Tudományos érdekességek

Amerikai mérnökök kifejlesztettek egy apró tapaszt, amely a bőrre helyezve ultrahangos képalkotással magas felbontású képeket tud készíteni a belső szervekről és a legfontosabb vérerekről. Megalkotó reményei szerint a széleskörűen felhasználható technológia hamarosan bárki számára elérhetővé válhat a gyógyszertárakban.

Az ajakherpeszt okozó vírus modern törzsét körülbelül 5000 évvel korábbra követték vissza, a kutatók szerint terjedését a csók gyakoribbá válása tette lehetővé.

A biológiai életkor, vagyis az, hogy szerveink mennyire használódtak el az átlaghoz képest, jelentősen befolyásolja az egészségben leélt évek számát is.

A szeptemberben született férfiak nagyobb arányban szenvednek pajzsmirigy-problémáktól, míg a júniusi születésű lányok körében a legritkább a migrénes és a menopauzás panaszok előfordulása.

Ingerlékenyebbnek, hisztisebbnek, sőt, dühösebbnek érezzük magunkat, ha meleg van? Ne aggódjunk, nem bennünk van a hiba – ez egy teljesen létező jelenség, amely nagyon sok embert érint. Mutatjuk, mi az összefüggés a kánikula és a mentális jóllétünk között.

Az ember sokkal tovább él, mint az állatvilágban genetikailag hozzá legközelebb álló fajok. Ezt többek között a tudatosággal, a jobb életkörülményekkel, a biztonságos táplálkozással és a gondoskodás magasabb szintjével magyarázzuk. De kiderült, hogy a hosszú életnek hátterében egyéb ok is állhat.

A történelem leghalálosabb járványaként a fekete halál a becslések szerint 50 millió embert ölt meg.

A globális felmelegedés nemcsak környezeti katasztrófák egész sorát idézi elő világszerte, de a mentális egészségünkre is hatással van.

A többségnek nem okoz gondot, ha el kell képzelniük egy személyt, helyet vagy tárgyat. Vannak azonban, akiknek a lelki szemei előtt semmilyen mentális kép nem jelenik meg. Ilyenkor afantáziáról beszélünk. A Svédországban élő Katrice Horsley is egyike az érintetteknek; egy külföldi lapnak őszintén mesélt tapasztalatairól.

Ritka pillanatot sikerült megörökíteni Pomáz környékén: két szajkót veszekedés közben.

EEG-vel vizsgálták farkasok alvását az ELTE etológusai.

Amerikai kutatók már dolgoznak azon a testreszabott genetikai profilon, amely képes lehet a betegségek egyéni kockázatait genetikai alapon előrejelezni.

Kilenc évtized után beszüntette a pontos időt bemondó telefonos szolgáltatást a francia posta, amely a világon elsőként vezette be a "beszélő órát".

Egyes férgek szó szerint képesek kiszagolni a tumorsejteket az emberi testben. Ezt használnák ki japán kutatók a rákkezelésben, és már arra is megoldást találtak, hogyan vértezhetik és fegyverezhetik fel mikroszkopikus szövetségesüket a veszélyes kihíváshoz.

Tizenhét, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) megfordult űrhajós csontjait vizsgálta egy új kutatás, hogy felmérjék az űrutazás emberi szervezetre és különösen a csontokra gyakorolt hatását a lehetséges jövőbeli hosszú űrutazások előtt.

Kutatások szerint az éhség összefügg a dühvel, sőt, az ingerlékenység és az öröm szintjével is.

A tudósok folyamatosan dolgoznak rajta, de sajnos eddig nem jártak sikerrel. Mégis, miért nem képes a tudomány szintetikus vért előállítani?

Ha megnézzünk az alábbiakban bemutatott ábrákat, meggyőződhetünk róla, hogy a szemünk és az agyunk együtt nem pontos műszer, hanem inkább egy tökélyre fejlesztett előrejelző rendszer, ami olykor téved.

Sok jó és kevésbé jó dolog is együtt jár a koffeinnel – jobban tudunk koncentrálni, gyorsabban működik az agyunk. Mi történik akkor, amikor elkezdünk leszokni a koffeinről?

Vannak olyan, a természetre vagy éppen az állatvilágra vonatkoztatott, tudományos, vagy legalábbis annak hangzó állítások, amiket az emberek többsége valamiért automatikusan igaznak gondol – pedig nem azok. Az alábbiak is éppen ilyenek.

Eltűntek a tó aljáról a nagyon gyenge vízhozamú, karszteredetű artézi vízforrások.

Barkás agancsú gímszarvas bikákat örökítettek meg a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén július 3-án.