Relax

Az alvászavar különböző fajtái napjainkra népbetegséggé váltak. Egyes kutatások szerint a magyarok fele küzd valamilyen alvásproblémával, az érintettek között azonban kétszeres a nők aránya.

Egy amerikai tanulmány szerzői több mint nyolcezer weboldal áttekintése után összesítették az alvást övező legelterjedtebb mítoszokat, amelyek az egészségünkre is ártalmasak lehetnek.

Manapság talán nincs is olyan ember, aki igazán ki tudná aludni magát éjszakánként, vagy nyugodtan, ébredések nélkül végig tudná aludni azt a hét órát, ami a legtöbb szakember szerint az egészséghez szükséges. De pontosan mi történik velünk egy rossz éjszaka után?

Időnként mindenkinek lehetnek álmatlan éjszakái, vagy olyan időszakok, amikor többször riad fel vagy nehezebben tud elaludni. Mikor kell azonban komolyabb lépéseket tenni az alvászavarok megoldásának érdekében?

Több esetet is feljegyeztek, amikor a kóma hatására a beteg teljesen megváltozott. Volt olyan gyerek, aki dohányozni kezdett, más elfelejtette anyanyelvét. Volt nő, aki kómában szülte meg kisfiát és apa, aki 19 év után felébredve ismerte meg a lányát.

Az emberek többsége úgy gondolja, nem tölt túl sok időt a mobilja nyomkodásával. Ám ha letöltjük a telefonhasználati szokásainkat mérő alkalmazások bármelyikét, és megnézzük az eredményeket, a számok elég kijózanítóan hathatnak ránk. Ideje tehát csökkenteni az okostelefonunkkal töltött időt - ehhez igyekszünk most egy kis segítséget nyújtani.

Az alváshiány legegyértelműbb tünete a másnapi fáradtság. Ha azonban nyolc óra alvás után sem vagyunk kipihentek, azt a mély alvás hiánya is okozhatja.

A legtöbben nem alszunk eleget, ugyanis a legkönnyebb, ha az alvásból csippentjük le az időt. Azonban a testünk jelzi, ha nem elég számunkra a pihenés: ilyenkor testi tünetek jelentkeznek.

Egy kis csoki, egy pohár bor, egy kis kocogás, egy jó film - mindenkinek van valami bevált módszere arra, amivel el tudja űzni a szomorúságot. Egy kutatás azonban megtalálta a hangulatjavítás egyik legbiztosabb módszerét.

Az alvási apnoé szakértők szerint a felnőtt férfiak körülbelül 7 százalékát érinti. Milyen jelek utalhatnak rá?

Mindenkinek van időnként egy-egy rosszabb éjszakája, ha azonban az alvászavarok hónapokon át állandósulnak, az a munkánkra és a magánéletünkre is hatással van. Mikortól beszélhetünk insomniáról, és mikor kell orvoshoz fordulni a panaszokkal?

A nemzetközi mutatók egy nemzet boldogságát elsősorban gazdasági mutatókhoz kötnék, a lakosság elégedettségét azonban sokkal több tényező befolyásolja.

Az alváshiány egy sor fizikai és pszichológiai problémát eredményez. Azaz nem érdemes azzal kérkedni, hogy kinek elég egy-két óra alvás ahhoz, hogy legény maradjon a gáton. A kevés alvás előbb-utóbb visszaüt.

Alvás közben sem vagyunk teljesen öntudatlanok, felébredünk például, ha a nevünket halljuk, illetve időérzékünket sem veszítjük ilyenkor el.

Mondhatni népbetegség a krónikus álmatlanság - illetve kialvatlanság, amelynek nem csak pszichés, hanem fizikai következményei is vannak: megbetegszünk, ha nem alszunk eleget.

Már egyetlen olyan éjszaka is, amikor csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem alszunk, egészen komoly negatív hatásokat képes gyakorolni a testünkre és az egészségünkre. Több nap után pedig egészen extrém tüneteket tapasztalhatunk.

Szakemberek szerint az óraátállítás eltörlése egészségügyi szempontból pozitív változást hoz. De vajon a nyár vagy a téli időszámítás rendszeresítésével járunk-e jobban?

Ha valakinek valamilyen fájdalma van - legyen az lelki vagy fizikai -, azt nem tudjuk egy csapásra elvarázsolni, bármennyire is szeretnénk. Ettől sokan elképesztően tehetetlennek érzik magukat. Mutatjuk, mi nyújthat valódi segítséget!

A népesség harmada-ötöde egyetlen baráttal sem rendelkezik.

Életvitelünkre és egészségi állapotunkra egyaránt kihatással van a nyári és téli időszámítás váltakozása.

A külső és a belső óra összehangolása nagyon fontos a szervezet megfelelő működése érdekében, ezért nem árt kicselezni az óraátállítást.

Nem mindennapi kutatásra szánta rá magát egy nemzetközi kutatócsoport a Birminghami Egyetemen: 38 önkéntes segítségével vizsgálták, miben különbözik egymástól a korán kelő "pacsirta" és a későn kelő "éjjeli bagoly" típusú emberek agya.