Kiderült, mitől vérszegények az űrhajósok

Brit kutatók emberi izomsejteket küldtek az űrbe decemberben, így kutatva, hogyan élhetnek az emberek hosszabb, egészségesebb életet.

Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre. A pontos kiváltó okai azonban egyelőre tisztázatlanok. Mint azonban azt a BBC hírportálja megírta, az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap során. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.

Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafent. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. Gyógyulásuk ráadásul a gravitációba visszatérve sem gyorsult fel igazán: még egy év elteltével is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudták élni az életüket.

"Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt" - mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. Kifejtette, a súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, a Földre visszatérve ugyanakkor csökkent az űrhajósok csonttömege és izomereje. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma.

Ez is érdekelheti

Laborvizsgálatok

Laboreredmény: innen tudjuk, hogy baj van

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, mint amit - az akár COVID-19 miatt - hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeiből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység következtében kialakuló betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra vagy távolabbi égitestekre.