A HPV egy elsősorban szexuális úton terjedő kórokozó. A vírus egyes törzsei nemi szervi szemölcsöket, valamint akár rákos elváltozásokat is kiválthatnak fertőzés esetén. Nőknél a méhnyakrák például az esetek túlnyomó többségében HPV-fertőzés nyomán lép fel, de ugyancsak kapcsolatba hozható azzal a hüvely- és szeméremtesti rák, a végbélnyílás körüli rákok, a péniszrák, valamint a fej-nyaki daganatok megnövekedett kockázata. Mindezen veszélyekkel szemben ma a HPV elleni védőoltás jelenti a megelőzés leghatékonyabb eszközét. Az oltást a szexuális élet megkezdése előtt ajánlott beadni. Magyarországon a 7. osztályos, 12. életévüket betöltött lányok és fiúk térítésmentesen megkaphatják azt minden iskolai tanévben. Az oltási sorozat két lépésből áll: az első dózist ősszel, a másodikat tavasszal kapják meg a diákok.
A HPV-oltás lehetséges mellékhatásai
Érdemes röviden kitérni arra, hogy a HPV száznál is több törzse ismert napjainkban, és ezek nem mindegyike hordoz azonos kockázatot magában, legyen szó akár a szemölcsök, akár a rosszindulatú elváltozások veszélyéről. Ismert például, hogy a méhnyakrákos megbetegedéshez vezető rákmegelőző állapotok zömét a HPV 16-os és 18-as típusa váltja ki, de a többi között a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típus is magas kockázatúnak tekinthető. Eközben például a 6-os és 11-es típus inkább a nemi szervi szemölcsök kialakulása szempontjából jelent kockázatot. A védőoltások nem általában véve a HPV-vel szemben nyújtanak védelmet, hanem annak meghatározott törzsei ellen alakítanak ki immunitást a szervezetben.
Magyarországon ma kétféle oltóanyag érhető el. Ezek közül az egyik a HPV 16-os és 18-as típusa elleni védekezésre készíti fel az immunrendszert, míg a másik, 9 komponensű oltóanyag e kettőn felül további öt magas kockázatú törzs, valamint az alacsony kockázatú 6-os és 11-es típus ellen nyújt védelmet. Az iskolai kampányoltás keretében a gyerekek a 9 komponensű készítményt kapják meg. Ennek, mint minden oltásnak, előfordulhatnak mellékhatásai. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a mellékhatások jelentette kockázatot bőven túlszárnyalják az immunizálástól várható egészségügyi előnyök.
A 9 komponensű HPV elleni védőoltás kapcsán legtöbbször az injekció helyén kialakuló fájdalmat, duzzanatot és bőrpírt, valamint fejfájást jegyeznek fel mellékhatásként. Szintén gyakori panasz a láz, fáradtság, szédülés és hányinger, valamint az injekció helyén megjelenő véraláfutás és viszketés. Az eddigi megfigyelések szerint az oltottak kevesebb mint 1 százalékánál jelentkeznek nyirokcsomó-duzzanatok, csalánkiütés, ájulás, hányás, ízületi és izomfájdalom, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, hidegrázás, általános rossz közérzet. Még ennél is egy nagyságrenddel ritkább mellékhatásként kialakulhat továbbá allergiás reakció az oltóanyaggal szemben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a HPV elleni védőoltás nem helyettesíti a rutinszerű méhnyakszűrést! Ez utóbbira szervezet népegészségügyi szűrőprogram működik itthon: a 25 és 65 év közötti nők háromévente kapnak meghívót. A szűrés kenetvétellel és citológiai vizsgálattal történik, amelynek eredményéről a mintavételt végző szakrendelő vagy védőnő tájékoztatja a résztvevőket. Emellett a laboratóriumi vizsgálat eredményét az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületére is feltöltik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: