Tudományos érdekességek

Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevhető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatóit.

Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.

Csaknem mindegyik tetemnek friss tollazata volt, de az összes madár nagyon lesoványodott.

Fontos szerepet játszott a mesterséges intelligencia a most zárult pekingi téli olimpián. Széles körben használták folyamatosan a fordításban, az edzésben, az eredmények közlésében és nyilvántartásában, a biztonsági rendszerekben, a járványellenes intézkedések során, és az élelmezés menedzselésében.

Sok ember számára az érzelmek kifejezése, tudatosítása tiltott terület: a sebezhetőségét, érzékenységet el kell rejteni, dühösnek lenni hiba, felszabadultan örülni pedig gyerekes. Az érzelmek megélése azonban az egész életünkre pozitívan hat.

A fotót egy űrhajós készítette, aki éppen Egyiptom felett űrhajózott.

Egy haldokló nap, vagyis egy "fehér törpe" közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.

A jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentő gyulladásos és degeneratív betegségek kialakulását és azok célzott terápiás lehetőségeit vizsgáló négyéves kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

Idegstimulációs eszköz segít a bénult betegeknek járni, kerékpározni és úszni.

Még idén klónoznának, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenének német tudósok abból a célból, hogy azokat szívdonorként használják fel.

Hamarosan a gyógyszeripar számára is készíthet termékeket az uniós pályázattal megsegített körösladányi cég.

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Egy új kutatás szerint korántsem biztos, hogy a húsevés miatt váltunk emberré.

A koronavírus omikron variánsával az Egyesült Királyságban nemrégiben megfertőződöttek kétharmada állítja, hogy korábban már átesett a fertőzésen - derül ki egy kutatásból. Szakemberek szerint ebből az eredményből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az újrafertőződéses esetek számát illetően, mert a vizsgálatnak megvoltak a korlátai.

Elvégezték az első robotsebészeti beavatkozást az Országos Onkológiai Intézetben (OOI), egy prosztataeltávolító műtétnél segédkezett a Da Vinci nevű robot.

A nem megfelelő szülői magatartás következtében a férfiaknál gyakrabban alakulnak ki negatív tulajdonságok, mint a nőknél - állítja egy új kutatás.

Karikó Katalinnak és kutatótársának, Drew Weissmannak ítélték oda az idei Japán díjat anyagok és gyártás kategóriában - tette közzé honlapján a Japán díj alapítvány kedden. Az indoklás szerint az mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez hozzájáruló úttörő kutatásaikért kapták a tudományos elismerést.

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek a nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk - derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett.

Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman kapja meg közösen az idei Kovalenko-medált, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) orvostudományi kutatásokért járó, kétévente odaítélt elismerését - jelentette be hétfőn az amerikai kormányt tudományos kérdésekben segítő testület.

Az Albert Einstein boncolását végző orvos - akinek talán engedélye sem volt erre a folyamatra - ellopta a híres tudós agyát és szemgolyóit. Később szinte szuvenírként osztogatta a szerveket. Bizarr történet következik, csak erős idegzetűeknek.

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították ugyanis, hogy az űrben 50 százalékkal gyorsabban pusztulnak a vörösvérsejtek.

Az ellenszer az anyagban van, amit 3D-vel kell kinyomtatni, majd a kilincsre, liftgombokra rakni.