Egy lépéssel közelebb a kopaszodás okainak megfejtéséhez

Ez azért működik így, hogy a szervezet egy olyan értékes erőforrásait, mint az őssejtek, takarékosan használja. De még nem értjük egészen, hogy a nyugalmi állapotot hogyan szabályozza a szervezet, sőt, annak precíz biológiai funkciója sem világos.

A Rockefeller University professzora, Robin Chemers Neustein és kollégája, Kenneth Lay arról számolt be, hogy olyan új biológiai jeleket fedeztek fel, melyeknek hatására a szőrtüsző őssejtek a nyugalmi állapot és regeneráló tevékenység között váltakoztak.

Míg a nők pár kihullott hajszál esetén is azonnal felkutatják a legújabb kozmetikumokat, a férfiak egy része a kopaszodást az élet természetes velejárójának tekinti. Tény, hogy a kopaszság főleg őket veszélyezteti, a ritkuló haj azonban mindenkinek gond. Kattintson! „Egy korábbi vizsgálatban a laboratóriumunk kimutatta, hogy amikor az egerek megöregednek, a régi zsír a bőrükben magasabb szintre kapcsolja az úgynevezett BMP jelek kibocsátását. Ez a jel egyfajta molekuláris fék a szőrtüsző őssejtek számára, s így sokkal több időt töltenek nyugalmi állapotban, mint korábban” – mondta Fuchs.

A mostani tanulmányban Lay megtalált egy őssejt gént, amely aktiválódik a BMP jelre. Illetve azt is kimutatta, hogyha ez a gén hiányzik, az őssejt jelentősen sűrűbben növeszti a hajszálakat . „Úgy gondoltuk kezdetben, hogy ez a haj növekedésének kulcsa. De az egerek szőre meglepően elvékonyodik és megőszül idő előtt” – mondta Fuchs."

Az aktivizálódás után az őssejtek létrehoznak egy új hajszemölcsöt, de a régi szemölcs és a régi haj- vagy szőrszál és szőrtüsző is a helyén marad, dúsítva a szőrzetet. Új szőrszálat azonban csak az új szemölcs tud létrehozni. Egereken legfeljebb négy szőrtüsző halmozódhat fel ezen a módon.

Amikor Lay és Fuchs olyan egereket hoztak létre, amelyekből hiányzott a FOXC1 – letiltották vagy kiütötték azt a gént, amely ezt a fehérjét létrehozza –, megfigyelték, hogy az állatok szőrtüsző őssejtjei több időt töltöttek a szőrszálak növesztésével, és kevesebb ideig maradtak nyugalomban. A kísérlet kilenc hónapja alatt a normál egerekből négy, a FOXC1-hiányosoknál hét alkalommal nőtt új szőrszál. „Az utóbbiaknál az őssejtek hiperaktív állapotba kerültek, ás nem voltak képesek megfelelően felkészülni a nyugalmi állapotra” – magyarázta Lay.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a hiányzó FOXC1 esetén a szőrtüszőknek mindig csak egy szőrszáluk van annak ellenére, hogy hétszer termeltek új szőrszálat. A szőrtüszők ugyanis nem voltak képesek megtartani a régi szemölcsöket, bár létrehoztak egy új szemölcsöt probléma nélkül. Mivel az őssejtek gyorsabban kezdtek szaporodni, kevésbé megbízhatóan tapadtak össze. Ennek eredményeként, a régi szemölcsök nem megfelelően kapaszkodtak a szőrtüszőbe, amikor az újonnan növekvő szőr félrelökte őket. És mivel az elpusztult szemölcs nem tudott nyugalmi jelet kibocsátani, a vesztesége késztette a megmaradó őssejtet még gyorsabb reprodukcióra.

Míg a szőrtüsző őssejtek FOXC1-hiányos egerekben óriási tempóban termelik a szőrszálakat, ez meg is viseli őket. Korábban génkezelt egerek szőre gyérebb és őszesebb, s a bundájuk nem képes regenerálódni a kortársaiknak vagy a náluk fiatalabb egyedeknek megfelelően. Hasonló jelenséget írtak le más kutatások az egerek vérképző őssejtjeinél is.

„A szőrtüsző őssejt befolyásolja a melanocita őssejtek viselkedését, amelyek szintén a szemölcsben élnek” – mutatott rá Fuchs. Ezért, amikor a szőrtüsző őssejtek száma csökkenésnek indul a korral, ugyanez történik a melanocita őssejtekkel is, s bekövetkezik a korai őszülés és a szőrszálak elvesztése. Nem sokat tudunk a természetben előforduló korral szőr- vagy hajhullás okairól, de a kopaszodás titkának megfejtéséhez a génkezelt egerek sok segítséget nyújthatnak.

Forrás: Eurek Alert