A rendelőbe lépve minden szem Hameed doktorra szegeződik. Szokatlan, hogy egy gyermekorvosi váróban nincs sírás. Érezhető, hogy mindenki nyugodt, még a beteg gyerekek is csendben, nyugodtan várják, hogy bekerüljenek a doktor bácsihoz. Doktor Hameed – ahogy a helyiek emlegetik – Szudánból származik, és már közel ötven éve él és dolgozik Magyarországon. Gyógyítja a gyerekeket, felnőtteket, hagyományos és alternatív gyógyászati módszerekkel egyaránt. Kalandos életéből bőven írhatnánk regényt, de mi csak egy napját igyekeztünk követni, ami így is nagy kihívást jelentett.
- Jöjjenek csak!
- Jó napot doktor úr! A gyereknek pöttyök jöttek ki az arcán.
- Na, nézzük csak, mutasd, hol vannak azok a pettyek!
Gyerekek,
szülők jönnek-mennek, és a rendelés végén leülünk az orvosi szobában
beszélgetni. Hameed doktor derűs hangulata hamar átragad az emberre. Néha összenevetünk, annyira
meglepő fordulatok jönnek az élettörténetében.
Egy
frissen érettségizett fiatalember Szudánban úgy dönt, hogy külföldön
szeretne továbbtanulni. Világot is látna, na meg jobb lenne más
országok embereit közelebbről megismerni. Be is adja a papírokat, melyeken három országot nevez meg vágyai
helyszíneként.
– Igen,
odaírtam elsőként a Szovjetúniót, másodiknak Németországot, harmadiknak meg
Magyarországot – emlékszik vissza Hameed doktor. Mikor visszamentem, nem nagyon nézegették a
papírjaimat, csak ráböktek, hogy akkor téged pedig elküldünk Magyarországra.
Mit tudtam én, hol is van ez az ország… Arról meg halvány fogalmam sem volt,
hogy az életem nagyobbik felét itt fogom tölteni, itt lesz a családom és rengeteg
barátom!
Így történt, hogy egy őszi napon megérkezett, és elkezdhette a magyar nyelv tanulását. Csak ezek után kezdődhettek tanulmányai a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, ösztöndíjas külföldi diákként. Akkoriban nem volt olyan egyszerű egy idegen országban, kultúrában tanulni, mint manapság . A nyelvi nehézségeket tetézte, hogy hihetetlenül kevés információja volt az országról.
– Már az
első hóesés-élményem is hihetetlenre sikeredett. Nagy örömmel kezdtem nézni,
hogy mi is ez a fehér, hideg por az égből. Kirohantam a Nemzetközi Előkészítő
Intézet kapujából a Budaörsi útra, ahol laktunk. Természetesen papucsban, mivel
fogalmam sem volt róla, hogy mivel fogok találkozni. Úgy elestem, hogy bevertem
a fejem, és az eszméletemet is elvesztettem. A betegszobában ébredtem, ahol
három napig feküdtem… Utána már az ember jobban gondolkodott, hogy mikor és
hogyan lehet kimenni az utcára, amikor havas – mondja
nevetve.
Az egyetem alatt ismerkedett meg feleségével, aki a legerősebb kapoccsá vált, ami az országhoz kötötte. Diplomaosztás után visszatért Szudánba, de sosem felejtette el magyar menyasszonyának tett ígéretét. Jemenbe ment dolgozni, hogy legyen elég pénze a visszatérésre. Mikor összejött egy kisebb összeg, kalandos úton érkezett Pécsre a Frankfurtban vásárolt használt autójával.
– Azt gondoltam,
hogy jó lesz nekem itt, úgyhogy jelentkeztem a bonyhádi kórházba, ahol
szülész-nőgyógyászként kezdtem el dolgozni. Sajnos akkoriban nehezített
körülmények voltak, és nagyon nem éreztem magam jól az osztályon.
Jelentkeztem a líbiai nagykövetségen, hogy szeretnék abban az országban
dolgozni, mert azt hallottam, ott igen jól keresnek az orvosok. Ám amikor
megérkeztem, és mondtam, hogy szülész-nőgyógyász vagyok, széttárták a
kezüket. Abból rengeteg van itt! Legyél inkább gyerekorvos, abból viszont hiány
van.
