Azoknál a középkorú embereknél, akik gyakran
álmodnak rosszat, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak demenciát későbbi
életük során – olvasható a Birminghami Egyetem honlapján. A brit egyetem kutatói szerint a rémálmok a demenciára jellemző memória- és gondolkodási problémák megjelenése előtt évekkel, sőt akár évtizedekkel jelentkezhetnek. Tanulmányuk a The Lancet eClinicalMedicine című szaklapban jelent meg.
"Először mutattuk ki, hogy az ijesztő, félelmet keltő álmok, vagyis a rémálmok összefüggésbe hozhatók a demencia kockázatával és a kognitív hanyatlással az egészséges felnőttek körében, az általános népességre vetítve. Ez azért fontos, mert nagyon kevés olyan kockázati mutatója van a demenciának, amely már a középkorúaknál is azonosítható” – mondta dr. Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem agykutató központjának munkatársa. Szerinte több kutatásra lesz szükség ahhoz, hogy az összefüggéseket meg tudják erősíteni, de ezek alapján a rémálmok segíthetnek azonosítani azokat az embereket, akiknél magas a demencia kockázata. Emellett olyan stratégiák kialakítására is lehetőség nyílik, amelyek lassítják a betegség előrehaladását.
A kutatócsoport három amerikai kutatást vizsgált meg 2002 és 2012 között, amelyekben összesen 600, 35 és 64 év közötti felnőtt, valamint 2600, 79 évnél idősebb felnőtt vett részt. A vizsgálatok kezdetén egyik alanynál sem volt megfigyelhető demencia. A fiatalabb csoportot 9, az idősebbet 5 évig követték nyomon. A résztvevőknek különböző kérdőíveket kellett kitölteniük, a többi között az alvási szokásaikról és az álmaikról is. A szakemberek ezt követően egy szoftver segítségével határozták meg, hogy a rémálmok statisztikailag összefüggésben állnak-e a később kialakuló diagnosztizált demenciával.
A férfiakat jobban érinti
Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy az összefüggések sokkal erősebbek a férfiaknál, mint a nőknél. A heti rendszerességgel rémálmokat átélő idősebb férfiaknál például ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint a rossz álmokat nem jelentő idősebb férfiaknál. A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt.
A kutatás következő lépései között szerepel annak vizsgálata, hogy a rémálmok összefüggésbe hozhatók-e a jövőbeli demencia kockázatával. Ennek körében elektroenkefalográfia (EEG) és mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével a rossz álmok biológiai alapjait is vizsgálni kívánják egészséges és demenciában szenvedő embereknél egyaránt.
