Tudományos érdekességek

A norvégiai Bergen Egyetem és a londoni King's College Pszichiátriai Intézet kutatói kimutatták, hogy a depresszió ugyanolyan kockázati tényező a halálozás szempontjából, mint a depresszió.

Egy tanulmány kapcsolatot mutatott ki az influenzavírus és a láz keletkezése között.

Egy friss svéd kutatás szerint a vezeték nélküli telefonok biológiai hatást fejtenek ki az agyra: hatásukra megemelkedik a vér-agy gátban szerepet játszó egyes fehérjék mennyisége. Az azonban még kérdéses, hogy ez mekkora veszélyt jelent az egészségre.

Az American Journal of Public Health legfrissebb száma szerint a melegebb otthonokban élőknek jobb az egészségi állapota, mint hidegben tengődő társaiknak.

Egy teljes génhálózat sikerült feltérképeznie amerikai kutatóknak ittas muslincák tanulmányozásával.

Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy a csontok egészségéhez köztudottan nagymértékben hozzájáruló D-vitamin hiánya jelentősen megnövelheti az agyérgörcs, a szívbetegség, sőt akár a halál kockázatát is.

Azok, akik nem szereztek magas iskolai végzettséget, nagyobb valószínűséggel kapják el a H1N1 vírust, és a védőoltás is kevésbé hatásos az ő esetükben, mint a diplomásoknál.

Belga tudósok sikeresen hozták létre a tüdőt bélelő hámszövetet emberi embrionális őssejtek felhasználásával. Az eljárás egy nap majd helyettesítheti a tüdőátültetést a krónikus tüdőbetegségek és a genetikai betegségek, így a cisztás fibrózis esetén.

A Current Biology című újságban publikált tanulmány szerint az újszülöttek sírása annak a nyelvnek a jegyeit hordozza magán, amit a szülők beszélnek.

Édesanyáinknak igaza volt, amikor folyton ránk szóltak, hogy üljünk egyenesen: egy új kutatás szerint a megfelelő testtartás hatására megnő az önbizalmunk, és jó benyomást teszünk másokra.

Ha szeretnének jobban aludni, az éjszakai műszakban dolgozók kerüljék el a kávét - tanácsolja egy új tanulmány, amelyből kiderül, hogy a kávé fő alkotórésze, a koffein a kor előrehaladtával egyre inkább megzavarja az alvást.

Egy angol-olasz tanulmány szerint azok az emberek, akik krónikus fájdalomtól szenvednek, már a fájdalom helyére való nézéssel javíthatják állapotukat.

A Londoni Egyetem kutatói muslicák agyának tanulmányozása révén olyan mechanizmust fedeztek fel, amelynek révén a külső hőmérséklet hozzájárul a belső óra, az úgynevezett cirkadián óra beállításához.

A szénsavas italok nemcsak a nyelvet csiklandozzák, hanem felpörgetik az ízlelőbimbókat is, amelyek érzékelik az italban a buborékokat képző szén-dioxid jelenlétét.