Ennek köszönhető, hogy nem kapunk el különböző fertőzéses betegségeket, nem fejlődnek ki szervezetünkben különböző daganatok, nem leszünk allergiások. Még egy olyan rémisztő vírusfertőzés átvitelében is - mint amilyen például az AIDS - döntő szerepe van az immunrendszer állapotának.
Az immunvédekezésben olykor adódhatnak zavarok, ez jellemző például az allergiás betegségekben. Ilyenkor az immunrendszer alapvetően ártalmatlan anyagra fokozott reakciót mutat. Az allergiás reakciók kialakulása az IgG-nek nevezett ellenanyaghoz köthető, melynek hatására olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek helyi gyulladásos, sőt súlyos általános reakciót váltanak ki. Olyan eset is előfordul, amikor a szervezet a "saját" anyagai ellen kezd ellenanyagot termelni, ami az autoimmun betegségek kialakulásának alapja. Ilyen eredetű például az 1-es típusú cukorbetegség , vagy a reumás jellegű ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis).
Egészségünk fenntartásában az immunrendszer hatékony működése alapvető, nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy sokáig és jól dolgozzon értünk.
Makro- és mikrotápanyagok az immunerősítésben
Nem egészen igaz az a régi mondás, hogy "az vagy, amit megeszel", hiszen a táplálékokban jelen lévő tápanyagok az anyagcsere-folyamatok során többé-kevésbé módosulva építik fel testünk molekuláit, sejtjeit. Azonban a helyes táplálkozás szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Vizsgáljuk meg közelebbről azokat a legfontosabb makro- és mikrotápanyagokat, melyekkel serkenthetjük immunrendszerünk működését.
Makrotápanyagok
A makrotápanyagok - vagyis a fehérjék, szénhidrátok és zsírok - közül elsőként a fehérjéket érdemes megemlíteni, pontosabban az azokat felépítő aminosavakat.
A glutamin a nyiroksejtek és a makrofágok működéséhez szükséges és tápanyagul szolgál az enterocitáknak, vagyis a bélsejteknek is. A glutamin építőköve a glutation tripeptidnek, amelynek antioxidánsként van fontos szerepe. Glutaminból sokat tartalmaz a búzafehérje, a kukorica és szójafehérje.
Az arginin elősegíti a sebek gyógyulását, a nyiroksejtek szaporodását, fokozza a makrofágok és a természetes ölősejtek működését.
A szénhidrátok közül az élelmi rostok élettani hatása figyelemre méltó. Növelik a széklet tömegét, segítik a rendszeres székletürítést, így rövidebb idő marad a toxikus anyagok székletből való visszaszívódására. Ezáltal csökken egyes daganatok kialakulásának esélye. A vastagbélbe jutó rostok egy része az ott élő baktériumoknak szolgál táplálékul, elősegíti ezek szaporodását és ezzel együtt ezek védelmi funkcióját. Sőt, eközben olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek gátolják a rosszindulatú béldaganatok kialakulását.
A zsírok közül a halolajban található omega-3 zsírsavaknak tulajdonítanak gyulladáscsökkentő hatást.
Mikrotápanyagok
A mikrotápanyagok - vitaminok és ásványi anyagok - megfelelő arányú bevitelével is sokat tehetünk immunrendszerünkért és egészségünkért.
A C-vitamin nagyobb mennyiségű fogyasztása inkább jellemző a nyári időszakban a bőségesebb friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás miatt. Télen még nagyobb szükség lenne rá, ilyenkor kerülhet sor a C-vitamin-tabletták rendszeres szedésére. Az immunerősítő C-vitamin javasolt napi bevitele 80 mg, azonban dohányosoknál ez az érték közel a duplájára is emelkedhet. A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, jelentős mennyiség - 400 mg - van a csipkebogyóban is. Minél sötétebb a gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamintartalma. Télen kiváló C-vitaminforrás például a savanyú káposzta. Ügyelni kell arra is hogy ez a vitamin hő-, és fényérzékeny, a szakszerűtlen tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elvész. Ezért a friss gyümölcsöket tegyük minél hűvösebb helyre, ahol a hőmérséklet a 10-12°C-t lehetőleg nem haladja meg. Ne tároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket fémedényben, és részesítsük előnyben az olyan konyhatechnológiai eljárásokat, mint például a párolás, gőzben főzés, cserépedényben való sütés, főzés. A gyümölcsök fogyaszthatók étkezések között, vagy desszertként is.
A káposztafélék fogyasztása nem csak nagy C-vitamintartalmuk miatt javasolt, hanem mustárolaj tartalmuk miatt is, ami szintén jó a fertőzések elleni harcban. Ez a hatóanyag a mustárban és a tormában is fellelhető. A fejes káposztában lévő glükózinolát elsősorban húgyúti fertőzések ellen nyújt védelmet.
A nyomelemek közül a szelén, a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Jó cinkforrások a marha-, sertés- és szárnyasok húsa, a tejtermékek. A szelénnek szintén jó forrásai az állati eredetű termékek, de a lencsében, spárgában is jelentősebb mennyiségben található, az adott terület geológiai adottságától függően.
Immunerősítő táplálékok
A spenót, mint zöldleveles növény, nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, ami a sejtosztódáshoz, valamint új sejtek képződéséhez fontos vitamin. A bélnyálkahártya épségéért is felelős. A spenótból készíthető főzelék, melynek egyik ízesítője lehet a fokhagyma.
A fokhagymát a népi gyógyászatban is használják betegségek megelőzésére. A benne található kéntartalmú vegyület - az allicin - rendelkezik baktériumölő hatással. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma is rendelkezik.
Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, azonban a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, melyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes zöldségek és a gyümölcsök.
A mandulát nem csak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin-tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését.
A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin-tartalma is.
A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin-, valamint glutationtartalma. Készíthető belőle leves, főzelék, de húsok mellé is jó alternatíva.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
