A D-vitamin mítosza: tényleg mindent megelőz?

Szabó Emese

Röpködnek a D-vitaminról szóló hírek, követni sem lehet, hogy vészesen keveset fogyasztunk-e belőle, vagy éppen túlzásba visszük a szedését. Homályos az is, hogy a csontritkulás megelőzése mellett fontos-e más miatt is, vagy csak túl jól sikerült egy-egy brit tudós kutatása. Szakértőkkel néztük végig a vitaminnal kapcsolatos legfontosabb állításokat, és azok valóságtartalmát.

1. tévhit: "D-vitaminból napi több grammra van szükség."

A D-vitamin ajánlott mennyiségét nemzetközi egységben (NE) adják meg, ez alapján napi 1500-2000 nemzetközi egységre van szükségünk. Ez a mértékegység anyagmennyiséget mér biológiailag aktív anyagok hatása alapján. A D-vitamin esetében egy nemzetközi egység 0,025 μg kolekalciferolnak (D3-vitamin) felel meg, ami azt jelenti, hogy az ajánlott napi adag 37,5-50 μg D3-vitamin. Szó sincs tehát grammos mennyiségekről.

2. tévhit: "Ugyan pár éve megemelték a D-vitamin ajánlott szintjét, de nemrég derült ki, hogy kevesebb is elég."

Korábban 600 NE volt a D-vitamin ajánlott napi adagja, ezt emelték 2012-ben 1500-2000 nemzetközi egységre. Az akkor kiadott D-vitamin konszenzus ajánlásai azóta nem változtak. "Ma is igazak azok az állítások, amelyek az emelést indokolták, itthon továbbra is gyakori a D-vitamin-hiány. Ugyanakkor elsődlegesen nem D-vitamin-terápiára van szükség, hanem a hiányállapot korrekciójára" - mondja dr. Szekeres László, reumatológus főorvos, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság vezetőségi tagja, korábbi elnöke.

3. tévhit: "Nem is igaz, hogy mindenki D-vitamin-hiányos, ezt csak a gyógyszercégek állítják."

A Semmelweis Egyetem I. számú belgyógyászati klinikája 2013-ban végzett olyan országos reprezentatív felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyar felnőttek 94 százaléka D-vitamin-hiányos, 69 százaléknál pedig akkora a hiány, hogy a szint még a minimálisat sem éri el. Ez az adat ma sem jobb, Magyarországon ugyanis sem az éghajlat, sem a táplálkozás nem biztosítja, hogy a D-vitamin-ellátottság megfelelő legyen.

Nyáron alig 15 perc alatt is megszerezhető a kellő D-vitamin-mennyiség a napfény hatására
Nyáron alig 15 perc alatt is megszerezhető a kellő D-vitamin-mennyiség a napfény hatására. Fotó: iStock

4. tévhit: "Ha tényleg ilyen gyakori lenne a D-vitamin-hiány, a fél ország csontritkulásban szenvedne."

Az ajánlott mennyiséget elsősorban nem a csontokra gyakorolt hatás miatt emelték, hanem egyéb okokból. "Az figyelték meg, hogy hiába vannak rendben a csontok, ha a D-vitamin-szint alacsony, akkor gyakrabban alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák, bizonyos daganatos betegségek. A lényeg tehát, hogy kétféle szint van: az egyik a csontok egészségéhez szükséges, a másik a szervezet egészéhez. Emiatt fogalmazták újra az ajánlásokat, és ennek fényében van D-vitamin-hiánya a magyarok többségének. Ez a szint viszont még nem annyira durva, hogy a csontokban is látszódjon. Ilyesmi inkább csak idősebb korban, illetve a menopauza időszakában fordul elő" - mondja dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész.

A Szegedi Tudományegyetem docense hozzáteszi, hogy a megfelelő D-vitamin-szintnek a vastagbéltumorok megelőzésében van szerepe, de hasonló a helyzet az emlődaganatoknál is. Emellett a kellő mennyiség csökkentheti egyes hematológiai daganatok kialakulásának kockázatát is. A D-vitaminnak hatása van az immunrendszerre is, megfelelő szintje segíti a normális immunválaszt. Hiányának szerepe van azautoimmun betegségekkialakulásában, elégtelen bevitele emiatt is veszélyes. A nem megfelelő szint hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, fokozza az érelmeszesedés kockázatát. Kimutatták azt is, hogy a D-vitamin szklerózis multiplexnél enyhíti a rohamszerűen jelentkező tüneteket, jó hatása van a skizofréniára, illetve a demenciára.

