Emésztés során a gyomrunk nemcsak a különböző ételek lebontásához szükséges enzimeket termel, hanem nagyobb mennyiségű savat is. Ez egy teljesen természetes és normális folyamat, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az elfogyasztott ételeket olyan állapotba alakítsa a szervezetünk, hogy a bennük lévő tápanyagokat hasznosítani tudjuk. Viszont gyakran előfordul, hogy a gyomor sokkal több savat termel az ideális szintnél, ami marhatja a gyomorfalat, illetve irritációt válthat ki a felsőbb régiókban is, mivel a sav visszaszivároghat a nyelőcsőbe, és ott irritálhatja a szöveteket.
Ennek hatására többféle kellemetlen panasz is jelentkezhet, a már jól ismert émelygés, gyomorégés , mellkasi fájdalom és köhögés, de sok esetben kellemetlen szájszag és rossz szájíz is társulhat a tünetekhez. A panaszok gyakran jelentkeznek zsíros, nehéz, fűszeres vagy savas fogások után.
Segíthetnek a savcsökkentők
Szerencsére a panaszokat gyorsan enyhíthetik a patikák polcain vény nélkül is elérhető savlekötők és savcsökkentők, hatásukra ugyanis a gyomorsav termelődése és mennyisége lecsökken, ami enyhíti a refluxos panaszokat és a gyomorégést. Hogyha a panaszaink csak ritkán jelentkeznek, ezek a készítmények gyorsan enyhülést hozhatnak a panaszokra. Viszont ha nem elég körültekintően szedjük őket, akár komolyabb mellékhatásaik is lehetnek.
A savlekötők elsődleges feladata a túltermelődött savak közömbösítése, a gyomorsavtermelés csökkentésére pedig a többi között hisztaminreceptor-blokkolókat használnak. A hisztamin a szervezetben szinte minden szövettípusban megtalálható és nagyon összetett hatású vegyület, ez az anyag felelős például az allergiás és gyulladásos reakciók kialakulásáért, de a gyomorsav-termelés szabályozásában is jelentős szerepe van. A hisztamin hatását a H2-receptorokhoz kötődő, gátló hatású vegyületek megakadályozzák, így csökkenteni tudják a gyomorsav termelését, illetve mérséklik a savtúltengést is. Enyhébb tünetek esetén ezek a készítmények gyors és hatékony enyhülést hozhatnak, kiválóan használhatóak például a refluxbetegségben szenvedőknél. A H2-receptor blokkoló hatású gyógyszerhatóanyagok közül például a ranitidin, a nizatidin és a famotidin van forgalomban, utóbbi vény nélkül kapható termékekben is megtalálható.
Léteznek továbbá olyan protonpumpagátló gyógyszerek is, amelyek szinte teljesen gátolhatják a gyomor savtermelő képességét, így enyhíthetik a gyomorégést. A szukralfát hatóanyag-tartalmú gyógyszerek pedig a reflux hatására kialakult nyálkahártya-károsodás helyreállításában bizonyultak hatékonyabbnak.
Vigyázzunk a mellékhatásokkal
Fontos azonban, hogy csak az orvos által előírt dózisban és kellő odafigyeléssel használjuk ezeket a készítményeket. Kölcsönhatásba léphetnek ugyanis más gyógyszerekkel, illetve csökkenthetik bizonyos vitaminok és ásványi anyagok felszívódását (például vas, B12-vitamin). Emiatt a szedésük előtt mindig konzultáljunk a kezelőorvosunkkal arról, hogy milyen más készítményeket is használnánk velük párhuzamosan.
A készítmények túlszedésének egyik leggyakoribb mellékhatása a hasmenés , illetve a székrekedés. Izomrángás, izomfájdalom szintén jelentkezhet, ha túl sok savlekötőt szedtünk. Ennek egyik fő oka, hogy a hatására a kalcium, a magnézium és a foszfor szintje is megváltozhat a szervezetben, ez pedig az izomműködésre is hatással lehet.
Emellett nemcsak a túl sok, de a túl kevés gyomorsav sem tesz jót. A sav ugyanis a szervezetbe került baktériumok elpusztításában is fontos szerepet játszik, hatására így az immunrendszernek több kórokozóval kell megküzdenie.
A fenti okokból is fontos tehát, hogy a savlekötők használata előtt egyeztessünk a kezelőorvosunkkal a kezelésről, illetve tanulmányozzuk át figyelmesen a készítmény betegtájékoztatóját, és csak a meghatározott dózisban, illetve ideig használjuk azt.
