A mellkasi fájdalom általában bizonytalan érzésként jelentkezik, mivel a betegek nem tudják pontosan megmondani, hogy a mellkas melyik részében bukkan fel a szorító, kellemetlen érzet. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve az asztmán keresztül a bordaporc vagy a szívburok gyulladásáig. Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, de amikor elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez középen, a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni, mert ez zajló szívinfarktust jelez.
A nem szív eredetű fájdalmak
A nem szív eredetű mellkasi fájdalom oka a mellkasban, de akár a mellkason kívül elhelyezkedő szervben is lehet. A tüdő, a nyelőcső, a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok elváltozásai is okozhatnak ilyen panaszokat, de magyarázata lehet akár a hasnyálmirigy, akár a gyomornyálkahártya gyulladása, az epehólyag betegsége, sőt még vírusfertőzés is. A refluxhoz kapcsolódó gyomorégés is imitálhatja akár a szívinfarktusszerű mellkasi fájdalmat, legtöbbször a jobb oldalon. Gyakori a már említett bordaporcgyulladás is, amely általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, és a teljes mellkasban vagy csak az egyik oldalon is jelentkezhet. Szerencsére ez néhány hét alatt meggyógyul, de a megfelelő fájdalomcsillapítás miatt érdemes orvoshoz fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy egyáltalán nincs szervi elváltozás a háttérben, hanem a fokozott izgalom, vagy érzelmi eredetű stressz váltja ki .
A szív eredetű mellkasi fájdalom
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a mellkasi fájdalom szív eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma innen ered. Ezek a többi között a meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás), szívbetegségek a családban, légszomj, hidegrázás jelentkezése, a mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem. Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, akkor valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.
Milyen orvoshoz forduljunk?
Mellkasi panaszok esetén elsősorban kardiológushoz forduljunk. Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján már el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Ilyen lehet a nagylabor, a szívultrahang, a nyugalmi mellett a terheléses EKG is. Utóbbit bétablokkoló gyógyszer szedése esetén nem lehet elvégezni, ezért mindig tájékoztassuk az orvost, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Fontos, hogy a mellkasi fájdalom egyáltalán nem az idősek panasza, fiatalokat is érinthet, igaz, kisebb mértékben. Ezért semmiképpen ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen a korai felfedezéssel komoly szív- és érrendszeri betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni – fiatalabb korban is.
