A D-vitamin-hiány ezért veszélyes
A tél végére a magyar lakosság komoly hányadát érinti a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin hiánya. Megfelelő mennyiség híján azonban immunrendszerünk meggyengül, ami akár súlyos következményekkel is járhat.
A D-vitamin számos módon támogatja a szervezetünket: növeli a kalcium és a foszfát felszívódását, csontokba épülését, hozzájárul a fogak egészséges fejlődéséhez, illetve szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását. Segíti továbbá a vérnyomás szabályozását, az ideg-, a szív-, az érrendszer, a hormonháztartás és azanyagcsereműködését, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, valamint egészében támogatja az immunrendszert, például a vírusok és tumorok ellen való védekezésben.
A D-vitamin mítosza: tényleg mindent megelőz?
Röpködnek a D-vitaminról szóló hírek, követni sem lehet, hogy vészesen keveset fogyasztunk-e belőle, vagy éppen túlzásba visszük a szedését. Homályos az is, hogy acsontritkulásmegelőzése mellett fontos-e más miatt is, vagy csak túl jól sikerült egy-egy brit tudós kutatása. Korábbi cikkünkben szakértőkkel néztük végig a vitaminnal kapcsolatos legfontosabb állításokat, és azok valóságtartalmát.
A D-vitamin-hiány tünetei
Ha nem jutunk elegendő "napfényvitaminhoz", terméketlenség, csontritkulás vagy különböző szívbetegségek léphetnek fel, de megnő például az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás ésautoimmun betegségekkockázata is. A tavaszi fáradtságként ismert tünetegyüttest jellemzően szintén akkor érezzük, ha leesik a D-vitamin szintje, valamint gyerekeknél erre utalhat a teljesítmény csökkenése és a fejlődési lemaradás. Bár a vitaminhiányos állapot mindenki számára egészségügyi kockázatot jelent, különösképpen így van ez a váradós anyák, a dohányzók, a csontritkulásban vagy a vastagbél-, illetve emlőrákban szenvedők esetében.
Honnan és mennyit?
A zsírban oldódó D-vitamin javasolt napi adagja csecsemőknek 400-1000 NE (nemzetközi egység), gyermekkorban 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500-2000 NE, túlsúlyosaknak pedig akár 3000-4000 NE-re is szükségük lehet. D-vitamin háromféle módon kerülhet be a szervezetbe: UV-sugarak hatására a bőrben képződve, illetve táplálékok vagy pedig D-vitamint tartalmazó készítmények által.
A napsugárzás tavasztól ősz végéig gondoskodik a D-vitamin-szükségletünk 90 vagy akár 100 százalékáról, azonban a téli időszakban ez problémát jelenthet, mivel táplálkozással csak kisebb mennyiséghez juthatunk hozzá. Bár viszonylag több D-vitamint tartalmazó ételeknek számítanak például a zsíros édes- és tengervízi halak (például lazac, tonhal, makréla, tőkehalmáj), vargánya és shiitake gombák, belsőségek (például máj), tojássárgája és a tej, ez a mennyiség a szervezetünk számára még így is csekélynek mondható. Ahhoz, hogy a napfényhiányos hónapokban is támogassuk egészségünk optimális működését, szinte minden esetben szükséges a szájon át szedhető, koncentrált mennyiségű vitaminpótlás.
A D-vitamin szintjének mérése
A hiánybetegségek kialakulásának biztos elkerülése érdekében, lehetőségünk van a D-vitamin-szint rendszeres mérésre. A vérvétellel történő vizsgálat során eredményt kaphatunk arról, ha szervezetünkben csökkent, emelkedett vagy - optimális esetben - normál mennyiségű D-vitamin található. Amennyiben az eredményünk megemelkedett értéket mutat, az elsősorban vitamin-túladagolást jelez, ami szintén kerülendő, hiszen súlyos esetben akár gyomorpanaszokat vagy vesekövet is okozhat.
Azonban, ha napfényes időszakban vagy vitaminpótlás mellett is csökkent mennyiséget kapunk, az jelezhet többek között mellékpajzsmirigy-alulműködést, felszívódási zavart, krónikus gyulladást, szervi megbetegedést, de könnyen előfordulhat idős korban vagy súlyoselhízásesetén is. Ha a vizsgálat súlyos hiányt igazol, minden esetben fontos orvoshoz fordulni és feltárni ennek okát. Mivel a D-vitamin-pótlás hatásosságát számos tényező - például életkor, testsúly, alapbetegségek - is befolyásolhatja, ezért szükség lehet a rendszeresen, néhány havonta végzett kontroll ellenőrzésre is.
