Időről időre bárkinek sajoghatnak a lábai. Teljesen természetes a fájdalom, ha egy zsúfolt nap során szinte végig talpon voltunk, vagy ha egy kimerítő edzés, akár kerti munka közben alaposan megdolgoztattuk alsó végtagjainkat. Ha azonban a kellemetlen érzés állandósul vagy rendszeresen visszatér, illetve súlyosbodik, az mindenképpen figyelmet érdemel. Előfordulhat ugyanis, hogy a tünet hátterében súlyosabb problémák húzódnak meg. Bár a fájdalom kapcsán a legtöbben izomeredetű okokra, esetleg ízületi bántalmakra asszociálnának, valójában nem ritka, hogy érrendszeri tényezők tehetők érte felelőssé. Cikkünkben két olyan sokakat érintő kórképet mutatunk be, amelynek a lábfájás lehet az egyik első jele.
A fájdalom, amely kirakatok előtt állva enyhül - alsó végtagi érszűkület
Jellegzetes fájdalmat okoz az alsó végtagi érszűkület. Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) talaján kialakuló betegség következtében csökken a lábakban futó verőerek, avagy artériák belső átmérője, ezáltal adott idő alatt kevesebb vért tudnak szállítani. Végeredményben tehát csökken az izomzat oxigénellátása. Eleinte mindez csupán testmozgás közben válik érzékelhetővé: a beteg időnként kénytelen megállni az utcán sétálva, ahogy egyre erősebb fájdalmat érez a lábaiban. A legtöbben izomlázhoz hasonlítják ezt az érzést, amely némi pihenés után lassanként megszűnik, hogy aztán hasonló terhelés hatására ismét fellépjen. Idővel a járástávolság egyre inkább lecsökken, végül a fájdalom már nyugalmi állapotban is jelentkezhet. Az érszűkület legsúlyosabb stádiuma, amikor már szövetelhalás jelei mutatkoznak: fekélyek, üszkösödés.
A kórképet a köznyelv kirakatnéző betegségnek hívja. A séta közbeni kényszerű szüneteket ugyanis sokan azzal leplezik a környezetük előtt, hogy úgy tesznek, mintha csak a kirakatokat nézegetnék. A tréfásnak hangzó jelenség mögött ugyanakkor egy igen súlyos betegség sejlik fel, amely világszerte mintegy 250 millió embert érint, és itthon is a nyugdíjas korú lakosság ötöde ezzel küzd. Fontos, hogy az érintettek minél előbb szakemberhez forduljanak, mert gyógyszeres kezeléssel és megfelelő mozgásterápiával lassítható az állapotromlás. Előrehaladottabb stádiumban pedig sebészeti úton lehet javítani a szövetek vérellátását, ezáltal megelőzni az érszűkület legsúlyosabb szövődményeit.
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy bár a kirakatnéző betegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak a genetikai tényezők, az életmód is igen meghatározó. Ismert, hogy a kockázatot – az idősebb, 50 év feletti életkor mellett – nagyban fokozza a többi között a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az elhízás, a stressz, valamint az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány. Utóbbi azért is veszélyes, mert kellő fizikai aktivitás híján a figyelmeztető tünetek is később jelentkeznek, ezáltal a problémát is később ismerhetjük fel. Éppen ezért ha bármilyen kockázati tényező fennáll, javasolt, hogy az érintettek legalább évente vegyenek részt szűrővizsgálaton. Az érszűkület ultrahanggal, úgynevezett Doppler-vizsgálattal kimutatható.
