Tudományos érdekességek

Vajon van-e alapjuk azoknak a kutatási eredményeknek, amelyek szerint a nők érzékenyebbek lehetnek a cigarettafüstben előforduló rákkeltő és egyéb káros anyagokra, mint a férfiak?

Szívinfarktuson átesett betegek esetén az angiotenzin-receptor blokkoló (ARB) gyógyszer hatástalan lehet a vérnyomáscsökkentésben - véli egy új tanulmány.

Elektronikus eszközök és technikai alkalmazások képesek javítani a gyógyítás folyamatában, mint például a helyes gyógyszerelés betartása, olyan klinikai előnnyel járnak, mint a dohányzás abbahagyása - írják a Johns Hopkins Bloombergi Egyetem munkatársai.

Egy új kutatás szerint a migrén által érintett agyterületeken végzett apró műtéti beavatkozás képes a panaszok hosszú távú csökkentésére, és szerencsés esetben akár teljes gyógyulást is eredményezhet.

Egy új kutatás azt állítja, a mobiltelefonokból származó elektromágneses sugarak a csontsűrűség csökkenéséhez vezetnek a medencecsont területén.

Egy új kutatás szerint a felfrissítő vízsugárral együtt kórokozó baktériumok milliói kerülnek ki a zuhanyrózsából.

Amerikai kutatók a köldökzsinórvér-transzplantáció új módszerét vizsgálják, amellyel genetikai eredetű anyagcsere-betegségeket lehet kezelni a még az anyaméhben lévő csecsemőkben.

Nincs elégséges bizonyíték, mely alátámasztaná a prosztatarák szűrésében széleskörűen használt prosztata-specifikus antigén (PSA) teszt használatának jogosságát - írja két cikk is a bmj.com-on.

A szociális izoláció és a stresszes környezet felgyorsíthatja az emlőrák növekedését - derült ki a Cancer Prevention Research című lapból.

A reaktív oxigéngyökök (ROS) okozta károsodásról már sokat hallhattunk, csakúgy, mint az ezzel riogató antioxidáns-marketingről.

Brit kutatók felfedezték, hogy a zsonglőrködés jelentősen javítja az agysejtek közötti kapcsolatot, mivel edzi az idegsejtek közötti kapcsolatot jelentő fehérállományt.

Mintegy 80 százalékkal csökkentette a szívroham és a stroke előfordulásának valószínűségét egy három gyógyszerből álló, olcsó kombinációs terápia egy kiemelt kockázatú betegcsoportban, állítják amerikai kutatók.

Brit tudósok egy hibás gént azonosítottak, mely az emlőrákok mintegy feléért tehetők felelőssé. Állításuk szerint eredményeik fontos áttörést jelentenek a gyilkos kór elleni harcban.