Az alvászavar világszerte népbetegségnek számít, a különböző felmérések szerint a felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd átmeneti, 10 százalékuk pedig hosszabb ideig tartó alvási nehézségekkel. Ennek hátterében sok esetben a különböző civilizációs ártalmak állnak: a felgyorsult életvitellel járó, állandó szorongás, az éjszakai műszakok miatt felboruló bioritmus és a túlzott monitorhasználat is rányomhatja a bélyegét a pihenésünk minőségére. Egy-két álmatlan éjszaka még nem feltétlenül okoz jelentősebb gondot a másnap tapasztalható fáradtságon kívül, az állandósult alvászavarnak viszont súlyos következményei lehetnek az egészségünkre nézve.
Betegség is állhat a háttérben
Amikor a hétköznapokban álmatlanságról beszélünk, azon általában a megzavart éjszakai alvást értjük, vagyis azt, amikor éjszaka több alkalommal is felébredünk és nehezen alszunk vissza. Önmagában az, hogy éjszaka néhány rövid pillanatra felébredünk, teljesen természetes: ezek a mikroébredésnek hívott periódusok egyes embereknél gyakrabban, másoknál viszont csak nagyon ritkán vagy szinte egyáltalán nem jelentkeznek. Hogyha azonban a felébredések gyakoribbá válnak, és utánuk nehezebben alszunk vissza, az szintén ronthat a pihenésünkön.
Nemcsak az alvásunk időtartama, de annak minősége is kulcsfontosságú. Hiába figyelünk arra, hogy időben lefeküdjünk, hogyha nem megyünk keresztül a szükséges alvásszakaszokon, úgy a szervezetünk sem tudja megfelelően kipihenni magát, és másnap ugyanolyan fáradtak lehetünk, mintha későn hajtottuk volna álomra a fejünket.
Az alvászavarok hátterében sok esetben a már korábban is bemutatott, helytelen életmód áll, például a rendszertelen életritmus, a túlzott szorongás és a mozgáshiány. Előfordulhat az is, hogy az élénkítőszerek – elsősorban a kávé, a tea vagy az energiaitalok – túlzott mértékű fogyasztása miatt nem jön álom a szemünkre. Az is lehetséges, hogy a zavarok mögött valamilyen betegség húzódik meg: leggyakrabban a magas vérnyomással küzdők számolnak be efféle panaszokról, de pajzsmirigy-rendellenességek, idegrendszeri zavarok, illetve cukorbetegség is állhat a rossz éjszakák hátterében.
Különböző lelki panaszok, például a depresszió szintén nagyon gyakran okoz alvásproblémákat. Az alvászavar, illetve az azt követő fáradtság és szétszórtság önmagában is növeli a szorongás mértékét, ami pedig további alvásproblémákat eredményezhet. Mindez olyan öngerjesztő folyamattá válhat, amelyből sokszor csak orvosi segítséggel, gyógyszeres kezelés mellett lehet kilábalni.
Mikor forduljunk orvoshoz az alvászavar miatt?
Az alvászavar mindenképpen orvosi problémává válik, ha olyan tartósan fennáll, hogy az már a hétköznapjainkra is rányomja a bélyegét. Romlik például miatta az általános közérzetünk, képtelenek vagyunk megfelelően ellátni a munkahelyi feladatunkat, vagy autóvezetéskor akár balesetveszélyessé is válhatunk. Amennyiben az alvásproblémák legalább fél évig fennállnak, már krónikusnak tekinthető az állapot, és nagyobb az esélye, hogy valamilyen mentális vagy belgyógyászati probléma tehető érte felelőssé.
Meg tudsz lenni a telefonod nélkül? Ebből a tesztből kiderül
Persze az is lehet, hogy bizonyos életmódbeli tényezők váltják ki, hogyha azonban ilyen hosszú ideig problémát okoz, a mögöttes okok feltérképezéséhez mindenképpen orvosi segítséget kell kérnünk. Az egészségünket érintő, alapvető problémákat a háziorvosunk is felderítheti, szükség esetén pedig szomnológushoz irányíthat minket, aki az alvási szokásainkat vizsgálva vonhat le fontos következtetéseket.
Mi is sokat tehetünk a nyugodt alvásunkért
Amennyiben az alvászavarok hátterében valamilyen életmódbeli tényező áll, fontos, hogy azon a lehetőségeink szerint megpróbáljunk változtatni. A rendszeres bioritmus kialakítása kulcstényező lehet ebben: törekedjünk rá, hogy minden este nagyjából ugyanabban az időben hajtsuk álomra a fejünket, és lehetőleg ugyanakkor ébredjünk fel. A lefekvés előtti utolsó egy-másfél órában már tegyük le a telefonunkat, kapcsoljuk ki a számítógépet is és próbáljunk ráhangolódni a lefekvésre. Mozogjunk rendszeresen, és lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, még ha csípős, hideg is az idő.
Érdemes olyan lazító, relaxáló tevékenységeket vagy különböző légzéstechnikákat is elsajátítani, amelyek nyugtatják a testünket és a lelkünket egyaránt, valamint segítik az esti elalvást. Ha pedig az életmódbeli változtatások nem javítanak jelentősen az alvászavarainkon, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.
Legjobban: