A bélrenyheség okai
A bélrenyheség okai sokfélék lehetnek, s a rövid ideig tartó, valamint a krónikus székrekedés tünetei részben megegyeznek. Bélrenyheségről beszélünk, ha a belek mozgása lelassul (perisztaltika), ami általában a helytelen táplálkozásra, illetve az elhízásra vezethető vissza. Ha kevés tápanyagot viszünk a szervezetünkbe, akkor a bélmozgásokat kiváltó ingerek csökkennek, és a bélmozgások lelassulnak.
Az is gondot okozhat, ha a székelési ingert gyakran elnyomjuk, mert nincs alkalmunk mosdóba menni. Ilyenkor a székletürítési reflex gyengül. A rendszertelen rostszegény táplálkozás, és az alacsony folyadékbevitel mellett a székelési inger elfojtása is okozhat bélrenyheséget. Az is előfordulhat, hogy komoly betegségek - például cukorbetegség, a pajzsmirigy működési zavarai, vagy a hasnyálmirigy betegségei - állnak a háttérben. Bélrenyheséget okozhatnak még lelki problémák, de a megváltozott, szokatlan környezet egy utazás során is hozzájárulhat a problémához.
Székrekedés idős korban
Székrekedést okozhat a bélrendszer vérellátási zavara is. Időskorra egyrészt a székletürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek, másrészt a helytelen táplálkozás és székrekedés nyomán a vastagbél az évek során lassan kitágul, egyes helyeken az érelmeszesedés miatt vérellátása romlik, gyulladásos jelenségek miatt működése károsodik, a perisztaltikus izommozgások renyhébbé válnak, a széklet továbbítása nehézkesebbé válik. Idős szervezetben az emésztőnedv-kiválasztás is csekélyebb mértékű, aminek következtében a bélflóra összetétele is megváltozik. Az idősebbeket fokozottabban sújthatja a különböző gyógyszer-mellékhatások miatt kialakuló bélrenyheség is.
Táplálkozás, életmód
A bélrenyheség elkerülésére "természetes ellenszerként" az orvosok a stressz csökkentését, a rendszeres testmozgást és az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztását javasolják. Székrekedés esetén érdemes vegyes étrendet összeállítani, sok zöldséget, gyümölcsöt és főzeléket fogyasztani. A tejsav és a szénsav ingerfokozó hatása szintén jótékonyan befolyásolja a székletürítés, bár igazi megoldást az esetek nagy részében az újkori hashajtók hoznak.
Ha a széklet a kelleténél tovább marad a bélcsatornában, akkor víztartalmából egyre többet veszít, így állaga megkeményedik. Ezért fontos, hogy a székrekedésben szenvedők étrendje folyadékban gazdag legyen, ami napi két-három liter folyadékot jelent.
A jótékony hashajtókról
A székrekedés kezelésében nem mellékes a béltartalom bélfalra gyakorolt nyomása sem. Ezt kiválóan serkentik az új típusú hashajtó készítmények, amelyeket könnyen beszerezhetünk a gyógyszertárakban. Az új hashajtó készítmények mozgásra serkentik a vastagbél izomzatát, valamint csökkentik a víz visszaszívását a vastagbélből, ezáltal lazább állagúvá teszik a székletet, és növelik a mennyiségét. A mai modern hashajtók összetétele garantálja, hogy csak a hatás helyén, vagyis a vastagbélben fejti ki hatását, így nem terheli a szervezetet feleslegesen, miközben megszünteti a székrekedést.
A hatóanyagai serkentik a vastagbél izomzatának mozgását és így elősegíti a természetes perisztaltika kialakulását. A gyógyszertári forgalomban elérhető új típusú hashajtók hatása gyengéd, normál mennyiségben nem okoz hasmenést, így kiszáradástól és sóvesztéstől sem kell tartani.
