A legfontosabb tápanyagok immunrendszerünkért
A spenót, a brokkoli és a fokhagyma kiváló forrásaikAz immunrendszer hatékonysága sok sejt összehangolt működésének eredménye. Ennek köszönhető, hogy nem kapunk el különböző fertőzéses betegségeket, nem fejlődnek ki szervezetünkben különböző daganatok, nem leszünk allergiások.
h i r d e t é s
Még egy olyan rémisztő vírusfertőzés átvitelében is - mint amilyen például az AIDS - döntő szerepe van az immunrendszer állapotának.
h i r d e t é s
Az immunvédekezésben olykor adódhatnak zavarok, ez jellemző például az allergiás betegségekben. Ilyenkor az immunrendszer alapvetően ártalmatlan anyagra fokozott reakciót mutat. Az allergiás reakciók kialakulása az IgG-nek nevezett ellenanyaghoz köthető, melynek hatására olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek helyi gyulladásos, sőt súlyos általános reakciót váltanak ki. Olyan eset is előfordul, amikor a szervezet a "saját" anyagai ellen kezd ellenanyagot termelni, ami az autoimmun betegségek kialakulásának alapja. Ilyen eredetű például
az 1-es típusú cukorbetegség, vagy a reumás jellegű ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis).
Egészségünk fenntartásában az immunrendszer hatékony működése alapvető, nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy sokáig és jól dolgozzon értünk.
A glutamin a nyiroksejtek és a makrofágok működéséhez szükséges és tápanyagul szolgál az enterocitáknak, vagyis a bélsejteknek is. A glutamin építőköve a glutation tripeptidnek, amelynek antioxidánsként van fontos szerepe. Glutaminból sokat tartalmaz a búzafehérje, a kukorica és szójafehérje.
Az arginin elősegíti a sebek gyógyulását, a nyiroksejtek szaporodását, fokozza a makrofágok és a természetes ölősejtek működését.
A szénhidrátok közül az élelmi rostok élettani hatása figyelemre méltó. Növelik a széklet tömegét, segítik a rendszeres székletürítést, így rövidebb idő marad a toxikus anyagok székletből való visszaszívódására. Ezáltal csökken egyes daganatok kialakulásának esélye. A vastagbélbe jutó rostok egy része az ott élő baktériumoknak szolgál táplálékul, elősegíti ezek szaporodását és ezzel együtt ezek védelmi funkcióját. Sőt, eközben olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek gátolják a rosszindulatú béldaganatok kialakulását.
A zsírok közül a halolajban található omega-3 zsírsavaknak tulajdonítanak gyulladáscsökkentő hatást.
A C-vitamin nagyobb mennyiségű fogyasztása inkább jellemző a nyári időszakban a bőségesebb friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás miatt. Télen még nagyobb szükség lenne rá, ilyenkor kerülhet sor a C-vitamin-tabletták rendszeres szedésére. Az immunerősítő C-vitamin javasolt napi bevitele 80 mg, azonban dohányosoknál ez az érték közel a duplájára is emelkedhet. A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, jelentős mennyiség - 400 mg - van a csipkebogyóban is. Minél sötétebb a gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamintartalma. Télen kiváló C-vitaminforrás például a savanyú káposzta.
Ügyelni kell arra is hogy ez a vitamin hő-, és fényérzékeny, a szakszerűtlen tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elvész. Ezért a friss gyümölcsöket tegyük minél hűvösebb helyre, ahol a hőmérséklet a 10-12°C-t lehetőleg nem haladja meg. Ne tároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket fémedényben, és részesítsük előnyben az olyan konyhatechnológiai eljárásokat, mint például a párolás, gőzben főzés, cserépedényben való sütés, főzés. A gyümölcsök fogyaszthatók étkezések között, vagy desszertként is.
A káposztafélék fogyasztása nem csak nagy C-vitamintartalmuk miatt javasolt, hanem mustárolaj tartalmuk miatt is, ami szintén jó a fertőzések elleni harcban. Ez a hatóanyag a mustárban és a tormában is fellelhető. A fejes káposztában lévő glükózinolát elsősorban húgyúti fertőzések ellen nyújt védelmet.
A nyomelemek közül a szelén, a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Jó cinkforrások a marha-, sertés- és szárnyasok húsa, a tejtermékek. A szelénnek szintén jó forrásai az állati eredetű termékek, de a lencsében, spárgában is jelentősebb mennyiségben található, az adott terület geológiai adottságától függően.
A fokhagymát a népi gyógyászatban is használják betegségek megelőzésére. A benne található kéntartalmú vegyület - az allicin - rendelkezik baktériumölő hatással. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma is rendelkezik.
Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, azonban a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, melyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes zöldségek és a gyümölcsök.
A mandulát nem csak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin-tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését.
A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin-tartalma is.
