Az átvirrasztott éjszakának nem csak a másnapi munkavégzésünk láthatja kárát, de a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a szervezetünk egész működését negatívan befolyásolja. Olyan betegségek kockázatát is növelheti, mint például a diabétesz, a szívbetegség, sőt akár bizonyos daganatok megjelenését is segítheti. Egy frissen közzétett tanulmány eredménye szerint a látásra is súlyos hatással lehet a rossz alvás, növelheti többek között a glaukóma kialakulásának kockázatát.
Az alvászavarok kevésbé hangoztatott hatásai
A glaukóma, vagyis zöld hályog a súlyos látásromlás második leggyakoribb oka. A Földön mintegy 65 millió ember szenved ebben a betegségben, csaknem 6,7 milliónyian mindkét szemükre megvakultak miatta. Ez a szemészeti probléma a látóideg megbetegedésével jár, egyik vezető tünete általában a szem belső nyomásának akut vagy krónikus megemelkedése. A BMJ Open tudományos folyóiratban frissen közzétett tanulmány eredményei szerint a rendszeres alvászavarban szenvedők körében magasabb a súlyos szembetegség kialakulásának kockázata, emiatt a rossz alvók számára a gyakori szemvizsgálat is indokolt lehet.
Korábbi kutatási eredmények is azt sugallták, hogy lehet némi összefüggés az alvászavarok és a glaukóma között. Hogy tisztább képet kapjanak az alvás látásra gyakorolt hatásairól, a kutatók alaposan körüljárták a témát: a tanulmányban keveset alvó, éjszaka sokszor felébredő, illetve az úgynevezett pacsirta és bagoly (előbbi korán kel, de korán is fekszik, míg utóbbi az esti és éjszakai órákban a legaktívabb) típusú embereket is vizsgáltak. Ehhez az Egyesült Királyság Biobankjának adatait használták fel, összesen több mint 409 ezer ember alvási szokásait és egészségügyi adatait összevetve. Figyelembe vették az átlagos alvásidőt, az alvászavarok súlyosságát, illetve az etnikai hovatartozás, iskolai végzettség, életmód, testsúly (BMI) és a lakókörnyezet lehetséges hatásait is figyelembe vették.
A tanulmányban több mint 10 éves intervallumban vizsgálták meg a szemészeti probléma előfordulásának gyakoriságát, ez idő alatt 8690 glaukómás esetet azonosítottak. Az érintettek általában idősebbek voltak, nagyobb arányban férfiak, sok volt közöttük a dohányos, illetve magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel küzdő. Az alvás és a glaukóma közötti kapcsolat is kimutatható volt. Az eredmények szerint:
- az ideális, 7-9 óránál rövidebb, vagy akár hosszabb alvásidő esetén átlagosan 8 százalékkal,
- az álmatlanságban szenvedőknél 12 százalékkal,
- a rendszeresen horkolóknál 4 százalékkal,
- azoknál pedig, akik napközben állandóan fáradtnak és álmosnak érezték magukat, 20 százalékkal nőtt a glaukómás esetek előfordulásának gyakorisága.
Általánosságban nagyjából 10 százalékkal nagyobb volt a zöld hályog kialakulásának a kockázata mindazoknál, akik valamilyen alvászavarról számoltak be. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredményeket újabb vizsgálatokkal kellene alátámasztani. A glaukóma például szintúgy befolyásolhatja az alvási szokásokat, így az ok-okozati összefüggés nem állapítható meg egyértelműen.
Vannak ugyanakkor biológiai magyarázatai is az alvászavar és a glaukóma közötti összefüggéseknek. A zöld hályog kialakulása során ugyanis megnő a szem belső nyomása, ez pedig csak még tovább fokozódik akkor, amikor fekszünk. A depresszió és a szorongás, amelyek gyakran együtt járnak az álmatlansággal, szintén növelhetik a szemben kialakuló nyomást, valószínűleg a kortizol termelési zavara miatt.
Károsítja a gyermek szemét, ha fény mellett alszik
Bizonyos esetben az alváshoz köthető, rossz szokások vezethetnek látásproblémákhoz. Egy korábbi kutatás eredményei szerint például nagyobb a rövidlátók aránya azon emberek között, akik kisgyermekkorukban rendszeresen felkapcsolt villany mellett aludtak. A Nature oldalán publikált kutatás során 2 és 16 év közötti gyermekek alvási szokásait, illetve látásélességét vizsgálták. Nem csak azt mérték fel, hogy éjszaka mennyi fénynek vannak kitéve, de arra is kíváncsiak voltak, hogy a szemük napközben milyen mértékben kap természetes és mesterséges fényeket, vagy hogy viselnek-e például napszemüveget.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik 2 éves koruk előtt felkapcsolt lámpa mellett aludtak, ötször nagyobb valószínűséggel lesznek a későbbiekben rövidlátók, mint azok, akik sötétben hajtják álomra a fejüket. A sötétben alvó gyermekek alig tizedénél diagnosztizáltak csupán a későbbiekben rövidlátást, míg a tompa éjszakai fények mellett alvók 34, míg a felkapcsolt lámpával éjszakázók 55 százalékának romlott le a későbbiekben a látása.
Richard Stone, a Pennsylvania Egyetem kutatócsoportjának vezetője szerint a tanulmány nem bizonyította, hogy az éjszakai lámpafény közvetlen okozója lenne a látásproblémáknak, annak hátterében számos más tényező is húzódhat. Megfigyelték például, hogy azok a szülők, akiknek rossz a látásuk, gyakrabban hagyják éjszaka égve a lámpákat a lakásban. Ez esetben pedig a gyermek rossz látása a szülők genetikai örökségének része is lehet, és nem feltétlenül köthető a lámpafényhez. Ennek ellenére a szakember szerint tanácsos lenne a csecsemőket és kisgyermekeket rászoktatni arra, hogy sötétben aludjanak, a legtöbb ember számára ugyanis pihentetőbb így tölteni az éjszakát.
Legjobban: