Életmód

A legtöbb ember nem érzi jól magát, ha magára marad saját gondolataival - mutat rá egy friss pszichológiai kutatás.

Jobban oda kell figyelnie a gyógyszerek és a gyógynövények kölcsönhatásaira azoknak, akik orbáncfüvet (egy természetes, nyugtató hatású, depresszió ellen is alkalmazott szert) szednek - derítették ki amerikai kutatók.

Japán kutatók arról számoltak be, hogy lefagyasztott hereminta felhasználásával sikerült élő egérutódokat létrehozniuk kísérletükben.

Nyaralás előtt az egyik legnehezebb feladat összeállítani a bőrönd tartalmát. Hogy semmi fontos ne maradjon otthon, íme egy lista azokról a pipereszerekről, amelyeket tanácsos magunkkal vinni.

Az alváshiány káros következményei közismertek, ám a PLoS ONE című szakfolyóiratban megjelent legfrissebb eredmények szerint a túl sok pihenés hasonló problémákhoz vezethet.

Közel háromszáz képzett vöröskeresztes elsősegélynyújtó vigyáz a strandolókra a Balatonon a nyáron. A parton dolgozó fiatalok munkáját idén már egy okostelefon applikáció segíti.

A kémiai hajfestékek használata egyáltalán nem veszélytelen. Roncsolják a hajszálak szerkezetét, miközben egészségkárosító hatásukról nyugtalanító hírek jelennek meg, még a hivatalos egészségügyi szervezetek is több összetevőt betiltottak, illetve folyamatosan vizsgálják az összetevőket.

Minden órányi alváshiány kimutatható szellemi hanyatlással és az agyszerkezet megváltozásával hozható összefüggésbe, különösen az idősebbek esetében - derítették ki kutatók.

Amerikai kutatók most először igazolták, hogy az autizmus jeleit mutató gyerekek szüleinél is jelentős az esélye az autizmussal kapcsolatos személyiségjegyek megjelenésének.

Öt ember került kórházba lépfene fertőzéssel. A baktérium valószínűleg illegálisan vágott szarvasmarhákkal kerülhetett a szervezetükbe. A lépfene antibiotikummal jól gyógyítható, a hatóság szerint már nincs veszély.

Úgy tűnik, a foci nemcsak a világbajnokságon játszó fiatal élsportolóknak való. Egy friss dán kutatás azt mutatta, hogy a labdarúgás jelentős egészségügyi előnyökkel jár a hatvan éven felüli férfiak esetében.

Egy amerikai kutatás eredményei arra utalnak, hogy a retina vizsgálatával idő előtt felismerhető, ha valakinél fennáll a stroke veszélye. A szemvizsgálatok fejlődésével egyébként további krónikus megbetegedéseket okozó hajlam is kiszűrhetővé válhat.

Ha veszélyben érezzük magunkat a vízben, a karjainkat ösztönösen lefelé és oldalra tesszük, hogy a segítségükkel a víz felszínére tudjuk lökni magunkat; az integetés, csapkodás akaratlagos cselekedet, ennek végrehajtását azonban az ösztönös tevékenységek felülírják.

A cserejátékos alig lépett a pályára, máris a fűre köp. A rituálé már-már a gólörömre hasonlít. De miért van erre szükség?

A bőr a legnagyobb emberi szerv: akár két négyzetméternyi felületével ez az egyik legfontosabb védelmi vonal számos külső és belső hatással szemben.

Javában tart a nyár, így lábaink folyamatosan reflektorfényben vannak. Ebben az időszakban különösen figyelnünk kell arra, hogy lábaink kifogástalanul simák legyenek. Erre gyakran csupán néhány perc áll rendelkezésünkre.

Megdőlni látszik a sprinterek esetében az az elmélet, hogy ha tíz évet belefektetünk egy tevékenységbe, akkor azon a területen szakértővé válhatunk. Rövidtávfutónak ugyanis inkább születni kell, nem elég "tanulni és edzeni", ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellene tréningezniük a legtehetségesebbeknek is.

2012 óta folytattak titkos kísérletet a Facebook-felhasználókkal tudósok. Az üzenőfalunk által érzelmeinkre akartak hatni, sikerrel.

A kaukázusi medvetalp elsősorban azért veszélyes, mert olyan anyagokat tartalmaz, amelyek erősen fényérzékenyítő hatásúak. A vakság, bőrrák szerencsére nem reális veszély, de jobb vigyázni.

Német tudósok tanulmányt írtak a tizenegyesrúgás pszichológiájáról. Eredményeiket igazolja, hogy a német focisták 1982 óta nem hibáztak büntetőt sem Eb-n, sem vébén.

Két hete szombaton a Magyar Úszás Napján több úszó, köztük olimpikonok is megbetegedtek. Először a Balaton vizét okolták, mert állítólag ürülék került a vízbe. Most új magyarázattal szolgálnak.

Azok, akik tovább maradnak ágyban, 62 százalékkal kevésbé sóvárognak az ételek után - derül ki egy friss kutatásból, amelynek alapján feltételezik a szakértők, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasz felel az étvágy féken tartásáért.