A kellemetlen tünetekkel járó aranyeret a legtöbb embernek nem kell bemutatni, hiszen maga is megtapasztalta már, milyen az, ha a végbélnyílás körüli érpárnában található ér vagy erek megduzzadnak, kitágulnak. Amennyiben nem esnek előre, úgy egészen addig észrevétlen maradhat az aranyér, míg egy nagyobb megerőltetés miatt vérezni nem kezd. Ha azonban a kitágult véna előreesik, kifordul, úgy szemmel láthatóvá válik, és fokozottan kellemetlen panaszokat okozhat (irritáció, viszkető, szúró fájdalom, vérzés stb.), főképp, ha ilyenkor a benne pangó vér miatt vérrög is képződik a külső aranyérben.
Bár az aranyerességre való hajlam a kötőszöveti gyengeséggel együtt öröklődik, legalább akkora, ha nem nagyobb szerepet játszik a betegség kialakulásában az életmódunk. Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati társadalmak tagjai körében sokkal többen szenvednek az aranyértől, hiszen annak rizikófaktorai között előkelő helyen szerepel a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a rostszegény táplálkozás. Márpedig e három Magyarországon is kéz a kézben jár.
Ennyi az elhízott ember itthon
A 15 év feletti magyar lakosság közel 60 százaléka, azaz majd 5,7 millió ember túlsúlyos (34,3 százalék) vagy elhízott (23,9 százalék) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019-es adatai alapján. Az idősebbek körében még rosszabb az arány. A 65 év felettiek 42,5 százaléka túlsúlyos (testtömeg-indexük 25 és 30 közötti), míg 29,9 százalék, azaz majdnem minden harmadik ember a korcsoportból elhízott (BMI-értékük 30 feletti). Nem meglepő, hogy körükben már minden második ember küzd aranyeres panaszokkal.
Napi 10 perc sport az átlag
Az elhízáshoz azonban alapvetően két fontos tényező, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód vezet. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) országosan reprezentatív adatai alapján egy átlagos felnőtt ember "naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést tesz meg, és mindössze 10 percet sportol". Ennél talán nem is kellenek beszédesebb számok, mennyire mozgásszegény az életmódunk, főképp most, a pandémiás bezártság idején. Tekintsük meg azonban azt is, mit derített ki az OTÁP 2014 a táplálkozásunkról.
"A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes kiőrlésű, a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző" - olvasható a felmérésről készült összefoglalóban, mely külön kitért a rostfogyasztásra is. Mint írják, a 2009-es OTÁP adataihoz képest "a lakosság rostbevitele csökkenő, a hozzáadott cukorbevitele növekvő tendenciát jelez".
A sok ülés és a túlsúly ezért gond
Bár még nem állítottak fel egyértelmű ok-okozati kapcsolatot az elhízás és az aranyérbetegség között, legutóbb egy 2020. januári tanulmány utalt arra, hogy szignifikáns összefüggés van a fizikai aktivitás, a testtömeg-index és az aranyér kialakulása között.
Ennek oka két irányból is megközelíthető. Egyrészt a felesleges kilók folytán sokkal nagyobb terhelés nehezedik a hasüregre, a kismedence szerveire és vénáira, valamint a végbélre és a végbél ereire. Utóbbiak esetében, ha folyamatosan nagy nyomás alatt vannak, idővel kitágulnak, romlik bennük a vérkeringés, pangás jelentkezik és így az aranyeres csomók nemcsak megduzzadnak, de az állandó irritáció miatt sokkal hamarabb begyulladnak, véreznek, és nehezebben is gyógyulnak.
Másrészt, nemcsak a végbél ereire van rossz hatással a túlsúly, de a has és a kismedence izmaira is, melyek elgyengülnek, főképp, ha az érintett mozgásszegény életmódot folytat. Amennyiben a hasfal izomzata nem képes megfelelően részt venni a székletürítésben, úgy bélrenyheség alakulhat ki, mely székrekedéshez vezethet, ami egyrészt keményebb széklettel, másrészt fokozott erőlködéssel járhat, melyek egyformán triggerelik az aranyér kialakulását, kiújulását, vagy az aranyeres panaszok fokozódását. Mindez ráadásul egy öngerjesztő folyamat, hiszen, ha a hasizmok elgyengülnek és ritkább a székletürítés (vagy egyenesen a fájdalomtól való félelem vagy a kellemetlenül sokáig tartó folyamat miatt halogatjuk is), úgy a vastagbél fokozatosan kitágul, a perisztaltikus izommozgások még renyhébbé válnak, és így csak még inkább nehezített lesz a székelés. Az már csak egy újabb adalék, hogy a belekben pangó bélsár helyi gyulladások kialakulásához vezethet, de akár a bélflóra összetételére is káros hatással lehet, ami tovább fokozza a székrekedés és így az aranyér kialakulásának esélyét.
A rostszegény táplálkozás ennyi problémát okozhat
A másik irány, amiből érdemes az elhízás problematikáját megközelíteni a mozgásszegény életmódon túl, az a nem megfelelő táplálkozás. Mint az OTÁP adatai is bizonyítják, az átlag magyar ember táplálkozási szokásai véletlenül sem találkoznak a dietetikusok által megfogalmazott szakmai ajánlásokkal. Túl sok zsírt és cukrot eszünk, míg a rostbevitelünk jóval a szükséges alatti. Ez egyrészt a székletképződés miatt okoz gondot, mivel az oldhatatlan rostok biztosítják a salakanyag tömegét. Másrészt, mert az aranyéren túl olyan betegségek kialakulásának kockázata is nő a rostszegény táplálkozással , mint a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Utóbbi főképp azért, mert az oldható élelmi rostok csökkentik az LDL-koleszterin szintjét a vérben azáltal, hogy befolyásolják a test táplálékból származó zsír- és koleszterinfelvevő képességét. Előbbi pedig azért, mert emésztés közben az oldható rostok lassítják a többi szénhidrát felszívódását, ami viszont a vércukorszint-szabályozásban játszik kulcsfontosságú szerepet.
Dominóeffektus
Jól látható tehát, hogy szinte minden mindennel összefügg, így korántsem mindegy, mit és mennyit eszünk és iszunk, mennyit mozgunk, mekkora túlsúllyal élünk. Elég, ha csak egy tényező eltérő az ideálistól, az magával "rántja" a többit. Ezért is különösen fontos, hogy odafigyeljünk egészségünk megőrzésére, hiszen még így is "ott marad" aranyeres rizikófaktornak az öröklött hajlam, vagy például a terhesség . Az előbbi ellen nem tudunk mit tenni, utóbbi esetében pedig a kismamák többsége örömmel viseli ezt a terhet is születendő gyermekéért.
Legjobban: