Három évvel ezelőtt – az országban elsőként – kezdtek olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani szegedi kutatók, amelyek intenzíven fluoreszkálnak, ha UV-fénnyel világítják meg azokat. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozó Juhászné Csapó Edit és az általa vezetett Lendület-kutatócsoport munkatársai ma olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekeznek felhasználni – olvasható az MTA közleményében.
A szakemberek egyik célja optikai érzékelőrendszerek fejlesztése. Ezek a – még a vírusoknál is egy nagyságrenddel kisebb – részecskék különféle színekben intenzíven fluoreszkálnak. Amikor a nanoszerkezetek kölcsönhatásba lépnek a célmolekulával – amely lehet egy az ivó- vagy szennyvízben lévő toxikus anyag, vagy emberi szervezet számára veszélyes kismolekula –, akkor megváltozik a fluoreszcenciájuk, így jelezve a keresett anyag jelenlétét.
Vannak olyan daganatos megbetegedések, például a melanoma, amelyek nagyon gyorsan áttéteket képeznek a szervezetben, ami drasztikusan rontja a betegség prognózisát. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetének szakemberei már kidolgoztak egy állatmodellrendszert a melanoma vizsgálatára: a kiváltott daganatokat PET-CT segítségével lehet az egerekben vizsgálni. Csapó Edit Lendület-csoportja velük együttműködve fejleszt aranyalapú tumordiagnosztikai nanoszerkezeteket. A radioaktív izotóppal megjelölt nanoszerkezet része egy kispeptid, amely szelektíven kapcsolódni tud a tumorsejt felszíni receptoraihoz. Ha egy melanomatumorra talál, ott felgyülemlik, ami a PET-felvételen nyomon követhető. Fontos a majdani klinikai alkalmazás szempontjából, hogy a felhasznált nanorészecske a vizsgálat lezárulta után a vesén keresztül kiürülhessen a szervezetből.
Jöhet a klinikai alkalmazás?
A Lendület-csoport összes tagja vegyész, és infrastrukturális hátterük is a nanoszerkezetek előállítását és karakterizálását teszi lehetővé. A terápiás alkalmazás tesztelése így csak intézményi partner segítségével lehetséges – ezt biztosítja a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete. A mostani kutatás alapkutatás jellegű, de azt természetesen a kutatócsoport-vezető sem zárja ki, hogy ha a vizsgálatok ígéretes eredményt hoznak, esetleg valamely készítményt szabadalmaztatni is tudják, akkor ez felkeltheti valamelyik gyógyszercég érdeklődését. Ez pedig elvezethet a klinikai alkalmazásig is.
Érdemes megemlíteni, hogy a kutatócsoport zöldkémiai úton – vagyis környezetbarát alapanyagokból – előállítható molekulákat fog fejleszteni. Így az előállítási folyamat költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani.
