Egy kutatás szerint, az, hogy ki és mennyi ideig alszik, az a biológia, pszichológia és a társadalmi elvárások összetett keveréke. - írja szakértő cikkében a The Conversation. Attól is függ, hogyan mérjük az alvást.
Mit mondanak a bizonyítékok a nők alvásáról?
A kutatók általában kétféleképpen mérik az alvást:
- Megkérdezik az embereket, mennyit alszanak (önbevalláson keresztül). A résztvevők azonban meglepően pontatlanok az alvásmennyiség becslésében.
- Objektív eszközökkel, vagyis kutatásra alkalmas minőségű, viselhető alváskövetőkkel vagy poliszomnográfiával. Ez utóbbi egy laboratóriumi vagy klinikai alvásvizsgálat során rögzíti az agyhullámokat, a légzést és a mozgást alvás közben.
Az objektív adatokat tekintve, a jól elvégzett tanulmányok általában azt mutatják, hogy a nők körülbelül 20 perccel többet alszanak, mint a férfiak. Egy közel 70 000, viselhető alváskövetőt viselő ember bevonásával végzett globális tanulmány szerint, a férfiak és nők között a korcsoportok között következetes, kisebb különbség van. Például a 40–44 éves férfiak és nők közötti alvásidő-különbség körülbelül 23–29 perc volt.
Egy másik nagyszabású, poliszomnográfiát alkalmazó tanulmány szintén kimutatta, hogy a nők körülbelül 19 perccel tovább aludtak, mint a férfiak. Ebben a tanulmányban a nők több időt is töltöttek mély alvásban: az éjszaka körülbelül 23 százalékát, szemben a férfiak körülbelül 14 százalékával. A tanulmány azt is megállapította, hogy csak a férfiak alvásminősége romlott az életkorral.
A megállapítások legfontosabb hiányossága, hogy az egyéni alvásigényünk jelentősen eltér. Nincs egyetlen, mindenkire érvényes alvási időtartam, ahogyan nincs univerzális magasság sem.
Habár a nők általában valamivel tovább és mélyebben alszanak, következetesen rosszabb alvásminőségről számolnak be. Emellett körülbelül 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak náluk álmatlanságot. Ez az eltérés a laboratóriumi eredmények és a való világ között közismert rejtély az alváskutatásban, és számos oka van. Például sok kutatás nem veszi figyelembe a mentális egészségügyi problémákat, a gyógyszereket, az alkoholfogyasztást és a hormonális ingadozásokat.
A társadalomnak is szerepe van
Míg sok nőnek sikerül elegendő időt szakítania az alvásra, a nappali pihenésre való lehetőségük gyakran szűkös. Ez nagy nyomást gyakorol a valós alvásra, hogy biztosíthassa a nők számára szükséges regenerálódást. A rossz alvás egyértelműen bűnös, de a fáradtság valami mélyebbre ható dologra is utalhat; nem felfedezett mögöttes egészségügyi problémákra, érzelmi megterhelésre vagy túl magas elvárásokra önmagukkal szemben. Például a vashiány aránya (amiről tudjuk, hogy gyakoribb a nőknél, és összefüggésben áll az alvási problémákkal) szintén magasabb a nőknél termékeny éveikben. Ez éppen akkor történik, amikor sok nő nevel gyermeket, és küzd a „zsonglőrködéssel” és a „mentális terhekkel”. A perimenopauzában lévő nők gyakran teljes munkaidős munkával, tinédzserekkel, idősödő szülőkkel és hajnali 3-kor jelentkező hőhullámokkal küzdenek. A legtöbb meglévő kutatás figyelmen kívül hagyja a nemek szerint sokszínű populációkat is. Ez korlátozza a megértésünket arról, hogy az alvást nemcsak a biológia, hanem olyan tényezők is befolyásolják, mint az identitás és a társadalmi kontextus.
Szóval, a nőknek tényleg több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak?
Míg a nők tovább és jobban alszanak a labormérések során, a mindennapi életben láthatóan több akadályba ütköznek a kipihentség érzése terén. Vagyis a nőknek több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak? Átlagosan igen, egy kicsit. De ami még fontosabb, a nőknek több támogatásra és lehetőségre van szükségük a feltöltődésre és a regenerálódásra napközben és éjszaka is.
A nők alvását biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők összetett keveréke alakítja, és ezt a komplexitást nehéz egyedi tanulmányokban megragadni.
Mit mond a biológia a nők alvásáról?
Az alvási problémák a pubertás környékén kezdenek eltérni a nemek között. Terhesség alatt, szülés után és a perimenopauza alatt ismét felerősödnek. A petefészekhormonok, különösen az ösztrogén és a progeszteron ingadozó szintje, látszólag magyarázza az alvásbeli nemek közötti különbségek egy részét. Például sok lány és nő számol be rosszabb alvásról a menstruáció előtti premenstruációs fázisban, amikor az ösztrogén és a progeszteron szintje csökkenni kezd.
Talán a leginkább dokumentált hormonális hatás az alvásunkra az ösztrogénszint csökkenése a perimenopauza alatt. Ez összefüggésben áll a fokozott alvászavarokkal, különösen a hajnali 3-kor történő felébredéssel és az újraelalvás nehézségeivel. Bizonyos egészségügyi állapotok is szerepet játszanak a nők alvási egészségében. A pajzsmirigy-rendellenességek és a vashiány például gyakoribbak a nőknél, és szorosan összefüggenek a fáradtsággal és az alvászavarokkal.
Mi a helyzet a pszichológiával?
A nőknél sokkal nagyobb a depresszió, a szorongás és a traumával kapcsolatos rendellenességek kockázata. Ezek nagyon gyakran alvási problémákkal és fáradtsággal járnak együtt . A kognitív minták - például az aggodalom és a töprengés - szintén gyakoribbak a nőknél, és ismert, hogy jelentősen befolyásolják az alvást. A nőknek gyakrabban írnak fel antidepresszánsokat, mint a férfiaknak, és ezek a gyógyszerek befolyásolják a megfelelő minőségű és idejű alvást.