Ezzel egy csapásra elindult a gyermekorvosi pályafutása, amiből persze szakvizsgát
is tett. Egy ideig azért még vándorolt Jemen, Szudán és
Líbia között, de olyannyira jövedelmezett a líbiai munka, hogy (akkor már) felesége is egy
ideig vele lehetett Tripoliban. Végül az első gyermekük is ott született
meg, igaz, később mégis Magyarország mellett döntöttek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
– Szóval az első és a legfontosabb, hogy azt, amit csinálsz, szeretni kell! Mert ha nem szereted, nem akarod, akkor sikertelen lesz a pályafutásod, és ezzel az életed is. A gyerekek gyógyítása jóval nehezebb, sok szempontból komoly kihívás. Itt egy cseppet sem hibázhat az ember! Miközben kedvesen mosolygok, kattog odabenn az összes információ. Volt egyszer egy jáki kislány, aki rajzpályázaton indult. És mi volt a téma? Hogy a doktor vizsgálja őt. Egyszerű lett volna a rajz, de én vagyok az a fekete doktor, aki kezében tartotta a fonendoszkópot. – mosolyog. Igen, és második lett a versenyen! Ilyenkor azért azt érzem, jó dolog, hogy itt gyógyíthatom őket.
„Nem csak doktor - mert abból sok van - de EMBER is, aki nem csak a látható bajra koncentrál, hanem az egész emberre - ezért gyógyít sikeresen.” (internet, névtelen vélemény)
Lassan elindulunk a körmendi gyermekrendelőből, és Molnaszecsőd felé vesszük az irányt, ahol kezdődik a második műszak. Hameed doktor ugyanis egy alternatív rendelőt is üzemeltet, ahol akupunktúrával és egyéb természetgyógyászati módszerekkel is gyógyítja hozzá fordulókat. Ekkor derül ki, hogy nemcsak a beszéde, járása dinamikus, de a vezetési stílusa is. Persze könnyű úgy, hogy most nem a zebracsíkos Trabant gépkocsijával érkezett rendelni. Merthogy ha már itt nincsenek zebrák, átfestetett egy autót csíkosra.
– Papíron nyugdíjas vagyok már, de bevallom, fogalmam sincs, mit jelent leülni és nyugton maradni. Az alapmunkám szerint még mindig két gyermekorvosi körzetben dolgozom. Az egyik kollégám beteg lett, és meghirdették az állását, de már második éve jelentkező sincs. Így én viszem az övét, és a sajátomat is. Időnként helyettesítem a feleségemet a háziorvosi körzetében, de rendelek a saját alternatív rendelőmben is. Már iskolaorvosként is dolgozom... Jöjjenek csak be!
„…egy csupaszív ember, ráadásul kegyetlenül jól tud bánni a gyerekekkel.”(internet, névtelen vélemény)
Meglátva a szépen gondozott, míves, több mint kétszáz éves parasztházat, nem kérdés, hogy van mit csinálni. Az első szál fűszernövénytől az utolsó pálmáig látszik a gondos kéz munkája. Van itt ibolya, füge, levendula, de még galagonya és csombor is. Belépve a házba gyönyörű cserépkályha és rengeteg népművészeti tárgy fogad. A népi jelző ebben az esetben nem csak a magyar darabokat, de az afrikai, kézzel készült díszeket is jelenti.
– Mikor
Körmenden telepedtünk le a feleségemmel, egy második emeleti lakásba költöztünk.
Bevallom, egy idő után feszengeni kezdtem, mert a kockalakás bármilyen szép, az
ember nem érzi a szabadságot. Elkezdtem nézelődni, és akkor találtam ezt a
parasztházat, amely ugyan borzalmas állapotban volt, de én éreztem, hogy meg
tudom menteni, és újra értelmet tudok adni neki. Nézze csak ezt a fagerendát!
Bele van faragva: 1818. május. Szóval kétszázhat éves a házikónk. Szobánként haladt a
felújítás, de megérte – simítja végig a faasztalt, miközben
elmegyünk mellette. Itt várakoznak a
páciensek. Mégiscsak jobb egy cserépkályha mellett, fabútorok és szép tárgyak
között várni a sorukra. Járnak ide Zalaegerszegről, Sárvárról, de még Győrből,
Budapestről is, bizony. A gyógyítás sokféle lehet. A lényeg, hogy betegből
egészséges legyen valaki, és élje tovább az életét. Ahogy haladt a felújítás, az
én gondolataim is tovább szaladtak. Mi lenne, ha másféle gyógyítást is
csinálnék? Elmentem Budapestre, egy kínai rendelőben teljesen
elvarázsolt, amit láttam. Megkértem az ott dolgozó két kínai orvost, hogy
jöjjenek hozzám, ide a parasztházamba rendelni. Igaz, három hónapig jártam az
Egészségügyi Minisztériumba, hogy kapjak engedélyt, de
megérte!
