Az aranyér valójában nem különálló betegség, hanem a végbélnyílás körüli erek tágulata, amely bizonyos körülmények között begyulladhat, vérzést, fájdalmat vagy viszketést okozhat. Bár nagyon gyakori jelenség, a köré épült tévhitek sokszor súlyosbítják a helyzetet, mert a betegek szégyenből vagy félreértések miatt későn fordulnak orvoshoz. Íme az öt legmakacsabb mítosz, amelyeket érdemes elfelejteni.
1. tévhit: Csak az idősek betegsége
Bár az életkor növeli az aranyér kialakulásának esélyét, a probléma messze nem csak az időseket érinti. A hosszú ülőmunka, a kevés mozgás, a székrekedés vagy éppen a terhesség mind okozhat aranyeret – így akár fiatal felnőttek, sőt sportolók is küzdhetnek vele. Az életmód ma nagyobb szerepet játszik, mint a kor.
2. tévhit: A csípős ételek okozzák
A fűszeres fogások legfeljebb fokozhatják a tüneteket egy akut időszakban, de nem okozzák magát az aranyeret. A valódi kiváltó tényezők többnyire a székelési szokásokhoz kapcsolódnak: a tartós erőlködés, a székrekedés, a rostszegény étrend, illetve a túlzott ülés mind sokkal nagyobb szerepet játszanak.
3. tévhit: Ha nincs fájdalom, nincs gond
Sokan csak akkor veszik komolyan a tüneteiket, ha komoly fájdalmat is tapasztalnak, pedig az aranyér egyik leggyakoribb jele a fájdalommentes, élénkpiros vérzés. A fájdalom hiánya tehát nem jelenti azt, hogy nincs probléma. Éppen ezért fontos, hogy minden szokatlan vérzés esetén orvos vizsgálja ki a hátteret.
4. tévhit: Az aranyér magától végleg elmúlik
A tünetek időszakosan javulhatnak – különösen életmódváltás vagy krémek használata mellett –, de az aranyérre való hajlam általában megmarad. Ha a kiváltó tényezők (például a székrekedés) továbbra is fennállnak, a panaszok visszatérhetnek. Tartós megoldást sokszor a szokások átalakítása hoz: több folyadék, több rost, több mozgás.
5. tévhit: A műtét az egyetlen megoldás
Ma már csak a legsúlyosabb, előrehaladott esetek igényelnek valódi műtétet. A legtöbb beteg minimálisan invazív eljárásokkal – például gumigyűrűzés vagy infravörös koaguláció – hatékonyan kezelhető. Sok esetben pedig az életmódbeli változtatás is elég a tünetek jelentős enyhítéséhez.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: