Az orvosi gyakorlatban az endoszkópia az egyik legfontosabb vizsgálati módszer. Lényege, hogy az üreges belső szervek, testüregek és a bennük található szervek állapotát az orvosok felmérjék egy kis bemetszésen, vagy leggyakrabban valamelyik testnyíláson keresztül bevezetett optikai eszköz, az endoszkóp segítségével. Több fajtája is ismert, a teljesség igénye nélkül az orvos elvégezhet többek között kolonoszkópiát (vastagbéltükrözést), cisztoszkópiát (húgyhólyagtükrözést), laparoszkópiát (hastükrözést) vagy bronchoszkópiát (tüdőtükrözést).
A felsoroltak mindegyike rutinvizsgálatnak számít, amelyekben a hazai orvosok többségének nagy gyakorlata van. Ennek ellenére bizonyos tényezők ronthatják az endoszkópia hatékonyságát, illetve a vizsgálat eredményeit, ez pedig a beteg egészségére is komoly hatással van. Rendelő című vodcastünk friss adásában Dr. Schwab Richard gasztroenterológussal, illetve Dr. Gyökeres Tibor gasztroenterológussal, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT) korábbi elnökével beszélgettünk arról, melyek a minőségi endoszkópia ismérvei. A szakértők eloszlattak néhány gyakori tévhitet is a vizsgálat szövődményeivel kapcsolatban.
„Szepes professzorral a múltkori adás során részletesen beszéltünk már arról, hogy a vastagbélszűrés kapcsán az endoszkópos vizsgálat az aranystandard, a ma ismert legjobb módszer. Nagyon sok egyéb kiegészítő vizsgálatot is elvégzünk a szűrés kapcsán – például székletvér-vizsgálatot vagy CT-t – ezek viszont elsősorban arra jók, hogy ki tudjuk választani azokat a betegeket, akiknél a leginkább indokolt az endoszkópos vizsgálat” – hangsúlyozta Dr. Schwab Richard.
Nem mindegy, meddig tart a vizsgálat
Nem mindegy azonban, hogy hogyan végzik el ezeket a vizsgálatokat, melynek legfontosabb minőségi ismérveit Dr. Gyökeres Tibor foglalta össze. Mint mondta, a vizsgálat időtartama sok esetben arányos annak hatékonyságával – hiába szeretnénk a lehető leggyorsabban túlesni rajta, a szakembernek idő kell ahhoz, hogy az adott területet megfelelően feltérképezhesse. Ha az orvos legalább hét percet nem tölt bent a nyelőcső, gyomor vagy nyombél területén, nagyobb eséllyel nézhet el elváltozásokat a gasztroenterológus szerint. A vizsgálat kihúzási szakasza során kulcsfontosságú információkhoz juthat a szakember, így ezt a részt sem javasolt elkapkodni.
A kihúzási idő mellett a polipok felismerésének aránya is fontos minőségi indikátor, kiemelten az is, hogy vizsgálatonként hány polipot sikerül felfedezni. A gasztroenterológus szerint ilyenkor nagy figyelmet kell fordítani az úgynevezett fogazott polipokra, amelyek nehezebben felismerhetőek, hiszen csak minimálisan, vagy semennyire nem emelkednek ki a nyálkahártyáról. Ráadásul egy fogazott polipból sokkal hamarabb lehet rákos megbetegedése a betegnek egy hagyományos fajtához képest – emelte ki Dr. Gyökeres Tibor. A legtöbb ilyen kinövés szerencsére jóindulatú elváltozás, azonban megvan az esély arra, hogy ezen képződményekben daganatos sejtburjánzás indul meg. Ennek esélye annál nagyobb, minél nagyobb a bélpolip, ezek eltávolítása így kiemelt figyelmet igényel.
Kell félni az altatástól?
Az endoszkópos vizsgálatok jelentős hányada – bár nem mindegyik – altatásban történik, melynek szövődményeitől sok páciens a mai napig tart. Ezzel kapcsolatban is megnyugtató adatokat közöltek a gasztroenterológusok. „Az a propofol, amit mi anesztéziában használunk, 30-40 percig nagy biztonsággal adható, nem kell kikapcsolni a beteg légzőközpontját, sokkal kevesebb szövődménnyel és problémával jár, mint egy klasszikus nagyműtét” – emelte ki Dr. Schwab Richard. Hozzátette: a hazai szabályozás az altatás tekintetében még a nyugat-európainál is szigorúbb, hiszen nálunk minden alkalommal altatóorvosnak és asszisztensnek is jelen kell lenni, így ennek veszélye már minimálisnak mondható.
