Miért temették ólomkoporsóba II. Erzsébetet?

Hétfőn meghatóan felemelő gyászszertartás és jellegzetesen furcsa szokások mellett helyezték örök nyugalomra II. Erzsébet királynőt. A királyi méhek informálása mellett (amely a királyi főméhész feladata volt) az egyik ilyen érdekes szokás volt, hogy a brit uralkodót ólommal kibélelt koporsóban kísérték nyugvóhelyére.

Az IFL Science szerint ennek az az oka, hogy az ólomkoporsó valamivel jobban képes konzerválni a testet az enyészet elől, mint a hagyományosan fából vagy más anyagból készültek. Az ólommal bélelt koporsók ugyanis lassítják a test bomlását, mivel távol tartják a nedvességet a kamrától. Az ólom nem bomlik, így légmentesen zárva marad, megakadályozva a szagok és gázok felszabadulását is, egy ólomkoporsóval akár egy évig is el lehet kerülni a test bomlását.

Felrobbant a holttest

A hagyomány egészen Anglia első normann uralkodójáig, I. Vilmos angol királyig nyúlik vissza, akinek holtteste a bomlási folyamatok miatt felrobbant a koporsójában. A király egy csatában lovaglás közben olyan sérülést szenvedett, amely átszúrta a beleit. Holtteste rothadásnak indult, de a temetésig jó pár nap eltelt. Amikor a király felpuffadt testét betették egy fakoporsóba, kisvártatva felrobbant a bélgázok miatt, és a gyászolókat ellepték a "maradványok". Ahogy Orderic Vitalis bencés szerzetes és krónikás írja: „A megduzzadt belek felpukkantak, és elviselhetetlen bűz szállt az emberek orrlyukaiba".  

Ez is érdekelheti

urna

Egyre többen viszik haza szeretteik hamvait

gyász

„Megözvegyültem, minden önbizalmam odalett. Hogyan léphetnék tovább?”

munkahelyi ártalom

Jobban védenék az ólommal dolgozók egészségét

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Az ólom használatát éppen a fenti kínos incidens után vezették be az angol uralkodók temetkezésénél. Mivel az ólom egy ritka fémötvözet, Európában évszázadokon át nem volt megfizethető. Ez a tulajdonsága is erősítette különleges, közembernek nem hozzáférhető jellegét. 1869-ben fedezték fel a holttestek tartósítására szolgáló formaldehidet, amely feleslegessé tette az ólomkoporsó használatát, ám a királyi szokás megmaradt. Így történt, hogy II. Erzsébetet is egy majdnem ezeréves hagyománynak köszönhetően temették ólombélelésű koporsóban. Akárcsak Dianát és Fülöp herceget is.