"A kommunikáció legnagyszerűbb formája, amelyet ember valaha kitalált" - szól egy ismeretlen vélemény. A költő T.S. Eliott úgy fogalmazott: "egy olyan szórakoztató csatorna, amely emberek milliói számára teszi lehetővé, hogy újra és újra meghallgassák ugyanazt a viccet, mégis magányosak maradjanak". Bár mindkét vélemény a korai hatvanas években íródott és a televízióról szól, nem nehéz észrevenni a párhuzamokat a közösségi oldallal.
A BBC értesülései szerint a Mark Zuckerberg által alapított Facebooknak ma már több mint 1,3 milliárd felhasználója van, akik átlagosan 18 percet töltenek az oldalon minden egyes nap. Egyes kutatások szerint annak ellenére, hogy a közösségi oldalon keresztül kapcsolatba léphetünk távolban élő rokonainkkal, barátainkkal, a fokozott használat negatív hatással lehet általános kedélyállapotunkra.
Sebastian Valenzuela kutató a University of Texason 2009-ben indított vizsgálatot, hogy 2500 diák körében felmérje, milyen hatással van a közösségi oldal használat az életminőségükre. Az akkor felvetés szerint a Facebookozás egyértelműen pozitívan befolyásolja életünket, azonban Valenzueláék kutatásai kevés bizonyítékot találtak ennek alátámasztására.
Tavaly nyáron a University of Michigen pszichológiával foglalkozó kutatói döntöttek úgy, hogy mélyebbre ásnak a témában. Ethan Kross és kollégái két héten keresztül, naponta öt alkalommal szondázta a kísérletben részt vevő alanyok hangulatát. Olyan kérdéseket tettek fel, mint például: "hogy érzi magát ebben a pillanatban?", "mennyire érzi most magányosnak magát?", "mennyit használta a Facebookot a legutóbbi kérdésünk óta?". Ezek segítségével igyekeztek feltérképezni a kedélyállapot és a Facebook-hasznáalt közti lehetséges összefüggéseket. A kutatók arra jutottak, hogy a közösségi oldal használata és a rossz közérzet között ok-okozati összefüggés sejthető.
"Minél többször használta valaki a Facebookot ez alatt a két hét alatt, annál valószínűbb, hogy rossz volt a közérzetük, az általános kedélyállapotuk" - áll a kutatók közleményében. "Ez ellentmondani látszik a korábbi felvetéseknek, hogy a közösségi média használata jobb kedvre deríti a felhasználókat."
Több lehetséges magyarázat is lehet erre a jelenségre. A kutatók kizárták azt a lehetőséget, hogy az emberek rossz kedvüket a Facebook segítségével próbálják elütni, ugyanis a vizsgálat szerint nem volt kimutatható, hogy a felhasználók a Facebookra való belépésük előtt is rosszul érezték volna magukat.
Kroos és kollégái rámutattak viszont, hogy a közösségi oldal tökéletes eszköz alapvető társas igényeink kielégítésére, azonban arra figyelmeztetnek, A Facebook esetében hasonló játszódik le , csak éppen a sikerekkel kapcsolatban (röviden: aki sokat facebookozik, hajlamosabb azt gondolni, hogy mindenki más jobban él, mint ő maga).
Egy másik lehetséges magyarázat, az érzés, hogy mindenki más népszerűbb mint mi magunk. Ezt 1991-ben egy Scott Feld nevű szociológus igazolta iskolás gyerekek baráti viszonyainak feltérképezésével. Az eredmény azt mutatja, hogy egy átlagos gyerek barátainak jóval több barátja van, mint fordítva.
Ez a fajta "barátság paradox" a közösségi oldalak sajátossága: barátainknak általában több barátja és jellemzően több szexuális partnere van/volt mint saját magunknak. Erre egy kevésbé egyértelmű, de viszonylag egyszerű matematikai magyarázat van: barátaink közül a népszerűbb embereket általában magunkhoz is közelebb érezzük. Emiatt pedig jelentősen megnő a barátaink további ismerőseinek átlagos száma, Álljunk fel a gép elől és inkább élőben találkozzunk barátainkkal!
