A Föld lakosságának mindössze 0,001 százaléka, hozzávetőleg 8 millió ember él olyan helyen, ahol a finomporszennyezés szintje nem haladja meg az éves egészségügyi határértéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben köbméterenként tízről öt mikrogrammra csökkentette a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finomporrészecskék (PM2.5) éves javasolt átlagértékét. Ennek tükrében 2019-ben az év több mint hetven százalékában a PM2.5 napi határértéke meghaladta a WHO által javasolt értéket – írják a The Lancet Planetary Health című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői.
A melbourne-i Monash Egyetem munkatársa, Yuming Guo által vezetett kutatócsoport a mért értékek és számítógépes modellek segítségével határozta meg a szálló port mértékét a 2000 és 2019 közötti időszakra. Eredményeik alapján a PM2.5 éves globális átlagértéke 32,8 mikrogramm volt egy köbméter levegőben. A legmagasabb értékeket Kelet-Ázsiában tapasztalták (50 mikrogramm/köbméter), amelyet Dél-Ázsia (37,2) és Észak-Afrika követett (30,1). A legalacsonyabb értéket Ausztráliában és Új-Zélandon (8,5), Óceánia többi részén (12,6), valamint Dél-Amerikában (15,6) mutatták ki.
A szálló por mértéke 2019-ben a napok hetven százalékában meghaladta a WHO által javasolt 15 mikrogramm per köbméteres napi határértéket globálisan. Kelet- és Dél-Ázsiában a napok 90 százalékában mutattak ki ennél nagyobb értéket. A szálló por szintje mindössze Európában, valamint Észak-Amerika és Afrika egyes régióiban csökkent az elmúlt években. Miközben 2000-ben még az év napjainak hatvan százalékában voltak a határértéknél magasabbak az adatok Európában, addig 2019-ben már csak a napok 25 százalékában érte el az egészségre káros mértéket a szálló por aránya a levegőben.
A szálló por egyebek között a közlekedésből, az erőművekből és a távfűtésből, a kályhákból és a fűtési rendszerekből, valamint a fém- és acélgyártásból származhat. Természetes úton például a talajerózió eredményeként keletkezhet. A városi területeken a közúti közlekedés az egyik legnagyobb szennyező, míg vidéken a mezőgazdaság.
A PM2.5 részecskék behatolhatnak a tüdőhólyagocskákba és a véráramba. A hosszú távú finomporszennyezés szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és tüdőrákhoz vezethet. A WHO szerint évente és világszerte mintegy hétmillióan halnak meg idő előtt a finompor-szennyezettség miatt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint 2020-ban csak az Európai Unióban mintegy 240 ezer ember halt meg idő előtt ilyen okokból.
