Hogy is van ez?

Az elmúlt másfél évtized során szinte észrevétlenül beépült a köztudatba a tézis, miszerint január harmadik hétfője az év legszomorúbb napja. Mivel ma éppen január harmadik hétfőjét írjuk, aligha lehetne aktuálisabb megvizsgálni, mennyi igazság rejtőzik a kétségkívül hangzatos állításban.

Ma már nyilvánvaló a klímaváltozás ténye, és az is, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedése egyértelműen az emberi tevékenység következménye. Ebben jelentős részt képvisel az élelmiszertermelés és -fogyasztás. Vajon az étrendünk átalakításával segítenénk a bolygón? Minden jel erre mutat.

Tényleg a Hold szabályozza, hogy mikor menstruálnak a nők? Mit mondanak erről az antik feljegyzések, és mit állít a modern tudomány?

Ha leejtjük az ételt a földre, de elég gyorsan felkapjuk (három- öt- vagy x másodpercen belül), akkor az még fogyasztható - állítja a szabály. Hogy pontosan mennyi az annyi, az szájhagyomány útján terjed, és látni fogjuk, nem is annyira fontos. A kérdés inkább az, hogy e mindenképpen rövid idő alatt van-e esélyük a baktériumoknak úgy megtelepedni az étel felszínén, ami már fertőzést okozhat. Feltárjuk a tudományos magyarázatokat.

Alig száz éve kezdték el vizsgálni, hogy az egyes emberek megfelelnek-e a stresszes környezetben végzendő feladatokra, azaz nyomás alatt is képesek-e teljesíteni. Akkoriban a stresszes környezetet az I. világháború harcterei nyújtották, ahonnan a katonák egy részét megmagyarázhatatlan pszichés tünetek miatt kellett kivonni. Ebből születtek meg a ma már széles körben használt személyiségtesztek.

A fenyődíszítéstől az ajándékozáson át a hagyományos süteményekig számos olyan karácsonyi szokást tartunk, amelyek nélkül az ünnep talán nem is lenne az igazi. Időről időre akadnak azonban, akik valamilyen extrém módon közelítik meg ezeket a szokásokat. Összeállításunkban közülük mutatunk be néhányat a Guinness-rekordok gyűjteményéből válogatva.

Van néhány kivételes tudós elme, akinek gondolatai megváltoztatták a világot. Ebben a topkategóriában csak keveseknek jut hely - olyanoknak viszont igen, mint Newton vagy Einstein és persze Charles Darwin. Az utóbbi név hallatán mindenki rávágja, hogy evolúció és természetes kiválasztódás. Kevesen tudják, hogy eredeti gondolatai érvényességét Darwin a botanikával szilárdította meg. Elmeséljük, hogyan tette.

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy az orvosok kézírása - tisztelet a kivételnek - szinte olvashatatlan. Gyakran előfordul, hogy alig tudjuk kibetűzni, mit írhatott a szakember a receptre, vagy milyen jegyzetet fűzött a lelet mellé, kiegészítésképpen. De mi lehet ennek az oka?

Bár nem túl környezetbarát és az állatvilágra sincs jó hatással, augusztus 20-át, az államalapítás ünnepét minden évben grandiózus tűzijáték zárja. Az eget vörös, smaragd és ezüst színű fények borítják be, az közönség pedig szájtátva figyeli a showt. De elgondolkoztunk már valaha is azon, hogy kék színű tűzijátékot miért csak ritkán látunk?

Egy furcsa, de kifejezetten hasznos új konteó ütötte fel a fejét az oltásellenesek körében.

A tudomány jó darabig nem gondolt többet az emésztőrendszerről, mint amennyit a nyilvánvaló funkciója mutatott: energia és a szervezet működéséhez szükséges anyagok kinyerése a táplálékból, és a salak eltávolítása a szerveztből. Aztán kiderült, hogy a tápcsatornában sok más dolog is történik, aminek kapcsolata van az érzelmi stressztől a krónikus betegségekig számos nem teljesen világos gyökerű jelenséggel. A velünk élő sokmilliárdnyi mikróba közé van a rejtély beékelődve.

Az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen a só. Sőt, az ételeink sem lennének finomak só nélkül. De ezen kívül is számos okunk van arra, hogy a sót értékesnek tartsuk. Az sem meglepő, hogy a só és a gyógyítás története szorosan összefonódik.

A vakcinaellenesség története legalább olyan hosszú, mint az oltásoké. Mindig voltak, akik e betegségmegelőző módszerben a sátán kezét, a profitéhes gyógyszercégek mesterkedéseit, vagy a háttérhatalom ármánykodását látták. A WHO azonban az idén a világ egészségét fenyegető tíz legnagyobb probléma közé sorolta az oltások elutasítását, és erre jó oka volt.

Egy új gyógyszer kifejlesztése rendszerint hosszú éveket és sok pénzügyi ráfordítást igényel. Ennek ellenére előfordulhat, hogy egy nagyon várt készítmény végül elbukik egy ártalmatlan, abszolút hatástalannak szánt készítménnyel szembeni teszten. Hogyan lehetséges ez? Lássuk, mit érdemes tudni a placebóról.

Kutatások szerint mi, magyarok kifejezetten fogékonyak vagyunk a konteókra. De vajon miért kényelmesebb azt gondolni, hogy chemtraillel mérgeznek bennünket az égből, mint elfogadni a kondenzcsíkok létrejöttének nem túl bonyolult fizikáját? Szakértőket kérdeztünk.

Az első világháború a polgári társadalom összeomlását eredményezte számos országban. Nemcsak a frontok embertelen szenvedései, hanem a hátország gyakorlatilag szétporladó társadalmi struktúrái is súlyos civilizációs válság jeleit mutatták.

A fejlettebb régiókban újra terjed az AIDS, pedig ennek ma végképp nem kellene így lennie. Mi a helyzet az oltással, mennyire hatékonyak a gyógyszerek, és miért alakulnak ki rezisztens vírustörzsek?

Josef von Skoda egy pilseni kovácsmester fiaként látta meg a napvilágot, majd világhírű orvos lett Bécsben. Annyira meggazdagodott diagnosztikai módszeréből, hogy unokaöccsének jókora összeget tudott adni, amikor a Skoda gyár ősét megvásárolta egy gróftól.

Gyakorlatilag nem léphetünk ki úgy az utcára, hogy ne lássunk az égen repülőgépek húzta fehér csíkokat. De honnan eredhet a téveszme, hogy a repülők rákkeltő mérgekkel permeteznek bennünket? Mi az igazság?