Javul hatására az emberek kedélye is, így a depresszió megelőzésében, kezelésében is kulcskérdés a megfelelő D-vitamin-bevitel. A mérték viszont kérdés: egyre inkább úgy gondolják, hogy eddig túlbecsülték a vitamin ebben betöltött szerepét.

5. tévhit: "A D-vitamin segíti a vírusos betegségek megelőzését."

"Ugyan vannak adatok arról, hogy a D-vitamin különböző vírusos betegségek esetében - például az övsömörnél vagy a herpesznél - kedvező hatású lehet, de pontos összefüggések inkább arra vonatkozóan vannak, hogy a hiányállapot az, ami kedvez a vírusos betegségek, például az influenza megjelenésének. Tehát a megelőzést a hiány korrigálása és a szervezet megfelelő vitaminszintje segíti, nem pedig a normálishoz képest emelkedett szint" - mondja Szekeres doktor.

6. állítás: "A megfelelő D-vitamin-bevitel segíti a cukorbetegség megelőzését."

Ez abszolút bizonyított, rengeteg kutatás igazolja. Van köztük olyan, amely kimutatta, hogy ha a várandós anyuka D-vitamint szed, és így a magzat D-vitaminnal megfelelően ellátott, a cukorbetegség rizikója drámaian csökken. Bizonyított az is, hogy a kalciferol hiánya nem csak magzati, hanem csecsemő- és kisgyermekkorban is emeli az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, felnőttkorban pedig növeli a 2-es típusú cukorbetegség rizikóját.

7. tévhit: "A D-vitamin hiánya meddőséget okoz."

Ez így ebben a formában nem jelenthető ki, meddőséget ugyanis rengeteg dolog okozhat, hiba lenne közülük kiemelni a D-vitamint. Azt ugyanakkor tudjuk, hogy a D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel befolyásolja a nők fertilitását, így hatással lehet a teherbeesési képességre.

8. tévhit: "A D-vitamin a csonterősítő hatás miatt segít megelőzni a törést.

"A D-vitamin erősíti a csontokat, de a törést elsősorban izomerősítő hatása miatt előzi meg. Utóbbi időseknél csökkenti az esések rizikóját, és áttételesen acsonttörésekszámát" - emeli ki Szekeres doktor. Ennek különösen a csípőtáji sérüléseknél van jelentősége, a csípőtörés ugyanis az esetek 30 százalékában egy éven belül halállal végződik. Az ok nem maga a törés, hanem a hozzá kapcsolódó szövődmények: a fekvőbetegeknél gyakran alakul ki felfekvés, fertőzés és tüdőgyulladás. A hiányállapot megszüntetése emiatt szignifikánsan csökkenti a halálozási kockázatot. A D-vitamin megfelelő bevitele a csuklótáji, válltáji törések kockázatát is csökkenti, de vannak adatok arról is, hogy a csigolyatörések számát is mérsékli.

9. tévhit: "Minden felnőttnek ugyanannyi D-vitamint kell fogyasztani, csak az idősek adagját kell emelni."

Több olyan tényező is van, amely növeli a D-vitamin-szükségletet, így nem igaz, hogy mindenkinek ugyanannyit kell szednie. A várandós kismamáknak például nagyobb mennyiséget kell fogyasztaniuk: esetükben napi 3000-4000 NE az ajánlás. A betegségek közül több olyat is ki lehet emelni, amely fokozza az igényt. Ilyen a csontritkulás, és ugyanez a helyzet a reumás betegségek jelentős részével, amelyeknél szintén napi 3000-4000 nemzetközi egységre van szükség. "Közülük a reumatoid artritiszt mindenképpen ki kell emelni, és mellette minden olyan reumatológiai betegséget, amelynél mellékvesekéreg-hormonterápiát - kortikoszteroidokat - kapnak a betegek. Ilyen gyógyszert sok tüdőbeteg, hematológiai és neurológiai beteg is szed, a többlet D-vitamin-igény náluk is adott" - hangsúlyozza Szekeres doktor. Egyebek mellett a vese, a máj- és az epeúti betegségek, illetve a túlsúly is fokozzák a D-vitamin-hiány rizikóját, így jellemzően azoknál is nagyobb dózisra van szükség.

10. tévhit: "A túl sok D-vitamin árt, nem szabad sokat szedni."

A D-vitamin terápiás ablaka nagyon széles, ami azt jelenti, hogy nagy dózist is lehet biztonságosan szedni. Csecsemőknél az adagolható maximális mennyiség napi 1000 NE, egy éves kor fölötti gyerekeknél napi 2000 NE, serdülőkortól pedig 4000 NE. Mellékhatások csak ennél nagyobb dózisnál jelentkezhetnek. Például azoknál, akik valamilyen betegség miatt kifejezetten sok D-vitamint szednek, nagyobb eséllyel alakul ki vesekő. Emiatt van szükség arra, hogy amikor a csontritkulásos betegek D-vitamin adagját meghatározzák, egyebek mellett megnézzék az érintettek veseállapotát, ionháztartását, kalciumszintjét és hormonszintjeit. Ha ezekkel minden rendben van, bátran szedhető nagyobb dózisban a D-vitamin. Egészséges embereknél a rizikó jóval kisebb.

