A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek (IBD) két csoportját különítjük el: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Crohn-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosával küzd. A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük – idézi a Semmelweis Egyetem közleménye dr. Miheller Pált, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docensét.
A gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tarják számon, így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelent az orvostudomány és a betegek számára is. Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is ezzel együtt kell élnie, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására. Ezzel párhuzamosan ráadásul a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált. „Míg korábban azt láttuk, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám-emelkedés, egy úgynevezett időskori csúcs, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór” – magyarázta a gasztroenterológus.
Így ismerhető fel a probléma
A legegyértelműbb figyelmeztető tünet a véres széklet, a fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis nagyon gyakran ezzel kezdődik, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak, mivel a vér látható. Ugyanakkor a Crohn-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség. Ez kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis. Ha tehát valakinek a hasmenése ok nélkül vissza-visszatér – például másnál a családban nem jelentkezik és nem jár lázzal –, illetve fogyás, fáradékonyág, kialvatlanság, teljesítőképesség-csökkenés is társul hozzá, akkor mindenképp érdemes elmenni a háziorvoshoz, ahol a többi között labor- és székletvizsgálattal ki tudják szűrni, hogy múló állapot vagy komolyabb betegség állhat-e a háttérben. Ezt követően szükség esetén a háziorvos beutalja a beteget gasztroenterológiai szakrendelésre.
Nem gyógyítható, de kezelhető
Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentessé tehető. Ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor-, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia – hangsúlyozza a szakember.
A terápia az IBD esetében gyógyszeres, gyakran szteroidos kezeléssel kezdődik, azonban dr. Miheller Pál leszögezi, hogy a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az úgynevezett immunszupresszáns gyógyszerekre, amelyek az immunrendszernek éppen azt a részét gyengítik, amely a szervezet ellen dolgozik. A szakember szerint ettől nem kell tartani, az érintettek nem lesznek más betegségekre sokkal esendőbbek, ám huzamos jóllétük érdekében ezek alkalmazása szükségessé válhat.
A terápia csúcsa a biológiai kezelés (élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történő gyógykezelés), amelyet akkor alkalmaznak, ha az immunszupresszív terápia ellenére is gyakran fellángol a betegség. Ezt országos centrumokban – köztük a Semmelweis Egyetemen – kaphatják meg a betegek, néhány szer esetében NEAK-támogatással, illetve ritkán alkalmazott szerek esetén egyedi méltányossággal.
Ha a gyógyszerek sem használnak, akkor műtéti eljárás válhat szükségessé, ilyenkor előfordulhat, hogy a bélszakaszból eltávolítanak egy részt. A modern sebészeti eljárásokkal azonban lehetőség van olyan kíméletesebb beavatkozásokra is, amikor egyáltalán nem vesznek ki bélszakaszt, hanem úgynevezett bélplasztikát alkalmaznak.
Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, annak még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszon. Az IBD-s betegek gyógyításakor az orvosi teamnek tagja dietetikus is a gasztroenterológus és sebész mellett, és a táplálásterápia kiemelt hangsúlyt kap.
