Folytonos fáradtság, kimerültség, gyengeség - általában ez az első jele, ha szervezetünk nem jut elegendő magnéziumhoz és káliumhoz. Ennek oka, hogy mindkét ásványi anyag nélkülözhetetlen a test energiatermelő folyamatai zökkenőmentes működéséhez. Emellett - a teljesség igénye nélkül - részt vesznek az ingerületátvitelben, a vérnyomás, a szívritmus és a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában, és általában véve elmondható, hogy alapjaiban határozzák meg az izomműködést, az idegrendszer és a szív-érrendszer működését egyaránt. Kutatások szerint mind a magnézium-, mind a káliumhiány kapcsolatba hozható az inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázatával, akárcsak a magas vérnyomáséval és egyéb kardiovaszkuláris megbetegedésekével.
A magnézium- és káliumhiány gyakori okai
Jól látható tehát, milyen kiemelt szerepet tölt ez a két elektrolit az emberi szervezetben, ezáltal mennyire fontos a megfelelő pótlásuk. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása naponta 3500 milligramm kálium, valamint férfiaknál 350, nőknél 300 milligramm magnézium bevitelét irányozza elő. Hiányállapot kiegyensúlyozott táplálkozás mellett, illetve jó általános egészségi állapotban jellemzően csak elvétve fordul elő. Ugyanakkor hazai táplálkozási felmérések szerint főként a káliumbevitel a lakosság egy jelentős részénél számottevően elmarad az ajánlástól, továbbá bizonyos betegségek és egyéb tényezők is növelhetik az ásványianyag-hiány veszélyét .
Emésztőrendszeri betegségek, mint a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a cöliákia, egyaránt gátolhatják a magnézium és a kálium felszívódását. A hányással és hasmenéssel járó kórállapotok gyors ütemben kiüríthetik a szervezet tartalékait, ahogy az intenzív testmozgás is fokozott veszteséget okozhat. A nagyon erős megszorításokat alkalmazó diéták elégtelen ásványanyag-bevitelhez vezethetnek, emellett vannak, akiknél gyógyszeres kezelés nyomán kell a hiányállapot emelkedett kockázatával számolni. A magas vérnyomás kezelésében széles körben alkalmazott vízhajtók (diuretikumok) esetében jól ismert például, hogy mellékhatásként a káliumkiválasztást is növelik. A magnéziumhiány pedig kifejezetten gyakori probléma alkoholbetegség fennállása esetén, továbbá stresszes időszakokban is magasabb lehet a szervezet magnéziumigénye. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy súlyos magnéziumhiány esetén felborulhat a kalcium és a kálium háztartása is a szervezetben, ilyen módon tehát szorosabb kapcsolatról is beszélhetünk.
Miről ismerhető fel a hiányállapot?
A szervezet ellátottsága kálium és magnézium tekintetében is laboratóriumi vérvizsgálattal ellenőrizhető. Panaszok esetén mindenképpen érdemes tehát szakemberrel konzultálni. Tünetként hiányállapotra figyelmeztet a már említett krónikus fáradtság, továbbá az étvágytalanság, a gyakori hányinger, émelygés, izomrángások, -görcsök, szívritmuszavarok, túlzott belső izgatottság, nyugtalanság, zavartság. A káliumhiányhoz székrekedés és fokozott vizeletürítés is társulhat. Magnéziumhiány gyanúját kelthetik érzékelési zavarok, kellemetlen bizsergés, illetve anginás mellkasi fájdalom is.
A hiányállapot kezelése, illetve a megelőzés elsődleges eszköze a magnéziumban és káliumban gazdag táplálkozás. Remek magnéziumforrásaink a hüvelyesek, gabonák, zöld leveles zöldségek és olajos magvak, míg a kálium szinte minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Különösen hasznos beviteli forrásai a hüvelyesek, gyökérzöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az egészséges szervezetben nagyjából a táplálékkal bevitt magnézium 30-40 és a kálium 85-90 százaléka szívódik fel. Szükség esetén vény nélkül kapható gyógyszerek is segíthetik a magnézium- és káliumpótlást. Egyes készítmények kombináltan, gyorsan felszívódó formában tartalmazzák a két ásványi anyagot, és a kezelőorvossal egyeztetve krónikus szívbetegségek és szívritmuszavarok kiegészítő kezelésére is alkalmasak.
