Tudományos érdekességek

A legkülönfélébb érzések kerítik hatalmukba azokat, akik percre pontosan tudják, mikor távoznak az élők sorából.

Külsőre egy átlagos vitaminkészítményre hajaz az az apró kapszulába zárt kamera és a működtetéséről gondoskodó elektronikus rendszer, amely a tápcsatorna állapotáról tudósítja az orvosokat.

Ha jön a ragadozó, két viselkedés tűnik hasznosnak: vagy csendben a bozótba bújunk, vagy bottal a kezünkben ordítozunk. Ezek kombinációja nem előnyös, nem érdemes például ordítva a bozótba bújni.

A Clostridium difficile fertőzésnél (CDI) akár 60 százalékos is lehet a visszaesés kockázata, amelyet a hagyományos kezelések nem képesek elhárítani. Most azonban mikrobákat küldenek a mikrobák ellen.

Az emberek többségét alvás közben nem zavarja a vizelési inger, mert a húgyhólyag éjszaka több vizeletet képes magában tartani. Azt azonban eddig nem tudtuk, pontosan hogyan történik ez, és miért képtelenek erre egyesek.

A felnőtt őssejtek teszik lehetővé a szervezet számára, hogy a sérült vagy elhasználódott szövetek pótolhatók legyenek. Egyes szerveknek, így a beleknek vagy a bőrnek állandó fiatalításra van szükségük, ezért az őssejtek gyakran osztódnak. Más testi struktúrákat, beleértve a szőrtüszőket, ezek tartják nyugalmi állapotban, s addig nem szaporodnak, amíg nem érkezik jel a környezetükből, hogy ideje regenerálódni.

Tudósok úgy vélik, hogy sikerült megtalálni a módját az immunrendszer "irányításának", hogy elpusztítsa a rákos sejteket, amiket a magukban hordozott antigénekről azonosít be.

A Johns Hopkins egyetem kutatói precíziós érzékelőket használva csirkeembriókban drámai különbségeket találtak a fejlődő és teljesen érett idegsejtek rézfelhasználásában. És ez komolyan befolyásolja az agy működését.

Nemzetközi kutatás mutatta ki, hogy ha egyes fehérjék szintje megemelkedik a rákos sejtekben, az hogyan szabadítja el más fehérjék termelődését, és fokozza a rák szétterjedését a szervezetben.

A tudomány egyelőre nem tudja megmondani, hogyan függ össze a vastagbél- és végbélrákos esetek felénél felfedezett mutáns gén a helytelen életmóddal. A kérdésre a 18. századi Magyarországról származó mumifikálódott holttestek segítenek választ találni.

Egy párizsi startup vállalkozás, a Glowee, új ötlettel rukkolt elő, egy, a tintahalban előforduló, fluoreszkáló baktériumcsoport fényerejének segítségével köztereket, installációkat, kirakatokat vagy akár teljes utcarészek kivilágítását tennék lehetővé.

Az egészséges és hosszú életet számos tényezővel hozták már összefüggésbe: az "általános" elméletek szerint az élhet tovább, aki (többek között) megfelelően táplálkozik, eleget mozog, kerüli a stresszt. Egy új kutatás viszont a türelmetlenséget is bevenné az idő előtti öregedést okozó dolgok közé.

Norvég kutatók szerint szó szerint a csillagokban rejlik a hosszú élet titka. Azt találták ugyanis, hogy akik erős naptevékenység idején születnek, átlagosan öt évvel élnek kevesebbet, mint azok, akik gyenge naptevékenység idején.

A Yale egyetem rákközpontjának kutatói behatároltak egy gént, amely drámaian befolyásolhatja az egyik legveszélyesebb rákfajta, a melanoma fejlődését és lefolyását.

Kutatók egy új módszeren dolgoznak, amely "trójai falovakkal" juttatna hatóanyagokat a gyógyszerrezisztens rák védővonalai mögé. De faló helyett DNS-t használnak.

A herpeszvírus egy életen át képes az emberi szervezetben megbújni: DNS-genomját a megfertőzött sejtek sejtmagjában rejti el. A University of Helsinki kutatói most úgy vélik: fontos kapcsolatot fedeztek fel a herpeszvírus belobbanása és a sejtciklusok, ill. a sejtes stresszválaszok között.

Ezt állítja a sajtó szerint két brit történész. A hírbe hozott történészek egyike szerint azonban érdemes a helyén kezelni ezt az állítást - írja az Urbanlegends blog.

Aszpergillózis a gyűjtőneve azoknak a bajoknak, amelyeket az Aspergillus fumigatus penészgomba okoz. A belélegzett spórák a tüdőben ideális, nedves és meleg helyet találnak maguknak, felélednek és súlyos fertőzést okoznak. A párnáinkat is nagyon kedvelik, mert azokban a poratkák ürülékén megélnek.

Egyetlen csepp vérünkből kiderülhet, hogy milyen vírusokkal fertőződtünk meg eddigi életünk során. A Howard Hughes Medical Institute (HHMI) által kifejlesztett módszer, a Virscan robbanásszerű fejlődést jelenthet a jelenlegi diagnosztikai eszközök piacán.

Van olyan ismerőse, aki gyakran nyer? Valószínűleg csaló. Ráadásul ezt nem az irigység mondatja velünk, hanem a tudomány.

A kapcsolat a szülő és a gyermeke között mélyebb, mint gondoltuk volna. A kutatások ugyanis feltárták, hogy az anyák agyában megtalálhatók a magzatból származó sejtek.

Az már korábban is ismert volt, hogy a hirtelen lehűlő emberek képesek visszatérni a klinikai halál állapotából hosszabb idő után is, de most ennek a jelenségnek végre orvosi felhasználása is lehet.