Nemcsak a verő-, de a visszerek is okozhatnak fájdalmat - visszérbetegség
Míg az artériák feladata, hogy oxigénben dús vérrel lássák el a szöveteket, addig a vénák vagy visszerek ennek éppen ellenkezőjét teszik. Összegyűjtik az oxigénben szegény vért, és visszavezetik azt a szívbe és a tüdőbe, ahol ismét oxigénnel telítődik. Akárcsak azonban a verőerek, úgy a visszerek kóros elváltozásai is kiválthatnak visszatérő lábfájdalmat. Az alsó végtagok esetében ugyanis a visszereknek meg kell küzdeniük egy komoly kihívással: a gravitációval. A vér akadálytalan áramlását részben a vénák rugalmas, erős falában elhelyezkedő billentyűk teszik lehetővé, pontosabban ezek akadályozzák meg annak visszafolyását. A vénabillentyűk elégtelen működése esetén azonban a pangó vér lassanként meggyengíti és kitágítja az ereket, és idővel visszérbetegség alakul ki.
A kórfolyamat eleinte jellemzően csak enyhe lábdagadás formájában mutatkozik meg. Amikor este hazaérünk, jól esik lerúgni magunkról a cipőt. A bokánk bedagad, a környező bőrfelület kellemetlenül viszket, a láb enyhén fáj. Ahogy aztán az erek állapota tovább romlik, a panaszok is egyre súlyosbodnak. A nehézláb-érzés és a lábdagadás már nem csak estére jelentkezik, illetve kisebb megterhelés is kiválthatja. Később mindehhez társulhatnak éjszakai izomgörcsök, vöröses-barnás elszíneződések és hámlás a bőrön. Ezenkívül a visszerek mind jobban kitüremkednek a bőrön át kisebb-nagyobb lila dudorokként.
Bár két nagyon eltérő problémáról van szó, a visszérbetegség kialakulásában részben hasonló kockázati tényezők játszhatnak szerepet, mint az alsó végtagi érszűkület esetében. A genetikai hajlam és az idősebb életkor mellett említést érdemel az elhízás, a dohányzás, valamint a mozgásszegény életmód. Hormonális okokból szintén gyakoribbak a visszeres panaszok nők körében, továbbá fokozza a rizikót az is, ha valaki akár munkájából, akár inaktív életmódja miatt hosszú időt tölt naponta egy helyben állva vagy ülve. A visszeresség a lelassuló véráramlás által jelentősen növeli a vérrögképződés kockázatát, amiből szövődményként mélyvénás trombózis és akár tüdőembólia is kialakulhat. Ez esetben is érvényes tehát, hogy gyanúra okot adó tünetekkel feltétlenül javasolt orvoshoz fordulni.
A tapasztalt szakember fizikai vizsgálat alapján is felismeri a visszérbetegséget, illetve szükség esetén Doppler-vizsgálatot végezhet a vénák állapotának felmérésére. A terápia az életmód korrekcióján alapszik: fontos a rendszeres testmozgás, a súlyfelesleg leadása és a sófogyasztás mérséklése. Ugyancsak hasznos a kompressziós harisnya és zokni viselése, amely támogatja a visszerek működését. A mindennapokban viseljünk kényelmes, lapos talpú cipőt, valamint naponta többször tartsunk rövid szüneteket, amikor felpolcoljuk lábainkat a szív vonala fölé. Kerüljük továbbá a hosszas álldogálást és ücsörgést. Az érfalak állapota gyógyszeres úton is javítható, a súlyos tágulatok pedig műtéti úton kezelhetők.
Összességében tehát a visszatérő vagy fokozódó lábfájdalmat nem érdemes pusztán a fáradtság vagy az életkor természetes velejárójának tekinteni. Az alsó végtagi érszűkület és a visszérbetegség egyaránt gyakori kórkép, amelyek időben felismerve eredményesen kezelhetők, elhanyagolva azonban súlyos szövődményekhez vezethetnek. Ha a panaszok rendszeresen jelentkeznek, romlanak, vagy lábdagadással, bőrelváltozásokkal, illetve járás közben fellépő fájdalommal társulnak, érdemes mielőbb orvosi kivizsgálást kérni. A korai diagnózis és a megfelelő életmódbeli változtatások sok esetben nemcsak a tünetek enyhítésében, hanem a későbbi szövődmények megelőzésében is kulcsszerepet játszanak.
Szponzorált tartalom.