Belépve
a rendelőbe rögtön szembetűnnek az akupunktúra és a köpölyözés alapeszközei. Kisebbfajta kultúrsokként éri az embert, ahogy körbenéz. Mégis, látható, hogy Hameed
doktor tudja, mit csinál. Hosszú ideig gyakorlatban és elméletben egyaránt
tudta tanulmányozni a kínai gyógyítást, főképp az akupunktúrát, kínai kollégái
vezetésével. Olyannyira, hogy ma már végzett akupunktőrként külföldi
kongresszusokra jár, és még mindig folyamatosan fejleszti tudását.
– Magam sem gondoltam volna, hogy mekkora igény van az ilyen gyógyításra. Eleinte
persze nehéz volt, mert hókuszpókusznak tartották az orvosok és az emberek is.
Végül rájöttek, hogy akárhogy is, de működik a dolog! Ugyan az emberek
gyógyítása mindig a legelső szempont, de fontos az is, hogy az orvos
érdeklődése, nézőpontja kiszélesedjen. Bevallom, ez a
kisvállalkozás segített hozzá, hogy a ház felújítása befejeződhessen. Mivel
sokan jöttek nagyon messziről is, ezért kialakítottunk számukra egy kisebb
vendégházat, hogy legyen hol aludni. A hagyományőrző molnaszecsődi csoport is itt szokott összegyűlni, de a finn barátaink érkezésekor is ez a bázis. Tessék, itt a szauna,
amit a kedvükért építtettem ide, hogy otthon érezzék magukat – mutatja
széles mosollyal. – Tagja vagyok ugyanis a
Magyar-Finn Társaságnak is. A molnaszecsődi baráti társasággal járunk
Finnországba, és megesett, hogy egy ottani résztvevő meglátva a kis csapatunkat meglepve kérdezte: egy fekete ember a magyarokkal?!
Ha eddig nem éreztük
volna, hogy egy fordulatos Rejtő Jenő regény kellős közepén vagyunk, akkor most
eljött az ideje. A parasztházikó mellett ugyanis egy mini állatkert található.
Igaz, most már kevesebb állattal, de még mindig legalább háromfajta páva,
papagájok és afrikai futókakukk látható itt. Hameed doktor a rikácsolás
hallatán rutinosan megy etetni
őket.
– Ha csak kis részekben
is, de szeretem minden nap érezni, hogy a hazám egy kis szelete velem van. Itt
vannak ezek a műtárgyak, afrikai magok, használati eszközök, amiket a Szudáni
Napokon használunk kiállítási tárgyakként.
Hazájában, Szudánban
évek óta háború dúl, óriási emberveszteséggel és rombolással. Ő viszont a világ
számos országában élő szudániakat hívja minden második évben Körmendre, ahol
nem csak a találkozás örömét, hanem a népszokások, zene és kultúra ünnepét is
közösen élhetik át. Ezt az élményt pedig megosztják a magyar helyiekkel is.
Ez is érdekelheti
– Ha a gyógyításra
gondolok, akkor a betegeimre gondolok. Nem mindig az alapján dől el egy diagnózis,
hogy a különféle vizsgálatok mit mutatnak. Mesélek pár példát. Elmentem néhány
éve Szudánba szabadságra, pihenni a hazámba. Az egyik rokonom azt mondja
nekem, hogy itt van egy nyolcéves kislány, akinek borzasztó fájdalmai vannak,
de a professzor hazaküldte őket, hogy jöjjenek vissza egy év múlva kontrollra.
Mutatják nekem a papírokat is erről. Ránézek a gyerekre, és azonnal azt
mondtam, hogy az anyukájával jöjjenek velem Magyarországra, mert meg kell
műteni, hogy életben maradjon. Eljöttek, Pécsett operálták; kivették az egyik
veséjét. Ma már van gyermeke, férjhez ment, befejezte az egyetemet. De
megesett, hogy egy barátom közeledett a rendelő felé a tízéves lányával. Még be
sem léptek, és mondtam, hogy vakbélgyulladás, műtét kell. Mondta az apukája,
hogy azért megvizsgálhatnám. Megtörtént, és megerősödött a diagnózisom. Irány a
szombathelyi sebészet, két óra múlva operálták. Nem azt mondom, hogy nem
szükséges az eszközös vagy laborvizsgálat, de sok esetben
az ösztönökre is hallgatni kell, és később meg lehet erősíteni a modern módszerekkel, amit súgnak.
Hogy Hameed doktor
miért van itt Magyarországon? Nem kérdés, hogy a családja, barátai ide kötik.
De elmondása szerint imád itt lenni, szereti a magyarokat. Hívták Ausztriába
többször is, éljen ott, telepedjen le, sok pénzt ígérve, de ő kitartott. Mint mondja, ez a "másik hazája".
Legjobban: