Egy adott nemzet boldogságát nehéz pusztán statisztikai adatok alapján felmérni, a gazdasági növekedéssel sokszor nem emelkedik egyenes arányban a lakossági elégedettség. A boldogságot sokkal inkább az emberi kapcsolatok minősége határozza meg - írja a hvg.hu cikkében Szondy Máté klinikai szakpszichológus.
A boldogság nem a gazdasági fejlettség függvénye
Egy nemzet boldogságának és elégedettségének mutatóit a 20. század második felétől kezdték el vizsgálni. Az egyik ilyen listán, a World Happiness Reporton Magyarország a 156 vizsgált ország közül a 69. helyet foglalja el. Ugyanezen a listán 2012-ben még a 110. helyet szereztük meg, ez alapján tehát óriási előrelépés történhetett itthon a lakosság lelki állapotát illetően. Ez a lista azonban az elégedettség szintjét hat tényezőhöz köti: GDP, egészségi állapot, társas támogatás, korrupció észlelt foka, szabadság, illetve nagylelkűség. A vizsgált időszakban a GDP valóban nagyot nőtt, ami sokat javított a pozíciónkon, viszont a boldogságszint növekedésének nem ez az egyetlen faktora.
A mentálhigiéné különböző mutatóit vizsgálva pontosabb képet kaphatunk az ország valódi lelki állapotáról. A különböző függőségek - alkoholfogyasztás, dohányzás - szempontjából európai és világszinten is a legrosszabb helyek egyikét foglaljuk el. A magyar fiatalok érzik magukat a negyedik legmagányosabbnak Európában, az öngyilkosságok számát tekintve pedig harmadik legrosszabbak vagyunk a kontinensen. Az elkeserítő adatok tükrében Magyarország mentálhigiénés állapota számos területen javítható.
Ráadásul a magyar - illetve a nemzetközi - politikában is egyre hangsúlyosabb szerepe van a különböző ellenségképek kreálásának. A fenyegetettség érzése azonban elsorvasztja a bizalmas kapcsolatokat, és állandó stresszreakciót vált ki. Ezek összességében nemzedékekre meghatározhatják egy társadalom mentálhigiénés állapotát - véli a klinikai szakpszichológus.
