Táplálkozás

A tartósan fennálló reflux kétszeresére növelheti a gége- és nyelőcsőrák kockázatát.

Elég nagy kihívást jelenthet anyagcserénk felgyorsítása akkor, ha ülő életmódot vagy -munkát folytatunk. Mi segíthet ilyenkor?

A puffadás és a bélgázok az élet szerves részei, még akkor is, ha kifejezetten kellemetlenek. Mi történik akkor, ha gyakrabban találkozunk ezzel a jelenséggel, mint kellene? Vannak ötleteink: ezeket gyűjtöttük össze az alábbiakban.

Ha reggelente úgy ébredünk, hogy sajog az állkapcsunk, fáj a nyelvünk, akkor lehet, hogy éjszaka álmunkban csikorgatjuk vagy összeszorítjuk a fogunkat. A probléma kiderítése után azonnal intézkedni kell.

Ha a tengeri és édesvízi állatok ára olcsóbb lenne, bővülne a fogyasztásuk, amivel világszerte emberek millióinak egészsége javulna.

Egy év alatt óriásit emelkedett a zöldségek és gyümölcsök ára, és várhatóan egyre mélyebbre kell majd nyúlnunk a pénztárcánkba a piacokon.

A székrekedés minden korosztályt érintő panasz, ám idősebb korban, illetve a nőknél valamivel gyakrabban fordul elő. Többnyire hétköznapi okokból alakul ki, azonban könnyen tartós problémává válhat.

A széklet társadalmunk egyik legerősebb tabuja. Hiába van köze emésztésünkhöz és étrendünkhöz, biztos, hogy egyikünk sem ült le orvosával és kérdezte ki arról, hogy az ürüléknek hogyan kellene kinéznie, milyen állagúnak kellene lennie, vagy milyen szag számít "egészségesnek". Pontosan emiatt alakult ki számos tévhit a témában, amelyeket az alábbi felsorolással szeretnénk eloszlatni.

Íme néhány tanács, ami segíthet abban, hogy a feldolgozott élelmiszerek arányát némileg lecsökkentsük az étrendünkben.

Nem mindig tudjuk előre betervezni az étkezéseinket, de érdemes ezen a téren tudatosnak lenni, mert kutatások szerint az étkezések ideje, illetve az, hogy egyes étkezések között mennyi idő telik el, hatással lehet az egészségünkre.

A titokzatos három betű: IBS egy nem kevésbé titokzatos betegséget takar. Az irritábilis bél szindróma változatos emésztési tünetekkel jelentkezik, amelyek közül az egyik a székrekedés. Azonban azt, hogy mi okozza, a legtöbb beteg esetében nem tudják meghatározni, ezért a kezelés során is elsősorban a panaszok mérséklésére törekednek.

A túlsúly igen komoly népegészségügyi probléma, amely számtalan betegség kialakulására hajlamosít. Sajnos azonban a legtöbben belenyugszanak a helyzetükbe, és egy-egy sikertelen diéta után elkönyvelik, hogy nem képesek változtatni. Nézzük, mik akadályozhatják meg azt, hogy lefogyjunk, és mit kell tennünk ilyenkor.

Néhány egyszerű megoldást ajánlunk, amelyek segítenek a székrekedés kellemetlen tüneteinek enyhítésében.

Bár főleg a helytelen táplálkozás okolható az úszógumik kialakulásáért, azért akad még jó pár tényező, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a hasi zsírpárnáink ragaszkodjanak hozzánk.

Gyomor-bélrendszerünk a maga módján leképezi testünk-lelkünk történéseit. Azonnal kifejeződik, ha megváltozik napi életritmusunk, ha túl sokat vagy túl keveset eszünk vagy iszunk, ha sokk ér bennünket, vagy ha ténylegesen megbetegszünk.

Szinte minden embert érint az élete során valamilyen formában a székelési nehézség. A kellemetlenség hátterében számtalan ok állhat, cikkünkben a leggyakoribbakat vesszük sorra.

A kiegyensúlyozott táplálkozás alapfeltétele, hogy a szénhidrátok és zsírok mellett elegendő fehérjét fogyasszunk. Ám az ajánlott mennyiség meghatározása több tényezőtől is függ.

A diófélék és olajos magok nagyon jól jöhetnek, ha úgy érezzük, nincs energiánk, de a zabpehely is hasznos segítség lehet. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes még fogyasztani ilyenkor.

Az egészséges étrendben elsősorban növényi zsiradékokat használunk, de beleférnek az állati eredetű telített zsírsavak is, csak nem mindegy, milyen forrásból származnak.

Napjainkban egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a növényi alapú diéták úgy egészségügyi, mint etikai megfontolásból. Az irányzat egyik szélsőséges műfaja a fruitarianizmus, amely túlnyomó részt nyers gyümölcsökre épül. A szakértő szerint azonban érdemes óvatosnak lenni az efféle extremitásokkal.

Sokan hiszik, hogy a napi szükséges vasbevitel kizárólag húsevéssel oldható meg, pedig ez egyáltalán nem igaz. A vegetáriánus életmódot folytatóknak is számos nagyszerű vasforrás áll rendelkezésükre.

Napi három csésze kávé csökkentheti a stroke és a szívbetegség okozta halálozás kockázatát - állítja egy új tanulmány. De nem mindegy, hogy milyen típusú feketét iszunk, és mekkora csészével.