"Rengeteg olyan vizsgálati adat van, amely még napi 4000 NE fölött sem mutatott mellékhatásokat, és van egy olyan is, amelynél azt nézték, hogy van-e bármilyen gond azoknál a fiatal, egészséges embereknél, akik akár napi 10 ezer NE D-vitamint is szedtek. Mellékhatások náluk sem jelentkeztek" - mondja Szekeres doktor. Hozzáteszi, hogy az egészen magas, 10 ezer NE fölötti dózisoknál - ilyesmit csak a csontlágyulás (oszteomaláciás) kórképeknél ajánlanak az orvosok - már kötelező ellenőrző vizsgálatokat végezni. Csupor Dezső megemlíti azt is, hogy az Egyesült Államokban ezen a téren is hajlamosak a szélsőségekre: ott voltak már mérgezések amiatt, mert valaki több 10 ezer NE D-vitamint fogyasztott naponta. Az ilyen dózisok viszont irreálisak, ép ésszel nem lehetne őket szedni.


11. tévhit: "Nem gond, ha a gyerek nem kap plusz D-vitamint."

A csecsemőknek napi 400-1000 NE D-vitaminra van szükségük, míg az egy évesnél nagyobb gyerekeknél napi 600-1000 NE D-vitamin az ajánlás. Erre nagyon figyelni kell, főleg mert egy éves kor után - amikor a védőnők abbahagyják a gondozást - sokszor leáll az adagolás. Szerencsére egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a vitaminra a későbbieknek is szükség van, ezért az extrém hiánynál kialakuló csontlágyulás ma már nagyon ritka.

12. tévhit: "Nyáron is órákat kell napozni ahhoz, hogy elegendő D-vitamin termelődjön."

"Félreértés, hogy az UV-sugárzás okozza a bőrrákot" - a legsúlyosabb tévhitek a napozásról. Részletek itt.

Az egészséges felnőtteknek ajánlott napi 1500-2000 NE D-vitamin nyáron már akkor megtermelődik, ha valaki legalább napi negyed órát fedetlen karral tölt a szabad ég alatt. Az ősztől-tavaszig tartó, napfényben szegény időszakban viszont más módon kell gondoskodni a pótlásáról. Ilyenkor nem csak a napfény mennyisége és erőssége kevés, hanem beesési szöge sem ideális a D-vitamin képződése szempontjából.

13. tévhit: "Ha valaki jól táplálkozik, akkor bevisz elegendő D-vitamint"

A magyar konyha D-vitaminban szegény, táplálékkal jellemzően csak napi 80 NE jut be a szervezetbe (sok D-vitamint tartalmaz a tőkehalmáj, a tojássárgája és a tej), ami köszönőviszonyban sincs az átlagos esetben ajánlható 1500-2000 nemzetközi egységgel.

14. tévhit: "Elég önmagában a D-vitamin, fölösleges mellé a kalcium is."

A kalcium a D-vitamin felszívódása miatt fontos, ezért bevitelére - főleg ha valaki nem fogyaszt tejterméket - figyelni kell. A Semmelweis Egyetem I. számú belgyógyászati klinikájának kutatócsoportja erről is készített felmérést. Kiderült belőle, hogy a lakosság kétharmadának nincs meg a megfelelő kalciumbevitele - az ajánlott mérték napi 800-1000 milligramm -, miközben az egyharmadnak kicsit túlzott is lehet a fogyasztása. Utóbbiaknak nem szabadna plusz kalciumot szedni, mert az főleg férfiaknál mellékhatásokat okozhat, emelheti a prosztatarák rizikóját. Emiatt lenne fontos, hogy a vér kalciumszintjét rendszeresen ellenőriztessék, vagy legalább apró kérdésekre adott válaszból - például hogy valaki mennyi tejterméket fogyaszt, van-e laktóz-intoleranciája - felmérjék a szervezet kalciumellátottságát. Ideális esetben a megfelelő bevitel táplálkozással - tejtermékekkel, olajos magvakkal, egyes zöldségekkel és kalciumban gazdag ásványvizekkel - is biztosítható.

Te mindent beveszel?

Értékelje a cikket!

Olvassa el sorozatunk további cikkeit is!
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +32 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a napos időben melegszik a levegő, csapadék nem lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag