A HPV komoly népegészségügyi kockázatot rejt magában. Ugyanis miközben egy rendkívül fertőzőképes és emiatt széles körben elterjedt vírusról van szó, ismert az is, hogy a fertőzés többféle rosszindulatú elváltozás kiváltó oka is lehet. A nők méhnyakrákos megbetegedéseinek zöme például HPV-fertőzés nyomán alakul ki: egy olyan betegség, amelyet Magyarországon is évente mintegy ezer nőnél diagnosztizálnak, illetve amely több száz halálesetért felelős évente. Hogyan terjed a vírus? Miként lehet megelőzni a fertőzést és annak szövődményeit? Miért fontos, hogy a nők mellett a férfiak védelme is kellő figyelmet kapjon a köztudatban? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adunk választ.
Tévhit: a HPV csak szexuális úton kapható el
Mindenekelőtt érdemes hangsúlyozni, hogy a HPV-nek több mint száz típusa ismert. Ezek többféle panaszt kiválthatnak a szervezetben, sőt, a fertőzések jelentős része teljesen tünetmentesen zajlik le. A vírustípusok közül körülbelül negyven elsősorban – de nem kizárólag – szexuális úton terjed, és főként a nemi szervek, valamint a szájüreg és a torok területén támadja meg a hámsejteket. Egyes típusok szemölcsképződést okozhatnak, míg mások olyan változásokat idézhetnek elő a sejtekben, amelyek aztán rosszindulatú elfajuláshoz vezethetnek. Ez utóbbiakat nevezzük magas kockázatú, avagy magas onkogenitású HPV-típusoknak.
Fontos leszögezni, hogy bár valóban ez a legtipikusabb terjedési mód, a HPV-fertőzés azonban nem csupán szexuális közösülés és behatolás során adható át. Ahhoz ugyanis, hogy a vírus emberről emberre terjedjen, valójában csupán bőr-bőr kontaktusra van szükség. Ennél fogva akár előjáték, petting során is megtörténhet a fertőzés, akárcsak a szexuális együttlétek egyéb formái, például orális vagy anális aktus esetén. Sőt, ritkán különböző felületek is lehetnek közvetítők a kórokozó terjedésében, így akár nyilvános fürdők, jakuzzik. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy mivel a fertőzés tünetmentesen is fennállhat, az érintettek sokszor nem is tudnak róla, hogy terjeszthetik a vírust.
Mindezek tükrében kevésbé meglepő tény, hogy az emberek jelentős része, több mint fele élete során átesik HPV-fertőzésen. Ezeket a fertőzéseket legtöbbször a szervezet immunrendszere egy-két éven belül képes legyőzni, tartós és erőteljes védettség azonban nem alakul ki velük szemben. Ilyenkor is fennáll tehát az újrafertőződés, továbbá a már említett szemölcsök vagy rosszindulatú daganatok kialakulásának veszélye.
Tévhit: a HPV csak a nőket veszélyezteti
A HPV kapcsán a legtöbben alighanem a méhnyakrákra asszociálnak, hiszen a legtöbbször valóban ebben a kontextusban esik róla szó. Tény, hogy a méhnyakrákos megbetegedések túlnyomó többsége HPV-fertőzés következménye. Számos más daganatos betegség is összefüggésbe hozható azonban a kórokozóval, beleértve hüvely- és szeméremtesti, végbélnyílás körüli, fej-nyaki daganatokat, továbbá a péniszrákot. Ilyen módon tehát a HPV mindkét nemnél kiválthat súlyos megbetegedéseket, nem csupán a nőknél. Érdemes továbbá hozzátenni, hogy míg a méhnyakrák korai felismerésére és megelőzésére hatékony népegészségügyi szűrőprogram működik itthon, addig a többi említett daganattípus felismerése sokkal nehézkesebb lehet, ami a gyógyulási esélyeket is nagyban meghatározza.
Tévhit: kizárólag a szexuális élet megkezdése előtt szabad oltani
A HPV elleni védekezés ma ismert leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Az immunizáció révén tartós védettség alakul ki a szervezetben. Ugyanakkor a már fennálló fertőzések nem szüntethetők meg ilyen módon, illetve a vakcina nem nyújt megbízható védelmet olyan vírustípusok ellen, amelyekkel előzőleg találkozott az immunrendszer. Éppen ezért az általános javaslat szerint az oltóanyag beadásának optimális időpontja a szexuális élet megkezdése elé esik. Ennek megfelelően Magyarországon a 7. osztályos, 12. életévüket betöltött tanulók – lányok és fiúk - számára ajánl fel az állam térítésmentes oltást minden tanévben, amelynek beadásához a szülők írásos beleegyezése szükséges.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy későbbi életkorban ne lehetne oltakozni. Térítés ellenében felnőttek számára is elérhető védőoltás, és a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint esetükben is előnyös lehet a védekezésnek ez a formája.
A vírus több mint száz típusa közül tizenkettőt tartanak nyilván magas kockázatúként, leegyszerűsítve potenciálisan rákkeltőként: kiemelten a HPV 16-os és 18-as típusát, továbbá a 31-es, 33-as, 35-ös, 39-es, 45-ös, 51-es, 52-es, 56-os, 58-as és 59-es típust. Az iskolai kampányoltás keretében is alkalmazott oltóanyag ezek közül hét típus, továbbá két szemölcsképző típus (6-os, 11-es) ellen nyújt védelmet. Szintén elérhető itthon egy kétkomponensű oltóanyag, amely a 16-os és 18-as HPV-típus elleni védekezésre készíti fel a szervezetet.
