Nem mindig véd meg a sok alvás a fáradtságtól és a kimerüléstől. Minden ember más, és a fáradtság nagyon szubjektív érzés. Ám aki állandóan fásultnak érzi magát - alapos vagy felismerhető ok nélkül - annak ideje orvoshoz fordulni. Különösen, ha a problémák már hónapok óta tartanak, s a mindennapokat, a munkát és a társas kapcsolatokat is nehezítik. Egyesek ráadásul hirtelen el is bóbiskolnak.
Sok esetben ez ártalmatlan dolog - ám erről érdemes azért orvossal konzultálni. Sok betegség ugyanis a fáradékonyságot melléktünetként idézi elő. Ilyen például a szívelégtelenség, a multiplex sclerosis vagy a krónikus veseelégtelenség. Ez a Német Általános és Családorvosok Társasága (DEGAM) által kiadott szakmai iránymutatásban is olvasható - amint azt a Die Welt című német napilap online kiadása is idézi.
Betegek akár operáció után is érezhetik magukat gyengének. A DEGAM szakértői ugyanakkor egyértelművé teszik: nagyon ritka, hogy a fáradékonyság legyen az egyetlen jele egy súlyosabb betegségnek.
A fáradékonyság gyakran összefügg a lelki és pszichikai problémákkal. Különösen a depresszióval és a szorongással léphet fel együtt. Itt is marad a kérdés: melyik volt előbb? A tartós kimerültség a lelki megbetegedés tünete? Vagy a lelki problémák az állandó fáradtság miatt keletkeznek? - ezt az orvos sem tudja sokszor teljesen egyértelműen kideríteni.
Ugyanakkor a Welt.de szerint néha maga a fáradékonyság a betegség. A krónikus fáradtság-szindróma (CFS: az angol "chronic fatigue syndrome" rövidítése) mindenesetre nagyon ritka. Tényleges számokat nehéz lenne sorolni, mert ezt a diagnózist nagyon ritkán állítják fel. A statisztikai adatokban szereplő számoknál ugyanis valószínűleg több embert érint a CFS.
Lehet, hogy a fáradékonyság maga a betegség?
A DEGAM-definíció szerint a szindrómának van nyilvánvaló kezdete, hiszen a fáradékonyság nem volt mindig jelen. A páciensek már kisebb megerőltetés után kimerülnek. Fáj a fejük, a nyakuk, érzékennyé válnak a nyirokcsomóik.
A gyógyszerek ilyen esetben ritkán segítenek, ám a szenvedést nem kell tűrniük az érintetteknek. Így például segíthet egy könnyű mozgásokat tartalmazó, fizikai aktivitáson alapuló program. Ezt sporttevékenységnek talán nem is lehetne nevezni, mert az érintetteket nem szabad túlterhelni, s az intenzitást csak fokozatosan lehet emelni. Kognitív viselkedésterápiát is ajánlanak a DEGAM-szakértők, amelyek fittebbé tehetik a pácienseket.
Németországban létezik egy országos egyesület, a CFS "Fatigatio" , amely azt az álláspontot képviseli, hogy a CFS nem pszichoszomatikus betegség, hanem neurológiai, idegrendszeri. Az egyesület igyekszik a páciensek "drámai helyzetére" felhívni a figyelmet, merthogy nagyon nehezen kaphatnak segítséget az ilyen szindrómában szenvedők - írja a die Welt online kiadása.
