"Kerüljük a háromnál több E-számot tartalmazó termékeket! – Törvényileg szabályozott, a valóságban bizonytalan a GMO-élelmiszerek jelenléte

Hazánkban és az EU-ban is szigorú szabályozás korlátozza a magyar fogyasztók által vásárolt termékek génmódosított alapanyag-tartalmát. Vajon a globális élelmiszeriparból érkező feldolgozott termékek is biztonságosak?

Míg néhány évtizede az átlagos fogyasztó csak azon aggódott, hogy vajon a saját egészsége szempontjából jó alapanyagot vett-e, addig a mai vásárlásaink után feldolgozott és megevett élelmiszerek hatásai megfoghatatlanok. Kevés embert látni a szupermarketekben, aki hosszasan tanulmányozza az élelmiszercímkéket, mielőtt a kosarába tenné az árut. De ha meg is nézzük, vajon értjük, mit jelentenek a jelzések? Dr. Bardócz Zsuzsanna, a táplálkozástudomány professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora felel olyan kérdésekre, amelyek az élelmiszer-tudatossággal kapcsolatban merülnek fel.

Prof.Dr.Bardócz Zsuzsanna  Fotó: BZS fotó
Prof.Dr.Bardócz Zsuzsanna Fotó: BZS fotó

      
A génmódosított élelmiszerek a jogszabályok alapján jelölés nélkül nem juthatnak be a magyar piacra. Valóban igaz, vagy az élelmiszerek összetevőiben már találkozhatunk velük? 

A génmódosított élelmiszerek témája egy olyan szerteágazó információáradat, amelyet nagyon nehéz átlátni egy boltban vásárló ember számára. Már az a tény, hogy egy adott élelmiszer az Európai Unión belül hol készül, meghatározhatja a választ. A magyar alapanyagból készült termékekben elvileg valóban nem szabadna jelölés nélkül GMO-nak (génmódosított élelmiszer, angolul Genetically Modified Organism vagy röviden GMO) lenni, vagy ha igen, akkor csak olyan kis mennyiségben, amely a 0,9 százalékot nem érheti el. Ha azonban az Európai Unióban készítenek idegen alapanyagokból bizonyos terméket, akkor az áruk szabad áramlása okán a GMO-tartalmú élelmiszerek automatikusan felkerülhetnek a magyar boltok polcaira is. Ezért ha ott belekerül génmódosított alapanyag, akkor gyakorlatilag bárki megvásárolhatja Magyarországon is. Természetesen, ha a GMO összetevő mennyisége meghaladja  az említett minimális értéket, akkor azt GMO-ként kell jelölni. Ez  európai uniós szabály.

Pontosan mit is nevezünk génmódosítottnak?

A GMO, azaz a genetikailag módosított szervezet (organizmus) lehet mikroba, növény, állat vagy egy enzim, gyógyszer, fehérje, a szintetikus és a vega hús… hogy csak a legismertebbeket soroljam. A genetikailag módosított abban különbözik a "normálistól", hogy míg az utóbbiban alapvetően az apai és az anyai gének keverednek, addig a GMO esetében vagy az anyai, vagy az apai génekhez egy bármilyen más szervezet génjét illesztik. Ezek mesterséges úton bejuttatva bekerülnek az alapgének közé, és reprodukciókor megjelennek a következő generációkban. Két alapvető kategóriája van az első generációs GMO növényeknek: vagy valamilyen növényvédőszernek ellenállnak, vagy pedig maga a növény termeli meg azt a növényvédőszert, amely az őt megtámadó rovarokat el tudja pusztítani. Ilyenek a ma termesztett génmódosított kukorica-, szója-, repce- és gyapotfajták, amelyek jellemzően valamilyen mezőgazdasági technológiai előnyt nyújtó gént tartalmaznak. 

A legelső GM növény a Monsanto 810 kukoricája volt  Fotó: Getty Images
A legelső GM növény a Monsanto 810 kukoricája volt Fotó: Getty Images

A legelső ilyen növény, amelyet az Európai Unióban és a világon is engedélyeztek, az a Monsanto glifozátrezisztens szójája és a Monsanto 810 kukorica volt, amely egy bizonyos kukoricamolynak állt ellen. Tehát ezek a növények vagy képesek elbontani a rájuk permetezett herbicidet - úgynevezett herbicidrezisztensek -, vagy maguk állítják elő a rovarölőszert, azaz rovarellenállóak.

Herbicidnek nevezzük a széles körben elterjedt gyomirtó szereket. E szerek célja a gyomnövények elpusztítása, illetve visszaszorítása. Alkalmazásuk főként a mezőgazdaságra terjed ki, az Amerikai Egyesült Államokban például az e területen alkalmazott peszticidek mintegy 70 százalékát teszik ki a különböző herbicid csoportba tartó gyomirtó szerek.

Találtak egy olyan módot, amellyel azt a gyomirtószert úgy lehet elbontani, hogy a növény maga életben marad, de a környezetében lévő gyomok elpusztulnak. Elvileg egy kiváló megoldás lehetne, a növénytermesztést nagyon egyszerűvé tenné, illetve sok költség megspórolható lenne általa. Egyszerűen lepermetezzük a területet, ahol ez a növény terem, és minden egyéb növény, minden gyom elpusztul, csak maga a génkezelt növény marad életben. De azért van egy kis probléma ezekkel is: mégpedig az, hogy a természet nem szereti az ürességet. Így, ha elpusztítunk valamit, annak valami más át fogja venni a helyét. Általában ez egy olyan gyom, amely rezisztens azzal a bizonyos gyomirtószerrel szemben. Emiatt pedig a gyomirtó-koncentrációt, amelyet ezekre a GM növényekre permetezünk, folyamatosan emelni kell. Így a szer maradékanyaga, valamint a bomlástermékei is benne maradnak a termékben, amelyet végül az emberek elfogyasztanak. Innentől pedig ez komoly egészségügyi kockázatot jelent. Különösen igaz ez a glifozát esetében, mert az idők folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy rákot és egyéb problémákat, a többi között idegrendszeri károsodásokat okozhat.

De jelen korunkban már arra is fény derült, hogy az emberi mikrobiomot károsítja, ezzel pedig megszámlálhatatlan betegségfaktort indukál a szervezetben. Egészen pontosan a jó mikrobákat teszi tönkre, ezért a mikrobiom egyensúlya felborul, és a káros baktériumok szaporodnak el. Korábban kevésbé vizsgálták ezt a területet, ezért megfoghatatlannak tűnt, hogy pontosan miért is okoz annyi káros hatást a szervezetünkben. A férjem korán, szinte elsőként vizsgálta ezt a területet, egészen pontosan azt, hogy a tápláléknak milyen hatása van a bélrendszerre, és a bélrendszer változásainak hatására hogyan változik az ott élő mikrobiom. Valamint azt a területet kutatta, hogy a mikrobiom hatására hogyan változik a bélrendszer és maga az emésztés. Akkoriban valójában még csak bélflóráról beszéltünk, és hagyományos mikrobiológiai laboratóriumi módszerekkel igyekeztek vizsgálni ezt a témát. A férjemmel közös munkacsoportban dolgoztunk, kifejezetten erre a területre fókuszálva egy skót kutatóintézetben. Árpád (Pusztai Árpád - a szerk.) volt, aki azt mondta, hogy a glifozát lesz a XXI. század DDT-je, amikor megjelentek a piacon az első glifozátrezisztens növények. Ma sajnos ott tartunk, hogy már olyan GMO kukoricák, szóják, repcék és gyapotok vannak, amelyekben 10-12 transzgén is található, 3-4 különféle rovarirtószernek ellen tudnak állni, ugyanakkor legalább három-négy- vagy esetleg ötféle gyomirtószerre is rezisztensek.

