az erős menstruációs vérzés. Fontos tudni, hogy vasat a szervezetből nemcsak vérzéssel veszítünk, hanem napi szinten a verejtékkel, vizelettel, széklettel, de hajhullással vagy körömvágáskor is.

Emésztőrendszeri megbetegedések

Lehet, hogy megfelelő mennyiségű vasat juttatunk be a szervezetünkbe, valamilyen okból azonban nem tud kellően hasznosulni. Ennek oka lehet például a cöliákia (ismertebb nevén lisztérzékenység), amelynek hatására a bél nyálkahártyája olyan módon károsodik, ami akadályozza a vas felszívódását is. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (ilyen például a Crohn-betegség) szintén gátolhatják a hasznosulást. Több más betegség, például krónikus szívelégtelenség és krónikus veseelégtelenség is okozhat vashiányt.

Fokozott vasbevitelt igénylő élethelyzetek

Terhesség alatt a magzat fejlődése miatt a nőknek fokozott vasbevitelre lehet szükségük. Aktív életmódot élőknek és versenysportolóknak szintén fontos lehet az átlagosnál nagyobb mértékű vaspótlás.

A gyerekek és serdülők intenzív fejlődése miatt a szervezetük vasigénye megnő – ilyenkor különösen veszélyes lehet, ha valaki nem jut elég vashoz. Szerencsére könnyen pótolhatjuk a szükséges mennyiséget.

Vashiányos vérszegénység alakulhat ki

Amellett, hogy a vashiány utalhat bizonyos egészségi állapotra, önmagában is betegségek kialakulását eredményezheti. Mivel a vasnak fontos szerepe van az immunrendszer működésében, ha nincs belőle elég, kevésbé leszünk ellenállóak a kórokozókkal, fertőzésekkel szemben. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor a vörösvértestek száma és mérete lecsökken, mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és így a sejtek sem jutnak elegendő oxigénhez. Ha hosszabb ideig nem kezeljük megfelelően, a vashiányos vérszegénység komoly szövődményekkel járhat.

Ahhoz, hogy a vashiányt meg lehessen szüntetni, mindenekelőtt ki kell deríteni, mi idézi elő. Fontos ugyanakkor, hogy tápláló, egészséges étrendet alakítsunk ki. Sok vas található meg például a vörös húsokban és belsőségekben (különösen a májban, a lépben és a velőben), emellett a halakban és a tenger gyümölcseiben is. A normál esetben ajánlott napi 12-15 mg vasbevitelnél (amelynek nagyjából tizede szívódik csak fel) vashiány esetén jóval nagyobb a szervezet szükséglete, amit csak táplálékvassal, alacsony vastartalmú étrend-kiegészítőkkel már nem lehetséges pótolni. Ilyenkor már magas – legalább 60-100 mg – vastartalmú vaspótló gyógyszer szedésére van szükség legalább 3-6 hónapon át.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: -1 °C

Az ország nagyobb részén borult, párás, ködös idő várható, de helyenként a keleti határvidéken szakadozottabb lehet a rétegfelhőzet, azonban napközben e fölé is egyre több magasszintű felhő érkezik. Szitálás, néhol még ónos szitálás előfordulhat. A déli, délkeleti szelet az Észak-Dunántúlon élénk, időnként akár erős lökések is kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 és +5 fok között alakul, de ahol kicsit szakadozott lesz a felhőzet, ott ennél enyhébb lehet az idő.Késő este döntően -3, +2 fok valószínű. Az orvosmeteorológiai helyzetet illetően jó hír, hogy fronthatás továbbra sem érvényesül, így a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentősebb megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!