Tudományos érdekességek

Elolvasni nem lehet, elsősorban műalkotásnak tekinthető.

A közhiedelemmel ellentétben nem az embertelen viszonyok miatt szűnt meg a menstruációjuk a zsidó nőknek a koncentrációs táborokban egy új kutatás szerint.

Első alkalommal vizsgálta meg egy kutatócsoport, milyen arckifejezéssel reagálnak a magzatok a különféle zöldségek ízére, és kimutatták, hogy a keserű kelkáposztára több esetben vágtak inkább síró grimaszt, mint az édes sárgarépára.

A sebészeti eljárások legkorábbi bizonyítékára bukkanhattak régészek egy elhagyatott indonéziai barlangban, ahol egy 31 ezer éves, amputált lábú csontvázat találtak – derült ki egy új tanulmányból.

A középkorú, egészséges férfiakat jobban érinti az összefüggés, mint a nőket.

Két évszázaddal a felfedezése óta először nyílt ki természetes élőhelyén kívül a Föld legnagyobb ismert virága, amely orrfacsaró bűzzel csalogatja magához a dögevő rovarokat a megporzáshoz.

Szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) még szeptember elején. Mai kiemelt képünkön a nemesfém tartalmú nanoszerkezetek mágneses vizsgálata látható.

A tudomány is alátámasztja a furcsa temetkezési szokás előnyeit.

Kutatók próbálnak megtanítani egy robotot arra, hogy a megfelelő időben nevessen. Ettől az emberek és a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) közti beszélgetések gördülékenyebbé tételét remélik.

Többféle egészségügyi problémára is megoldást kínálhatnának.

Úgy tűnik, egy egyszerű módszerrel lassíthatjuk a kognitív képességek időskori romlását.

Costa Ricában, az Arenal Természetvédelmi Területen sikerült megörökíteni egy ágon ücsörgő kolibrit.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kialakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.

Az orvostudomány történetét végigkísérik a sarlatánok, kóklerek.

Mit tudunk belőle tanulni?

Egyesek különösen jó arcmemóriával vannak megáldva, míg mások még azt a személyt is nehezen ismerik fel, akivel néhány nappal korábban találkoztak. Kutatók megtalálhatták a különös eltérés okát.

A trópusokra látogató turistáknak sokszor hasztalanul hívják fel a figyelmét a tengerparton sorakozó fákra, melyek gyümölcse, levele, törzse, de még az elégetésekor keletkező füstje is rendkívül veszélyes. Az ott élők a halál fájaként emlegetik.

Szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot – hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Kutatások szerint az emlősök is képesek lehetnek a végtagok visszanövesztésére a szalamandrákhoz hasonlóan. A tudósok már tudják, hogy ezt meg lehet csinálni, csak azt nem, hogy miként.

Ha valakitől azt kérik, hogy nevezzen meg egy halálos mérget, legtöbbször rávágja a ciánt vagy az arzént. A legismertebb mérgek pedig messze nem feltétlenül a legveszélyesebbek vagy leghalálosabbak.

A tea az egészséges étrend részének tekinthető, és a teázók várható élettartama akár egy kicsit hosszabb is lehet, mint azoké, akik nem isznak teát – állapította meg egy nagyszabású amerikai kutatás.

A koronavírus-járvány kitörése óta fel-felmerül a kérdés, hogy a SARS-CoV-2-t vajon elkaphatjuk-e a szúnyogok közvetítésével. Mutatjuk, mi mindennek kell megvalósulnia ahhoz, hogy egy szúnyog vírushordozóvá és terjesztővé válhasson.