Ma már olyan GMO növények is vannak, amelyek 10-12 transzgént tartalmaznak... Fotó: Getty Images
Ma már olyan GMO növények is vannak, amelyek 10-12 transzgént tartalmaznak... Fotó: Getty Images

Mit okozhatnak a GMO élelmiszerek az emberi szervezetben?

Ez bizony nagyon nehéz kérdés. Azért nehéz, mert nincsenek rá kísérletek és konkrét tudományos bizonyítékok. Ugyanolyan, mint a dohányzás. Az ember elszív egy cigit, tízet, százat, és látszólag semmiféle hatása nincs a szervezetére. Viszont az epidemiológiai tanulmányok egyértelműen  kimutatták, hogy ha valaki hosszú éveken keresztül dohányzik, annak igenis van hatása a szervezetre. Szerencsére nem mindenki dohányzik, enni viszont mindenkinek kell. Az ember nem tudja, hogy mikor eszik GMO-t, fogalma sincs, hogy mennyi volt abban az ételben, amit megevett, és milyen gén is van valamiben. Ha elmegyünk orvoshoz, mert panaszaink vannak, akkor nem mondhatjuk azt, hogy tegnap ezt és ezt a génmódosított alkotóelemet tartalmazó ételt ettem, biztosan attól van… Ellenben zajlott olyan kutatás, amely során különböző emésztési problémákkal és allergiákkal küzdő gyermekeket vizsgáltak, akik igazolhatóan GMO-s terméket fogyasztottak. Amikor megvonták tőlük ezeket az élelmiszereket, sokuk állapota bizonyíthatóan javult.

Sokan úgy gondolják, hogy ha a saját kertjükben, maguknak termelik meg az élelmiszert, akkor védve vannak a károsító hatásoktól. Vajon tényleg így van?

Valójában abszolút biotermék most már szinte nem létezik. Kezdődik a vetőmaggal. Honnan szerezzük be a vetőmagot? Ha boltban vesszük meg, az általában csávázott, ami azt jelenti, hogy a mag már kapott egy vegyszerfürdőt azért, hogy a kártevők ne támadják meg. Ebből a vegyszerfürdős magból lesz később a növény, amelyet elfogyasztunk. Akár bevalljuk, akár nem, a levegő sem tiszta, még ha a városoktól távol vagyunk is. A föld, amelybe a vetőmag kerül, szintén szennyezett, így a vegyszer a biológiai körforgás része. A glifozát a világon szinte mindenhol megtalálható, még az Északi-tenger és a sarkvidék jegében is kimutatták. Mint ahogy minden egyes ember vizeletéből és szervezetéből is analizálható. Ezek után elgondolkodtató, hogy miképp lehetne elhatárolódni a környezeti hatásoktól.

glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. A GMO-k terjedésével a glifozátfelhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt. 

A tudományos cikkekből és tapasztalat alapján egyértelmű, hogy minél hosszabb ideig folytatnak intenzív termesztést egy területen - legyen az szántóföldi vagy kertészeti –, a talajok annál inkább kimerülnek. Az élőflóra, az ásványi és mikrotápanyagok, nyomelemek mennyisége nagymértékben csökken. Ez a csökkenés az elmúlt ötven évben olyan mértéket öltött, hogy vannak élelmiszernövények, amelyekben a vitaminok és ásványi anyagok csökkenése akár a kilencven százalékot is elérheti. Sokan azt mondják, hogy esznek gyümölcsöt, zöldséget, és az pont elég számukra. A kutatások szerint ez már jó ideje nem így van.

Mi dönti el, mit eszünk meg? Fotó: Getty Images
Mi dönti el, mit eszünk meg? Fotó: Getty Images

Egy átlagos magyar család városban élve mit tehet mégis azért, hogy valamennyire csökkentse ezeket a hatásokat?

A gyerekeknek mindenképpen nagyobb a fehérjeigényük, több tejet, tejterméket fogyasztanak, mint a felnőttek. Én azt tudnám mondani, hogy feltétlenül próbáljuk legalább a tejet, vajat, tejfölt, tojást a gyerekek számára biogazdaságokból biztosítani. Lehetőleg a bolti felvágottakat is próbáljuk kerülni, valamint az összes köztudottan egészségtelen és háromnál több E-számot tartalmazó terméket. A rossz hír talán az, hogy ha nincs is egy élelmiszerben sok E-szám, önmagában még közel sem garantálja, hogy nem látott vegyszert az adott termék. Amennyire megengedhetjük anyagilag azt, hogy ökológiai, azaz bio (organikus) terméket vegyünk, akkor ez lehet egyfajta megoldás.

Megoldás lehet-e, ha valaki pusztán növényi táplálékot fogyaszt és kerüli a feldolgozott élelmiszereket?

A növényi és állati táplálékok kérdése nagyon érdekes témakör, mert ahány ember, annyiféle genetikai összetétel. Az a genetikai anyag, amelyet az emberi szervezet használ, nemcsak a saját génállományunk, hanem a velünk élő mikrobáké is. Ez a kettős génállomány együtt mutatja meg a teljes genetikai potenciálunkat. Így, miután mindenkinek kicsit más a mikrobiótája, a genetikai potenciálja, táplálkozása, metabolizmusa, így vannak közöttünk olyanok, akik nagyon jól érzik magukat növényi táplálékon, míg mások kifejezetten húsevők. Nem szeretném azt mondani, hogy az egyik táplálkozás jobb, mint a másik. Egy dolog biztos, hogy az állati fehérjék 90 százalékban feldolgozhatók, míg a növényiek általában 67 százalékban vagy még ennél is kisebb mértékben. A növényi rostokra szükségünk van, ezért szerintem az ideális táplálkozás a vegyes táplálkozás, amikor valamennyi húst fogyasztunk, és ki-ki a saját igényeinek megfelelően fogyasztja a zöldségeket. Mindenkinek másképp működik a bélrendszere, az emésztése, és ami nekem semmi problémát nem okoz, az lehet, hogy másnál allergiát vált ki, vagy éppen emészthetetlen számára – és fordítva. Tudomásom szerint a legújabb mikrobiomkutatások már személyre szabottan megmutatják, hogy a saját bélrendszerünk mikrobái alapján számunkra milyen táplálkozás az ajánlott.

Mi lehet a jövő?

A bennünket körülvevő természetben a biodiverzitás megtartása, annak erősítése, a mezőgazdasági termelésben a vegyszerhasználat csökkentése vagy ideálisan teljes elhagyása a jövő egyik legfontosabb feladata. Minden egyes ökológiai rendszer alapja, hogy az minél változatosabb legyen. Ez biztosítja ugyanis a túlélést, valamint az alkalmazkodás lehetőségét minden radikális változáskor, legyen az eső, szárazság, hideg vagy meleg, változó talaj, új kártevők stb. Bármennyire is hiszi az ember, hogy eltávolodhat a természettől, valójában még mindig a biológiai körforgás részei vagyunk. És ha így van, akkor tudomásul kell venni, hogy amit az ember évszázadok óta tett a körülötte lévő világgal – a fejlődés jelszavára hivatkozva –, az benne és utódaiban is kitörölhetetlen nyomot hagyott.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33 °C
Minimum: +21 °C

Napos idő várható általában kevés gomolyfelhő mellett, de a középső országrészben egy összeáramlási zóna mentén erőteljesebb lehet a gomolyfelhő-képződés. Ezeken a tájakon előfordulhat felhőszakadással kísért zápor, zivatar, de az ország döntő részén nem valószínű csapadék. Az északi, északkeleti szelet élénk lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. Késő estére 20 és 29 fok közé hűl le a levegő. Néhol heves széllőkések, zivatar, felhőszakadás lehet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra