Hematológia : Vashiányos vérszegénység
A vér tulajdonképpen kötőszövet, amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.
Vashiányos vérszegénység tünetei és kezelése
Mi a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység, vérzékenység nem egy önálló kórkép, hanem tünet, melynek hátterében valamilyen kiváltó ok áll. Lényege, hogy a vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete.
Tünetek
A szervezet 3-4 grammos vastartalmának 60 százaléka van jelen a vörösvérsejtek hemoglobinjában.
A vas felszívódása a bélcsatornából történik. Az emberi táplálékban jelenlévő vastartalmú vegyületek a gyomor savas közegében még oldott állapotban vannak, majd a nyombélben termelődő emésztőnedv segítségével a bélbolyhokon át szívódnak fel. Ez a folyamat a vérképzés igényei által szabályozott, de jelentősen befolyásolhatja a tápcsatorna aktuális állapota, sőt a táplálék összetétele is. A felszívódott, de még fel nem használt vas tárolása általában a csontvelő sejtjeiben történik.
Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas a vérképzéshez, vérszegénység jön létre. Rejtett vashiány azonban már ezt megelőzően, akkor is lehetséges, ha a szervezetben vérszegénység még nem alakult ki. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha kevés a szervezetben jelen lévő vas, azaz a vasraktárak kiürülnek. A vashiány általában már korábban okozhat idegrendszeri tüneteket, a figyelem, az érzékelés, az emlékezet és gondolkodási funkciók területén kezdődő károsodást.
A vashiányos vérszegénység előfordulása
Annak ellenére, hogy a vas egyike a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló elemeinek, a vashiányos anémia a leggyakoribb megbetegedések közé tartozik. Élethelyzettől függően bármely korosztályt és nemet érinthet.
A vashiányos vérszegénység okai
Vas akkor lehet kevés a szervezetünkben, ha zavart a felszívódása, vagy fokozott a vesztése. Ez utóbbi hátterében leggyakrabban valamilyen vérvesztés áll. Fiatal nők esetében tipikusan ilyen a menstruáció, de hiány léphet fel a terhesség és a szoptatás alatt. Ilyenkor persze vérzésről nincs szó, ám a rendelkezésre álló vas nem feltétlen elégíti ki a szükségleteket. Gyermekeknél és serdülőknél a hirtelen növekedés miatt időszakosan szintén több vasra lehet szükség, mint amekkora a bevitel. Felnőtt férfiaknál és menopauzán átesett nők esetében a vashiányos vérszegénység hátterében már tipikusan valamilyen emésztőszervi, gyomor-bél traktusból eredő vérzés áll, így ezekben az esetekben endoszkópos kivizsgálás elengedhetetlen.
Vashiányt okozhat emellett a vas felszívódásának zavara. Ennek hátterében állhat például valamely vékonybél-betegség, amely nem csak a vas, hanem más egyéb vitaminok, például a folsav felszívódását is zavarhatja. A gyomor bizonyos gyulladásai savhiányt okozhatnak, ilyenkor a vashiányt a B12 vitamin hiánya is kíséri.
A vashiány kialakulását okozhatja bélférgesség is, és bár nálunk ez a típus igen ritka, de kizárni ezt sem lehet.
A vashiányos vérszegénység tünetei
Amennyiben már a vérszegénység is létrejött, a tünetek meglehetősen jól felismerhetők. Tipikusan ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése.
A vashiányos vérszegénység diagnózisa
A betegség megállapításának első lépése mindenképpen a laborvizsgálat. Ennek során meg kell állapítani, hogy a panaszok hátterében egészen biztosan a vashiány áll-e, nem pedig valamely másfajta vérszegénység. A laborvizsgálat ez esetben egy egyszerű vérkép elkészítését jelenti, abból ugyanis már látható, ha vérszegénységről van-e szó, illetve az is, ha a vér oxigénszállító alakos elemeinek mérete kisebb a kelleténél, valamint festődésük halványabb. Vizsgálható továbbá az is, hogy a vérben milyen mennyiségben van jelen vas és vasszállító fehérje, mérhető az úgynevezett vastelítettség.
A vashiányos vérszegénység kezelése
A kezelés elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése. Tehát tisztázni kell, vérzésről van-e szó, meg kell keresni annak forrását, és meg kell azt szüntetni. Ha felszívódási zavar áll a háttérben, akkor ki kell deríteni, hogy azt mely egyéb betegség - jellemzően bélbetegség vagy gyulladás, esetleg bélférgesség - okozza. Innentől kezdve ezt a kiváltó okot kell kezelni és megszüntetni. Mindezekkel párhuzamosan el kell kezdeni a vaspótlást is. Ez általában tablettával történik, szájon át.
Itt azonban fontos tudni, hogy nem mindegyik vaskészítmény szívódik fel ugyanolyan jól. A vas ugyanis három vegyértékű "ferri" és két vegyértékű "ferro" formában is jelen lehet a készítményekben, azonban ezek közül a "ferri" vegyületek szívódnak föl fiziológiásan, ahogyan ez az az élelmiszerekből természetes úton is történik. Ezért ez utóbbi, a három vegyértékű vasvegyületeket tartalmazó készítmények esetén a vaspótlás kellemetlen, főként emésztőszervi mellékhatásai is kiküszöbölhetők.
A vashiányos vérszegénység megelőzése
A kórkép kialakulását elsődlegesen úgy tudjuk megelőzni, ha az azt kiváltó egyéb betegségeket megelőzzük vagy időben kezeljük. Másrészről viszont lényeges, hogy odafigyeljünk a vasbevitelünkre. Ez utóbbi különösen növekedésben lévő szervezet esetében, terhesség és szoptatás időszakában, valamint diéták tartása esetén fontos (például hiányállapotot okozhat az egyoldalú szénhidrát dús, fehérjeszegény, vagy a vegetáriánus étrend).
A vasbevitel az étrenddel jelentősen befolyásolható, emiatt pedig nagyon fontos a teljes értékű, húst, halat, felvágottat, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazó étrend. Ez utóbbiakra azért kell figyelni, mert a sok vasat tartalmazó élelmiszerek mellett bizonyos ételek segítik, mások gátolják a vas felszívódását. Segíti a felszívódást az, ha elegendő C-vitamint és folsavat fogyasztunk. Hasonló hatása van a gyümölcsökben lévő fruktóznak is.
A lényeg tehát az, hogy változatosan és tartalmasan étkezzünk.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Túlnyomóan borult marad az ég, de délután már elkezd szakadozni helyenként a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol fordulhat még elő gyenge havas eső, hószállingózás. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet kora délután 1 és 5, késő este -4 és +3 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
