Tudományos érdekességek

Milyen volt az orvoslás száz évvel ezelőtt, 1915-ben, az első világháborúban? Nem is gondolnánk, hogy mennyi mai eszközünk őse éppen ebben a korban született meg. Ezek voltak 1915-ben az újnak számító eszközök.

Végéhez közeledik a nyár, és bár még tart a kánikula, egyre rövidebbek a nappalok, és hűvösebbek az esték.

Hosszú ideje tartó tudományos viták tárgya, hogy a csimpánzok és egyéb emberszabásúak vajon miért nem tudnak úgy beszélni és énekelni, mint az emberek. Az eddigi elméletek főként az ember agyfejlődésében keresték a választ, egy új tanulmány szerint azonban valószínűleg inkább a hangképző szervekben rejlik a magyarázat.

A népszerű vélekedés szerint minden embernek él egy hasonmása a Földön. Most kutatók bizonyították, hogy a hasonmások közös genetikával és életmódválasztással is rendelkeznek, így tulajdonképpen egymás távoli rokonainak tekinthetők, csak erről nem tudnak.

Brit kutatók szenzációs eredményeket értek el kémcsőben: harminc évvel megfiatalították egy 53 éves nő bőrsejtjeit. Noha az eredmény ígéretes, a használt technológiának súlyos mellékhatásai vannak, amelyeket nehéz lesz kiküszöbölni.

Kína vegyszerekkel próbál esőt generálni, hogy megvédje a gabonatermést az intenzív aszálytól. Az ország soha nem látott vízhiánnyal küzd a minden eddiginél is forróbb és szárazabb nyár miatt.

Sokan nem is gondolnák, mekkora veszélynek teszik ki magukat, ha dörgés-villámlás idején állnak a zuhany alá vagy kezdenek el mosogatni.

Egyre hosszabbá válnak a napok a Földön, de egyelőre senki sem tudja tudományosan megmagyarázni, hogy miért történik ez. Közben viszont alig több mint egy hónappal ezelőtt regisztrálták a legrövidebb napot a mérések óta.

Ha egy megterhelő munkahelyi nap végén úgy megyünk haza, mint akiből az utolsó csepp erő is elszállt, nagy a valószínűsége, hogy a túl sok gondolkodás merített le minket – derült ki egy kutatásból.

Romolhat a városi énekesmadarak énektudása és párzási képessége, az állatok ugyanis kialvatlanok a fény- és zajszennyezés miatt – állapította meg egy új ausztrál kutatás.

Szerves anyagokat és vizet találtak egy Naprendszeren kívüli aszteroidán.

A nyári szabadtéri programok óhatatlan velejárója, hogy jó pár szúnyogcsípéssel gazdagodunk. De mitől függ, hogy kit szeretnek a kelleténél jobban a kis vérszívók, és kit kímélnek meg? Mutatjuk.

Az emberi népesség bármelyik nap elérheti a 8 milliárdot, jóval az idén novemberi céldátum előtt.

Negyven éve, 1982. augusztus 17-én kezdődött meg az első kereskedelmi célra szánt audio CD-lemezek gyártása a Philips gyártósorán, a németországi Langenhagenben. Jóllehet az első korongok csak hónapokkal később kerültek a boltokba.

Négy dolgot is ki kell emelni, amiért a papír okozta vágások annyira kellemetlenek. Nézzük, mit tegyünk a gyorsabb gyógyulás érdekében, és mikor forduljunk orvoshoz egy ilyen apró vágással.

Egy fárasztó munkanapot lezáró forró zuhanynak aligha akad párja, hacsak nem egy hűsítő vízsugárról van szó a rekkenő nyári hőség közepette. Nehéz persze igazságot tenni, hiszen egyéni preferencia kérdése is, ki milyen vízhőmérsékletet tart a legkellemesebbnek. Mit mond azonban a tudomány ez ügyben?

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében. Az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.

A Big Bend Nemzeti Park felett sikerült lencsevégre kapni a különleges légköri jelenséget.

Az elmúlt öt évben harmadszor is a világ legélhetőbb városának választotta Bécset az Economist Intelligence Unit (EIU). A tízes listából öt helyet nyugat-európai városok foglalnak el.

A halál jelei tényleg felismerhetők? Egy korábbi kutatásban nyolc olyan fizikai jelet gyűjtöttek össze, amely megmutatja, hogy valaki három napon belül meghal.

A legtöbb embernek nem a rulettkeréken szereplő számok összege vagy az első hét prímszám négyzetének összege jut eszébe a hatszázhatvanhat hallatán, hanem a gonosz, az Antikrisztus. De miért ilyen különleges ez a szám?

Dél-koreai tudósok sikeresen klónoztak két beagle kiskutyát genetikailag módosított sejtekből. A kutatók szerint technikájukat arra lehetne használni, hogy kiküszöböljék a fajtatiszta kutyákban a káros genetikai tulajdonságokat.