A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin, valamint glutation tartalma. Készíthető belőle leves, főzelék, de húsok mellé is jó alternatíva.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Egészségünk fenntartásában az immunrendszer hatékony működése alapvető, nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy sokáig és jól dolgozzon értünk.
Makro- és mikrotápanyagok az immunerősítésben
Nem egészen igaz az a régi mondás, hogy "az vagy, amit megeszel", hiszen a táplálékokban jelen lévő tápanyagok az anyagcsere-folyamatok során többé-kevésbé módosulva építik fel testünk molekuláit, sejtjeit. Azonban a helyes táplálkozás szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Vizsgáljuk meg közelebbről azokat a legfontosabb makro- és mikrotápanyagokat, melyekkel serkenthetjük immunrendszerünk működését.Makrotápanyagok
A makrotápanyagok - vagyis a fehérjék, szénhidrátok és zsírok - közül elsőként a fehérjéket érdemes megemlíteni, pontosabban az azokat felépítő aminosavakat.A glutamin a nyiroksejtek és a makrofágok működéséhez szükséges és tápanyagul szolgál az enterocitáknak, vagyis a bélsejteknek is. A glutamin építőköve a glutation tripeptidnek, amelynek antioxidánsként van fontos szerepe. Glutaminból sokat tartalmaz a búzafehérje, a kukorica és szójafehérje.
Az arginin elősegíti a sebek gyógyulását, a nyiroksejtek szaporodását, fokozza a makrofágok és a természetes ölősejtek működését.
A szénhidrátok közül az élelmi rostok élettani hatása figyelemre méltó. Növelik a széklet tömegét, segítik a rendszeres székletürítést, így rövidebb idő marad a toxikus anyagok székletből való visszaszívódására. Ezáltal csökken egyes daganatok kialakulásának esélye. A vastagbélbe jutó rostok egy része az ott élő baktériumoknak szolgál táplálékul, elősegíti ezek szaporodását és ezzel együtt ezek védelmi funkcióját. Sőt, eközben olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek gátolják a rosszindulatú béldaganatok kialakulását.
A zsírok közül a halolajban található omega-3 zsírsavaknak tulajdonítanak gyulladáscsökkentő hatást.
Mikrotápanyagok
A mikrotápanyagok - vitaminok és ásványi anyagok - megfelelő arányú bevitelével is sokat tehetünk immunrendszerünkért és egészségünkért.
A C-vitamin nagyobb mennyiségű fogyasztása inkább jellemző a nyári időszakban a bőségesebb friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás miatt. Télen még nagyobb szükség lenne rá, ilyenkor kerülhet sor a C-vitamin-tabletták rendszeres szedésére. Az immunerősítő C-vitamin javasolt napi bevitele 80 mg, azonban dohányosoknál ez az érték közel a duplájára is emelkedhet. A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, jelentős mennyiség - 400 mg - van a csipkebogyóban is. Minél sötétebb a gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamintartalma. Télen kiváló C-vitaminforrás például a savanyú káposzta.
Ügyelni kell arra is hogy ez a vitamin hő-, és fényérzékeny, a szakszerűtlen tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elvész. Ezért a friss gyümölcsöket tegyük minél hűvösebb helyre, ahol a hőmérséklet a 10-12°C-t lehetőleg nem haladja meg. Ne tároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket fémedényben, és részesítsük előnyben az olyan konyhatechnológiai eljárásokat, mint például a párolás, gőzben főzés, cserépedényben való sütés, főzés. A gyümölcsök fogyaszthatók étkezések között, vagy desszertként is.
A káposztafélék fogyasztása nem csak nagy C-vitamintartalmuk miatt javasolt, hanem mustárolaj tartalmuk miatt is, ami szintén jó a fertőzések elleni harcban. Ez a hatóanyag a mustárban és a tormában is fellelhető. A fejes káposztában lévő glükózinolát elsősorban húgyúti fertőzések ellen nyújt védelmet.
A nyomelemek közül a szelén, a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Jó cinkforrások a marha-, sertés- és szárnyasok húsa, a tejtermékek. A szelénnek szintén jó forrásai az állati eredetű termékek, de a lencsében, spárgában is jelentősebb mennyiségben található, az adott terület geológiai adottságától függően.
Immunerősítő táplálékok
A spenót, mint zöldleveles növény, nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, ami a sejtosztódáshoz, valamint új sejtek képződéséhez fontos vitamin. A bélnyálkahártya épségéért is felelős. A spenótból készíthető főzelék, melynek egyik ízesítője lehet a fokhagyma.A fokhagymát a népi gyógyászatban is használják betegségek megelőzésére. A benne található kéntartalmú vegyület - az allicin - rendelkezik baktériumölő hatással. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma is rendelkezik.
Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, azonban a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, melyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes zöldségek és a gyümölcsök.
A mandulát nem csak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin-tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését.
A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin-tartalma is.
A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin, valamint glutation tartalma. Készíthető belőle leves, főzelék, de húsok mellé is jó alternatíva.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
