Miért fontos a rostfogyasztás?
A rostokat a szervezetünk nem, vagy csak részben képes megemészteni, azonban mégis alapvető szükségünk van rájuk. Két változatát különböztetjük meg: a vízben oldódó és a nem oldódó rostokat. Azok, amelyek vízben oldódnak, zselé szerű anyagot képezve haladnak át a szervezeten. Amellett, hogy előnyösen befolyásolják a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjét, táplálják a bélflórát, valamint megkötik a káros – például rákkeltő – anyagokat is, amelyek ezáltal rövidebb ideig és kisebb mennyiségben maradnak a bélben. Fogyasztásuk csökkenti a cukorbetegség, a koszorúér-betegségek, a zsíranyagcserezavarok, valamint az epekövesség és az elhízás kialakulásnak az esélyeit is.
A vízben nem oldódó étkezési rostok szintén hasznos feladatot látnak el: lassítják a szénhidrátok felszívódását és a gyomor kiürülését, amellyel az éhségérzet csökkenésével is együtt jár. Vízmegkötő képességük növeli a széklet tömegét, segíti annak végig haladását és távozását, amely szerepet játszik a különböző vastagbélbetegségek megelőzése szempontjából is. Érdemes azonban tudni, hogy nem csak a szükségesnél kevesebb, hanem a jóval nagyobb mennyiségű rost is okozhat egészségügyi problémákat, például ásványianyag felszívódási zavarokat, puffadást vagy székelési zavarokat. Az ajánlott, optimális rostmennyiség nők esetén napi 21-35 gramm, férfiaknál 30-38 gramm, míg gyerekeknek – életkortól függően – 15-25 gramm.
Rostforrások
Az étkezési rostok leggyakoribb forrásai különböző növényi eredetű élelmiszerek, elsősorban zöldségek, gyümölcsök, gabonák, magvak és hüvelyesek. Nagyon mennyiség található belőlük például a teljes kiőrlésű péksüteményekben, a zabpehelyben, csicseriborsóban, mandulában, almában, valamint a bogyós és aszalt gyümölcsökben. Javasolt ezeket naponta többször, változatos formában fogyasztani. Fontos kiemelni, hogy a magas rosttartalmú ételeket mindig bőséges folyadékkal vigyük be a szervezetbe, különben emésztési és székletürítési panaszokat okozhatnak.
Rostok és az aranyérbetegség
A nem megfelelő rostfogyasztás nagyban megnövelheti az aranyérbetegség kialakulásának a kockázatát is, azonban kiegyensúlyozott táplálkozással és megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással a kórkép nem csak megelőzhető, hanem az állapotromlás is elkerülhető. Amennyiben már kialakultak a betegséggel járó kellemetlen tünetek, az egészséges étkezés mellett ajánlott figyelni a rendszeres napi testmozgásra és a megfelelő higiéniára. A gyógyszerárakban vény nélkül kaphatóak különböző gyógynövénytartalmú – például kamilla, varázsmogyorólevél, vagy körömvirág – kúpok és kenőcsök, amelyek közvetlenül a fájdalom helyénél enyhítik a problémákat. Szintén elérhetőek olyan szájon át szedhető, diozmin tartalmú gyógyszerek is, amelyeket rugalmassá teszik a vénákat, megkönnyítik a vér áramlását, ezáltal hatékonyan csökkentik a tünetek súlyosságát, valamint megelőzhetik az állapotromlást.
Borítókép: Getty Images
