Életmód

Pszichológus? Pszichiáter? Terapeuta? Hogy tudjuk, kihez is kell fordulnunk, ha baj van, tekintsük át a mentál-egészségügyi szakemberek tevékenységeit!

Házasságban élni egészséges. A boldog házasságban élők kevésbé betegszenek meg, tovább élnek, és általános közérzetük is jobb. Miben áll a házasság egészségvédő szerepe? Érdemes-e együtt lenni jóban-rosszban?

Mi egészséges, és mi nem, ha a lelkünkről van szó? A válasz nem egyszerű. A lelki egészség és betegség között nem húzható éles határ. Meghatározza idő, hely, kultúra, és aki megmondja. Őrült vagy zseni? Normális vagy nem? Attól függ...

A mentális betegségekkel élőkkel kapcsolatban gyakoriak a sztereotípiák. Ez a torzult megítélés erősen negatív hatással van rájuk. Szégyen és fájdalmas teher sújtja őket. Mit jelent megbélyegzettnek lenni, hogyan lehet ezzel élni?

Jelenleg minden 10 felnőttből 1 érintett a vese valamilyen problémájában, és ez a szám egyre dinamikusabban növekszik. Mindeközben az érintettek nagy része a súlyosabb tünetek megjelenéséig egyszerűen nem tud a problémájáról.

Négy éve él új szívvel Aranyos István tokiói és mexikói olimpikon, magyar bajnok tornász. Visszanyert egészségét a magyar szívgyógyászok, sebészek szakmai tudásán kívül élete nagy szerelmének, a tornasportnak köszöni.

A szervezett szűrőprogramok már sok országban működnek. A szűrés történhet önkéntes és behívásos módon. Előző esetben jelentkezés alapján, utóbbiban - a tüdőszűréshez hasonlóan - levelet kap a páciens, amelyben a vizsgálat helyét és időpontját jelzik.

A daganatok elleni küzdelemben, a daganatos elváltozások kiszűrésében és gyógyításában elsőrendű lenne, ha a szaktudás mellett, mindig rendelkezésre állnának a legkorszerűbb technikák, a legújabb vívmányok, gyógyszerek és vakcinák.

Sorozatunkban olyan embereket szeretnénk bemutatni, akiket lehet, hogy nem jegyez majd az orvostörténet, de akik nélkül nem létezhetne gyógyító munka sem: olyan orvosokat, akik szakterületükön évtizedek óta szolgálják embertársaikat.

Nagy áttörést ért el az orvoslás az időskori ideghártya-pusztulás okozta vakság gyógyításában, az új kezeléssel sok idős ember látását őrizhetnénk meg. Mit tehetünk, ha veszélybe kerül látásunk, s az egészségbiztosító nem fizeti a milliós gyógykezelést?

A vizelettartási zavar (inkontinencia) idős korban olyannyira gyakori, hogy már-már az előrehaladott életkor velejárójának is tekinthető. A felmérések szerint minden harmadik otthon élő idős embernek kisebb-nagyobb gondja van vele.

Ha egy hozzánk közelállót ragad tőlünk el a halál, az elvesztése iránt érzett fájdalom és gyász nem múlik el a gyászév elteltével. Az emlékek időről időre felszakítják a sebet, és nekünk meg kell küzdenünk. Emlékezünk rájuk, és szívünkben tovább élnek.

Aki még nem élte át, nem is sejti, milyen az: elbúcsúzni, végleg, megváltoztathatatlanul. Aki átélte, az tudja, hogy rettenetesen nehéz annak, aki itt marad. De annak is nehéz, aki elmegy.

Az Alzheimer-kór rendkívül alattomosan, lopakodva jön. Aki szenvedő alanyává válik, az kezdetben azt veszi észre, hogy egyre feledékenyebb, romlik a memóriája. Később a gyanakvását teljesen eloszlatja a terjedő betegség.

A történelemkönyvünkben volt egy korabeli fénykép arról, ahogy láthatóan polgári öltözetű férfiak utcát sepertek, vagy havat lapátoltak? - már nem emlékszem, és nincs is kedvem utána nézni. A világgazdasági válságról szólt a lecke. A múlt századiról.

A betegek kerülhetnek olyan állapotba, lehetnek olyan sérüléseik, amikor - a rosszabbodást megelőzendő - nagyon oda kell figyelni arra, hogyan kell őket fektetni, ültetni, mosdatni, illetve, ha szükséges elsősegélynyújtásban részesíteni.

A súlyos cukorbetegségben szenvedő betegeknek jellemzően a lábukon begyógyulni nem akaró vagy igen-igen lassan gyógyuló sebek, fekélyek jelennek meg. Különösen akkor, ha nem kellően törődnek betegségükkel.

Szép számmal vannak, öntevékeny, idős emberek. Kirándulnak, kocognak, kártyáznak, sakkoznak, különböző társas programokban vesznek rész. A legaktívabbak utazásokat szerveznek bel- és külföldre egyaránt. Mire kell odafigyelni az útra kelésnél?

Bámulattal hallgatjuk sok idős tudós előadását, tanúi lehetünk szellemi frissességüknek, miközben tudjuk, hogy 30-40 éves kor után szellemi teljesítőképességünk hanyatlani kezd. Hogyan lehetséges mégis a gondolkodás és tanulás, emlékezés frissen tartása?

A felfekvés (latinul: decubitus) igen nagy fájdalommal járó szövetkárosodás, amely jellemzően hosszasan ágyban fekvő, keveset vagy alig mozgó betegeknél alakul ki. Hogyan előzhető meg és mit tehetünk, ha már kialakult?

Mióta 1936-ban Selye János, a Nature című folyóiratban közölte a stresszről kialakított elméletét, a fogalom szinte megállíthatatlan karriert járt be. Az eredeti megfogalmazás: a stressz az emberi szervezet valamiféle válasza az őt ért kihívásokra.

Minden gesztusunkkal tudatnunk kell súlyos beteg szerettünkkel, hogy a köznapi, merev falakon túlléptünk, s olyan közel vagyunk egymáshoz, amennyire csak lehet. Ne térjünk ki kérdései elől.