Miért halnak meg annyian januárban?

A halálesetek januári megugrásának számos oka van, többek között saját pszichénk is tehet erről. 2005-ben például a walesi pszichológus, Dr. Cliff Arnall állapította meg azt, hogy januárban van az év legdepressziókeltőbb napja. Ennek kiszámításakor időjárást, adósságot, az ünnepek óta eltelt időt és számos más tényezőt is figyelembe vesz, az algoritmus szerint pedig idén 17. volt ez a nap. (Bár ez most vasárnapra esett, a nap közkeletű neve Blue Monday, azaz a szomorú hétfő és január harmadik hétfőjén szoktak megemlékezni róla, mint a depresszió napjáról. Nagy-Britanniában több üzletlánc például akciósan kínálja a szeszes italokat a „felvidulni” vágyóknak.)

Sokan ugyan nem hisznek dr. Arnall algoritmusában, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy határozottan van benne valami: nemcsak a lelki segélyszolgálatoknál találkoznak a legtöbb szomorú és felzaklatott emberrel januárban, de a pszichológusok megfigyelése is hasonló. Tapasztalataik szerint sokan abban reménykednek, hogy a karácsony, majd az újév jobb dolgokat hoz – és míg decemberben éppen emiatt csökken az öngyilkosságok száma, januárban viszont ezért is emelkedik meg jelentősen. (Egy másik, hasonló tényező lehet az, hogy a súlyosan beteg emberek azért is kapaszkodnak az életbe annyira az ünnepek alatt, mert olyankor van még egy utolsó esélyük arra, hogy időt tölthessenek szeretteikkel.)

Vannak betegségcsoportok, amelyek leginkább télen jelentkeznek, vagy akkor okoznak leginkább súlyos tüneteket. Jó ismerni ezeket, hogy idejében felismerjük és felkészüljünk rájuk. Kattintson! A hideg idő szintén jelentős tényező és 2015 sok nehézséget okozott ebben a tekintetben. 2015 első hónapjában például 30 százalékkal magasabb volt Angliában az elhalálozások száma az elmúlt tíz év januárjainak átlagához képest. A PHE közegészségügyi szerv adatai szerint több mint 12,5 ezren hunytak el a hideg következtében – igaz, Angliában a tél ellen sokkal kevésbé védekeznek jól az emberek, mint például Észak-Európában.

A legnagyobb januári gyilkos azonban nem az influenza , hanem azok a légzésszervi és keringési betegségek, amelyeket a krónikus hideg által legyengült szervezetünk elkap – például a tüdőgyulladás, a stroke vagy a szívkoszorúér-betegség.

Nem tekinthetünk el továbbá a genetikai okoktól sem – a hidegben az immunrendszer felpörög, hogy megvédje a szervezetet zárt térben, tömegközlekedési eszközökön összetömörülő emberek okozta fenyegetések ellen. Amikor pedig immunrendszerünk ennyire aktív, könnyebben hibázhat.

Immunrendszerünk génjei felügyelik immunsejtjeiket és ezek indítják be a gyulladásokat, amelyekkel a test védi magát a fertőzésektől. A gyulladások azonban halált is okozhatnak – krónikus gyulladás a test számos pontját károsíthatja egyszerre és jelentős szerepe van a szívrohamnál, illetve az egyes típusú cukorbetegségnél is. Ezért is van az - derül ki például a Cambridge University kutatási anyagaiból - hogy januárban sokkal több diagnózist állítanak fel egyes típusú cukorbetegekkel kapcsolatban, illetve a téli hónapokban sokkal problémásabbnak bizonyulnak a szívrohamok. Mindezt a British Heart Foundation adatai is megerősítik: januárban sokkal több halálesetet okoz a szívkoszorúér-betegség. Mindemellett a Harvard University 2012-es kutatásai még arra is rámutatnak, hogy a koleszterin- és a triglicerid-szintünk januárban a legmagasabb (és nyáron a legalacsonyabb).

A brit adatok szerint január után változnak a számok, a legkevesebb haláleset pedig a nyári hónapokban, júliusban, augusztusban és szeptemberben tapasztalható. Az elhalálozások száma októbertől novemberig emelkedik, majd decemberben alábbhagy.

Forrás: Daily Mail