Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A mellkastájékon jelentkező fájdalom esetén sokan egyből a legrosszabbra gondolnak, holott egyáltalán nem biztos, hogy szívroham okozza azt. Számos egyéb betegség is állhat a visszatérő tünet hátterében, ezeknek a kivizsgálására is érdemes időt szánni.

A szív komputertomográfia (CT) vajon ugyanolyan megbízható a koszorúér-betegség gyanújával kezelt betegek esetében, mint a katéterezés? 31 európai klinikai intézmény - köztük a Semmelweis Egyetem - kutatói dolgoztak együtt, hogy a DISCHARGE vizsgálat keretében ezt a kérdést megválaszolják.

Egyes teafajták különösen jót tesznek a szívünknek, de nem mindegy, hogyan fogyasztjuk őket. Cikkünkben összegyűjtöttük, mire kell figyelni, hogy maximálisan kihasználhassuk az italok pozitív egészségügyi hatásait.

A szív testünk egyik legfontosabb szerve, és ha nem működik megfelelően, az egész szervezetünkre nézve komoly következményei lehetnek. Éppen ezért érdemes tisztában lenni vele, hogy melyek lehetnek a tünetei, ha valami gond van a szívünkkel.

A jó idő a legtöbb embernek kész felüdülést jelent a sötét, borongós, hideg téli hónapok után, ám akik már átestek trombózison, kissé félve néznek elébe a hirtelen beköszöntött melegnek.

Ahhoz, hogy a szívünk egészségesen működjön nélkülözhetetlen bizonyos mikroelemek rendszeres fogyasztása. Azonban fontos tudni azt is, hogy egyes élethelyzetekben ehhez fokozott mennyiségre van szükség.

Vérnyomásunk megfelelő szinten tartása alapvető fontosságú az egészségünk hosszú távú megőrzéséhez. Ennek érdekében a többi között oda kell figyelnünk arra, hogy a szervezetünk hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz és vitaminokhoz - különösen a káliumhoz. De mi köze a káliumnak a vérnyomáshoz?

Iszkémiás szívbetegségeknek nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása játszik szerepet. A betegség jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom, ám egyre gyakoribb az úgynevezett "néma iszkémia" is, amikor nem jelentkeznek a tipikus panaszok.

Szívizomgyulladásra utalhat egyebek mellett az influenzaszerű kimerültség és az erős szívdobogásérzés is. Mely panaszok esetén kell még mindenképpen orvoshoz fordulni?

A többi között keringési és idegrendszerünk egészsége szempontjából is kiemelten fontos, hogy szervezetünket megfelelő mennyiségű káliummal és magnéziummal lássuk el a mindennapokban. Lássuk, mit jelent ez számokban kifejezve.

Sokan azért legyintenek a magas vérnyomásukra, mert nem fáj, nem okoz tünetet, emiatt pedig úgy tűnhet, mintha nem is kellene foglalkozni vele. Azonban nem véletlenül nevezik az orvosok "néma gyilkosnak" ezt a betegséget.

A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust. Ekkor érdemes egy kicsit átértékelnünk az életünket és változtatni az életmódunkon. Az infarktus után következő életszakasznak is megvannak a legfontosabb alapkövei, amelyekre figyelnünk kell.

Meglehetősen ijesztő jelenség, ha hirtelen erős szívdobogást érzünk, de arra is fel kell figyelnünk, ha lassan, fokozatosan emelkedik magasba a pulzusunk.

A megfeszített munka, a nyomasztó felelősség és a stresszes hétköznapok már önmagukban is komoly kihívást jelenthetnek a szervezet számára. Az állandó fáradtságérzetet azonban gyakran nem a hétköznapi hajtás okozza, hanem például ásványianyag-hiányra is utalhat.

Nemcsak az élsportolóknak érdemes tisztában lenniük a pulzusukkal és rendszeresen ellenőrizni azt, az átlagemberek egészségi állapotáról is sokat elárulhat a pulzus. Milyen tényezők állhatnak a szapora szívverés hátterében?

Bizonyos pótütések, vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előrevetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A szívritmuszavarnak összességében két fő formája van: vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ver a szív. A szakértők pedig nemcsak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, hanem a szívverés sebessége alapján is.

A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, amelynek számos forrása lehet, és mindenképpen utána kell járni. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet.

A stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk érte, hogy elkerüljük ezt a súlyos betegséget.

A szívbetegség jelentkezése gyakran teljesen váratlan, és nincs semmi előjele - illetve ha van is, azt a legtöbben nem ismerik fel időben. Éppen ezért érdemes orvoshoz fordulni akkor, ha az alábbi tünetek valamelyikét tapasztaljuk magunkon.

Felmérések szerint az emberek többsége 40 éves kora előtt kevesebb figyelmet fordít az egészségére. Pedig fiatalabb korban is érdemes már gondolni a megelőzésre, például a szív egészségével kapcsolatban is.

A szívinfarktusnak számos rizikófaktora közismert, de azt talán kevesebben tudják, hogy ezek közül néhány nagyobb kockázatot jelent a nőknek.